Az Egyházak Világtanácsának programja, az EAPPI (Ökumenikus Kísérőprogram Palesztinában és Izraelben) arról tájékoztatta a Palesztin-Izrael Ökumenikus fórum (PIEF) tagjait és partnereit, hogy a dél Hebron-hegyek lábánál fekvő Susiya falu helyzete válságossá fordult.
Az Egyházak Világtanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottsága levélben fordult az ENSZ-hez, amelyben a nemzetközi jog betartására hívják fel a figyelmet.
Petíció és ellenpetíció
2010. augusztus 3-án Susiya lakóinak egy csoportja, valamint az Emberi Jogok rabbija petíciót nyújtott be az Izraeli Legfelsőbb Bírósághoz, ellenezve az izraeli katonák és telepesek önkényeskedését, melyeket Ciszjordániában követnek el. Azt állították, hogy a katonák és a telepesek következetesen megtagadják Susiya lakosainak a saját földjükhöz való hozzáférést és a katonák nem képesek arra, hogy megfelelően védjék a falu lakosait a betelepülők erőszakoskodásától. Az említett petíció jelen pillanatban is az Izraeli Legfelsőbb Bíróság előtt van.
Az utóbbi hetekben a Regavim nevű jobboldali szervezet ellenpetíciót nyújtott be a Bírósághoz, melyben kérelmezik, hogy a palesztin falu, vagyis Susiya minden „illegális előőrsét” azonnal pusztítsa el az Izraeli Polgári Kormány. A Regavim egy izraeli NGO (nem kormányzati, vagyis civil szervezet), mely úgy jellemzi magát: „mint egy társadalmi mozgalom, melynek fő célja megakadályozni, hogy bizonyos szervek illegálisan átvegyék a nemzeti földet.” Ugyanakkor a saját, nyilvánosságra hozott feljegyzéseikben is szerepel, hogy az elfoglalt palesztin területeket, a Golan-fennsík és Jordánia területeit Izrael részeként ismerik el. Legfőbb céljaik az izraeli kormánynál lobbizni annak érdekében, hogy a palesztin épületeket lerombolják, függetlenül attól, hogy Ciszjordániában vannak-e, vagy Izraelben; továbbá javasolni a kormánynak, hogy vegyen fontolóra új lehetőségeket az ilyen rombolások kapcsán, valamint megállítani az illetéktelen izraeli lakosok ciszjordániai épületeinek lerombolását és kilakoltatásukat. A Revagim petíciójának hátterében számos olyan rombolási parancs áll, amelyeket Susiya falujára igazságtalanul bocsátottak ki az évek során, de sosem hajtottak végre. Nem szükséges megemlíteni, hogy ez a petíció megtagadja azt a védelmet, melyet a nemzetközi jog Susiya lakói a számára garantál.
Susiya iskolája
A Regavim petíció eredményeként valós és azonnali veszélye áll fenn annak, hogy 30 otthont és 42 egyéb épületet, például a falu iskoláját, egészségügyi és kulturális központját szinte azonnal lerombolják. Ha a Regavim petíció sikeresnek bizonyul, akkor a falu 320 lakosa, melyek közül 150 gyerek, kiszorul eredeti otthonából, ami irányadó esetként szolgálhat a Hebron-hegy déli részén és a C- területen lévő többi falunak, melyek Ciszjordánia területének 62%-át teszik ki.
Nemzetközi Egyezmények
Az 1907-es Hágai Egyezmény 23. Cikke világosan kimondja, hogy „kifejezetten tilos (a területet elfoglaló számára) elpusztítani vagy magához ragadni az ellenség tulajdonát, amíg az ilyen pusztítás vagy tulajdonhoz való jutás elkerülhetetlen a háború szükségleteinek követelése miatt.”
Az 1949-es Genfi Egyezmény 53. Cikke szerint „Bármely magánszemélyekhez tartozó, egyéni vagy kollektív módon birtokolt ingatlantulajdon vagy ingó vagyon elpusztítása a megszálló hatalomnak, az államnak, más polgári hatóságnak, társadalmi vagy szövetkezeti szervezetnek tilos, kivéve, ha ez a pusztítás feltétlenül szükséges a katonai műveletek miatt.”
EVT állásfoglalása
Az Egyházak Világtanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottsága az ENSZ Emberi Jogokért felelős Bizottságának címzett levelében kifejezte aggodalmát az izraeli telepesek egyre növekvő számú és egyre komolyabb támadásai miatt,a melyeket az elfoglalt palesztin területeken követnek el. A Ciszjordániában állomásozó megfigyelő szervek jelentése alapján e támadások egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak. A statisztikák is ezt mutatják: a palesztin áldozatok és anyagi károk 32%-kal nőttek 2011-ben a 2010-es adatokhoz, és 144%-kal a 2009-es adatokhoz viszonyítva.
Susiya falu
Az EVT levelében hangsúlyozza, hogy ezek a támadások a büntetlenség légkörében valósulhatnak meg. A palesztinok hiába jelentik fel az izraeli telepeseket, az általuk elkövetett támadásokkal kapcsolatos nyomozások 90%-ka anélkül zárul le, hogy egyáltalán vádemelés történt volna az erőszakoskodókkal szemben. A nemzetközi jog alapján Izraelnek kötelessége lenne megvédeni az elfoglalt területeken élő polgárokat, és nem lenne szabad saját lakosságát az érintett területekre szállítania.
Az Egyházak Világtanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős bizottsága ezért nyilatkozatban arra kérte az ENSZ Emberi Jogokért felelős Tanácsának elnökét, hogy kötelezze Izrael kormányát a nemzetközi jog betartására.
Források: www.oikumene.org, www.eappi.org; www.ohchr.org
Fordította: Jókuthy Alexandra