A szlovák– magyar együttélés modelljeként tekint Marian Hamari egyházára, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházra (SZRKE). A szlovák püspökhelyettes szerint az egyháznak mindenkor a megbékélést és az emberek megnyugtatását kell szolgálnia: "Nekünk, keresztyéneknek mindennél, még az állampolgárságunknál is fontosabb az, hogy Isten királyságának a polgárai vagyunk."
Milyen példát adhat a szlovák–magyar együttélés számára a kétnemzetiségű, kétnyelvű Szlovákiai Református Keresztyén Egyház?
A keresztyén alapelvekből, Krisztus eljövetele szempontjából kell kiindulnunk. Ő azt ígéri, hogy a nemezeteket is egyesíteni fogja önmagában. Tökéletlen, bűnnel és igazságtalansággal terhelt világban élünk, ezért a jövőbe, Krisztus eljövetelébe vetett reménységgel tekintünk a múlt eseményire, köztük a népeinket megosztó történésekre is. A szlovákok és magyarok együttélésére az egyházon belül modellként tekintünk: éppen a református egyház lehet példa arra, hogyan lehet megélni, a mindennapokba átvinni a megbocsátás, a tolerancia, az együttműködés keresztyén értékeit.
Miért fontos a szlovák reformátusok számára, hogy egységes egyházban éljenek a szlovákiai magyarokkal?
Keresztyén szempontból azért, mert ez egyesülést jelent Krisztusban. De emellett szól közös múltunk és hagyományunk is. A reformátusok ezen a területen mindig is egységet alkottak.
Az SZRKE egy évvel ezelőtt nem csatlakozott az egységes református egyházhoz. Miért nem tudták ezt támogatni a szlovák reformátusok?
A Magyar Református Egyház megalakulásakor meglátásunk szerint túlzottan előtérbe került a magyar identitás vállalása. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy semmi kifogásunk nincs az együttműködéssel szemben. Ez nekünk is határozott szándékunk.
Milyen változásnak kellene ahhoz történnie, hogy az SZRKE is csatlakozni tudjon a Magyar Református Egyházhoz?
Egyházunk zsinatán azt javasoltuk, hogy változzon a megnevezés, ne Magyar Református Egyház legyen, hanem például Kárpát-medencei Református Egyház. Ha ez teljesülne, tudnánk csatlakozni. De hangsúlyozom, hogy az együttműködéssel szemben így sincs semmi kifogásunk.
Tavaly ősszel a szlovákiai nyelvtörvénnyel szemben a szlovák reformátusok is állást foglaltak. Várható-e a mostani helyzetben, a tegnap módosított szlovák állampolgársági törvény kapcsán bármiféle állásfoglalás?
Korai erről még beszélni. Nem tudjuk, hogyan fog ez megvalósulni a gyakorlatban.
Nem tudjuk, mert a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló jogszabályt 2011. január 1-jétől alkalmazzák majd a magyar hatóságok. A szlovák törvénymódosítás pedig erre reagál. Azt azonban tudjuk, hogy a szlovák parlament olyan törvényt fogadott el, amely a szlovákiai magyarokat a szlovák állampolgárságuk elvesztésével fenyegeti.
Nekünk, keresztyéneknek mindennél, még az állampolgárságunknál és nemzeti hovatartozásunknál is fontosabb az, hogy Isten királyságának a polgárai vagyunk, mert minden földi dolog megszűnik, de a mennyei polgárság Krisztusban örök.
Több szlovák politikus is úgy nyilatkozott a magyar törvénymódosítás kapcsán, hogy félnek, illetve féltik Szlovákiát a magyar törvénymódosítás következményeitől, mert szerintük ez veszélyt jelenthet hazájuk számára. Gyülekezeti lelkészként ön is tapasztalja ezt a félelmet az emberek, a szlovák reformátusok körében?
Semmi félelmet nem tapasztalok. Éppen az egyház feladata az, hogy a békességet terjessze, és az embereket megnyugtassa az Ige által. Nem szabad engednünk, hogy az ilyen politikai helyzetek minket is magukkal ragadjanak.
Kiss Sándor
Fotó: Kalocsai Richárd