"Apostolok vagyunk az erkölcs mezején, / Apostoli szavunk téged kiállt: erény! / Mi szép, mi szép, mi szép a mi föladatunk! / Legyünk büszkék reá, hogy színészek vagyunk." – Petőfi Sándor: Színészdal című költeményével fogadták Szegedi Dezsőt a magyar kultúra napján a selyemréti általános iskola tanulói.
A Jászai Mari-díjas színművész 1982 óta a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Kisebb karakterszerepekben nyújtott alakításai után megtalálták a magyar és a világirodalom legnagyobb prózai és zenés színházi szerepei. A társulat többszörösen elismert, kiváló művésze először az egyik általános iskolai tanáráról emlékezett meg, aki arra nevelte őt és diáktársait, hogy tanulással és kitartással bármit el lehet érni az életben.
"Tanulás és jó pedagógusok nélkül nem megy. Ahhoz, hogy valaki rá tudjon lépni erre a pályára szükség van bizonyos végzettségekre és ezek csak úgy érhetők el, ha az ember rengeteget tanul és gyakorlatot szerez" – mondta foglalkozásával kapcsolatosan, majd arra biztatta a tanulókat, hogy "tegyenek meg mindent azért, amik lenné szeretnének".
Szegedi Dezső mesélt arról is, hogy édesapjától örökölte az olvasás szeretetét, és ahogy felnőtt, úgy ösztönösen válogatott a szépirodalmi művekből. Lakatos Menyhért: Füstös képek című regénye volt rá nagy hatással abban, hogy felvállalja cigány származását. Hangsúlyozta, hogy nem akar különbséget tenni magyar és cigány kultúra között, mert "mindkettő azoké az embereké, akik a Kárpát-medencében együtt élnek".
Az intézmény tanulói a kedves gondolatok mellett egy díszoklevelet, valamint egy ajándékkönyvet is átnyújtottak a színésznek.
Kojsza Péter, forrás: tirek.hu