Nem először tett látogatást és tartott előadást az egyetemen: 2005-ben díszdoktorátust kapott, 2011-ben Károli Emlékéremmel tüntették ki, többször találkozott a néderlandisztika szakos diákokkal is. Milyen területeken működik együtt az egyetemmel?
Nagyon közel érzem magamhoz az egyetemet, hiszen az én életemet is a keresztyén meggyőződés vezérli. Református vagyok. Ezért is tanultam a református hátterű amszterdami Szabadegyetemen, ahol később doktoráltam is, majd egyetemi tanár lettem. Miniszterelnökségem idején és azután is általában pozitívan értékelték keresztyén hit iránti elkötelezettségemet, mint inspirációs forrást, és ez is volt az oka, hogy Princetonban Abraham Kuyper-díjat, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig teológiai díszdoktorátust vehettem át. Nagy megtiszteltetésként éltem meg akkor ezt – ez az első díszdoktorátusom –, de leginkább az összetartozás jeleként. Mindez abban is kifejeződik, hogy időről időre visszatérek egy-egy előadást megtartani, kapcsolatban állok Balla rektor úrral és – mint kérdésében említette – az egyetem néderlandisztika szakos hallgatóival is. Mindez a minket összefűző kötelék egy-egy mozzanatáról árulkodik, amely alapvetően természetesen a keresztyén hittel függ össze és azzal az ösztönzéssel, amit a hit jelent a tudomány számára. Ez köt össze ezzel az egyetemmel, ezért vagyok itt szívesen. Így amikor felkérést kaptam, hogy vegyek részt a mostani konferencián, természetesen egyből igent mondtam.
Mostani előadásának központi témája kapcsán kérdezem: miként lehetnek jelen a protestáns értékek inspirációként a 21. század politikájában?
Vizsgáljuk meg, mi látszik kirajzolódni a 21. században. Az Ernst & Young tanácsadó cégnél dolgozom, ahol a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával foglalkozom, a rotterdami Erasmus Egyetemen pedig egyetemi tanár vagyok, itt a kormányzás témaköre a szűkebb kutatási területem. Ha megfigyeljük a világban pillanatnyilag zajló folyamatokat, akkor annak lehetünk tanúi, hogy a vállalatok egyre inkább a fenntarthatóságot tekintik vállalkozásuk értékének. Azt is láthatjuk, hogy korunk égető kérdéseinek megoldásához új szövetségekre van szükség, a kormányzatok, társadalmi szervezetek és vállalatok szövetségeire. További fejlemény a hosszú távú gondolkodás terjedése. Nem ragadunk le csupán az itt és most kérdésénél, hanem nagyobb távlatokban gondolkodunk: van-e jövője itt és a világ más részein gyerekeinknek és unokáinknak? Ha jól belegondolunk, akkor mindez azt jelenti, hogy az értékek kérdése rendkívül fontos lett. Az értékek pedig inspirációforrásként hozzájárulhatnak új elgondolások, megoldások és nézőpontok megtalálásához.
Meg kell vizsgálnunk továbbá, mit jelentenek a protestáns értékek a maguk mélységében. A protestantizmus azzal a ténnyel függ össze, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn Isten és ember között. A protestantizmus egy olyasfajta nézőponttal függ össze a kívánatos társadalmi berendezkedést illetően, miszerint minden ember képes felelősséget vállalni, és hogy az államnak el kell ismernie a társadalmi viszonyokat is. A gazdasági fejlődéssel is összefügg: az a dinamika, amit Európában ismerünk, ugyanis elsősorban a kálvinista etikából fakad. Ezek a legfontosabb tényezők, ha a protestantizmusnak az emberek gondolkozására, a társadalomban fellelhető érékek jelentőségére, valamint a gazdaságra és az államra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Úgy vélem, a protestáns értékek teljes mértékben relevánsak a 21. században is.
Életrajz Jan Peter Balkenende (1956) az amszterdami Szabadegyetemen 1980-ban történettudományokból, 1982-ben holland jogból szerzett diplomát. Ugyanitt 1992-ben jogtudományokból doktorált a kormányzati szabályozás és a civil társadalom szervezetei témájú disszertációjával, 1993-tól 2002-ig pedig az egyetem tanára volt (kutatási területe: keresztyén szociális gondolkodás a társadalomról és gazdaságról). Politikai pályafutását a Keresztyén Demokrata Szövetség (CDA) színeiben Amstelveen városi tanácsi képviselőjeként kezdte, ezt a tisztséget 1982–től 1998-ig töltötte be. 1984–1998 között a párt tudományos háttérintézetének munkatársa, 1998-től 2002-ig parlamenti képviselő, 2001-től frakcióvezető volt. 2002. július 22. és 2010. október 14. között Hollandia miniszterelnöke volt. 2009-ben az ő neve is felmerül az Európai Tanács lehetséges első állandó elnökeként. Jelenleg az Ernst & Young tanácsadó cég munkatársa és a rotterdami Erasmus Egyetem tanára. 2005. október 10. óta a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora.
Előadásában a 19. század végének és a 20. század elejének Hollandiájában fontos szerepet játszó protestáns gondolkodóról is beszélt. Mit tanít nekünk ma Abraham Kuyper?
Előadásomban Abraham Kuyper példáját igyekeztem megvilágítani, aki egy kisebbséget képviselt Hollandiában, mégpedig a reformátusokat. Nagyon fontos volt, amit tett. Elvetette a francia forradalom gondolatvilágát, elvetette a liberalizmus szellemét, és úgy gondolta, el kell ismernünk a társadalmi kérdésekben Isten akarata jelenlétének szükségességét, és hogy szabadnak kell lenniük az embereknek társadalmi kapcsolataik alakításában – hogy saját, iskolájuk, egyetemük és saját szakszervezetük legyen –, és azon az állásponton volt, hogy az államnak el kell ismernie ezt a sokszínűséget. Ezt nevezte az életkörök szuverenitásának. Kuypernek rendkívül nagy hatása volt, hiszen ő alapította meg a Hollandiai Református Egyházat (Gereformeerde Kerken in Nederland), az amszterdami Szabadegyetemet (Vrije Universiteit), a De Standaard című napilapot, a Forradalomellenes Pártot (Antirevolutionaire Partij) és miniszterelnök is volt. Rendkívül inspiráló személyiség volt tehát.
Ha ezeket a kérdéseket a maguk összefüggésében vizsgáljuk, akkor az a kép bontakozik ki, hogy a 21. század az értékek korszaka lesz. A 19. század az osztályharc időszaka volt – munka a tőke ellen –, a 20. század pedig – főleg a második világháború után – először a jóléti, majd a gondoskodó állam felépítésének ideje. A 21. század egy olyan évszázad lesz, ahol az értékeknek lesz központi szerepe. Mi az értéke vállalkozásunknak, a szervezetünknek? Milyen értékek vannak ránk hatással? Úgy vélem, rendkívül fontos, hogy a protestantizmus értékei mindebben teljes mértékben érvényesülni tudnak, és úgy gondolom, ezekre az értékekre ahhoz is szükségünk van, hogy megbirkózzunk korunk égető kérdéseivel.
Miniszterelnökként fontosnak tartotta, hogy a keresztyén normák és értékek kérdése visszakerüljön a politika napirendjére. Milyen szerepe lehet ezeknek az értékeknek az európai válságból való kiútkeresésben?
A pénzügyi válság szempontjából ez azt jelenti, hogy sokkal jobban oda kell figyelnünk arra, hogy a pénzügyi szektor a reálgazdaság szolgálatában álljon. Vagyis ahelyett, hogy meghatározhatatlan termékekkel jelentkezünk, olyan jutalékrendszerekkel, ami se nem reális, se nem igazságos, ahol arról van szó csupán, hogy rövid idő alatt minél nagyobb haszonra tegyünk szert, nagyobb átláthatóságra, több tisztességre és sokkal inkább hosszú távú fókuszálásra lenne igazán szükség a pénzügyi szektorban. 2008-ban azonban nem csak pénzügyi válsággal szembesültünk, hanem erkölcsivel is. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi mellett a morális aspektusokra is megoldást kell találnunk. Ami természetesen azt is jelenti, hogy a pénzügyi szektorban az értéktényezőnek sokkal fontosabb szerepet kell kapnia.
Református hátterű magyarországi politikusokkal találkozva milyen szerepét látja a magyar politikában a protestáns értékeknek?
Nos, a válasszal óvatosnak kell lennem, nem szeretném ugyanis beleártani magam a magyar politikába, ez nem is feladatom. Szerintem a politikában szerepet vállaló protestánsoknak az a feladatuk, hogy alaposan átgondolják a kérdést: mit jelentenek a protestáns értékek annak a munkának a viszonylatában, amit egy politikusnak – akár a kormány tagjaként – végeznie kell. Ennek köze lehet egyebek mellett az országban lévő egyházakkal meglévő kapcsolathoz, ami fontos kérdés. Különbözőek a felelősségi területek, de lényeges, hogy képesek legyenek megtalálni egymást. Véleményem szerint azt is meg kell vizsgálnunk, miként tekintenek a protestánsok a társadalmi berendezkedésre. Összefügghet mindez azzal is, hogy egy országban tere van az önszerveződésnek, hogy társadalmi szervezetek alakulhatnak és működhetnek, de azzal is, hogy megvizsgáljuk például a vállalatok szerepét a társadalmilag felelős vállalkozások területén. Ezek mind olyan dolgok, amelyek az értéktényezővel függenek össze. A politikusoknak tehát azt kell megvizsgálnia, hogy mit jelentenek ezek a protestáns értékek a mindennapokban a politikusi hivatás gyakorlása során. És ez Magyarországon és másutt egyaránt érvényes.
Az egyetemen megtartott konferencia a Refo500 kezdeményezés keretében megvalósuló programsorozat része volt, melynek hollandiai megalakulásakor még miniszterelnökként szólalt fel. Félévezredes évfordulójának megünneplése kapcsán mit tart fontosnak kiemelni a reformáció örökségéből?
Mindig szükséges visszatérnünk ahhoz a kérdéshez, hogy miért volt szükség a reformációra. Miért helyezkedtek szembe többek – Luther Márton, Kálvin János, Zwingli Ulrich és mások – abban az időben a fennálló egyházi rendel? Ez az Istenben mélyen gyökerező hittel függött össze, annak a felismerésével, hogy az emberek közvetlenül kapcsolatban állhatnak Istennel, annak a tudatosításával, hogy a keresztyén értékek befolyással vannak a társadalomra, a mindennapi életre, és a társadalmi berendezkedéssel kapcsolatos elképzeléseinkre. Ez volt az a korszak, amikor a középkor után beköszöntött a reneszánsz és vele a római katolikus egyház túlhatalma. És ekkor, a reformáció idején fogalmazódott meg: nem, mi ezt másként látjuk. Ez ötszáz évvel ezelőtt volt. Pillanatnyilag azt figyelhetjük meg, hogy ismét olyan időket élünk, amiben felmerül a kérdés, hogy melyek társadalmunk értékei, melyek vállalkozásunk értékei, vagy melyek azok az értékek, amelyekre – szervezetként vagy épp a politikában – ráhagyatkozunk. És épp most, amikor látjuk, hogy a 21. század az értékek jegyében fog zajlani, kell visszatérnünk arra, ami akkoriban a reformációt jellemezte. Ezért tartom olyan fontosnak az ötszázadik évforduló megünneplését és főleg azt, hogy inspirációként szolgálhat a kérdés megválaszolásához: miként járulhat hozzá a protestantizmus a 21. század legfontosabb kihívásaihoz? Alapvetően erről szól most az ötszáz éves évforduló és meglátjuk majd, hogy mindez milyen eredményre vezet. Én bizakodó vagyok, de magas elvárásaim vannak.
Ebben az örökségben végül hol találjuk meg magunkat mi, reformátusok?
A reformátusok mindig is rendkívül aktívak voltak személyes hitük megélését illetően, de a hit megvallásában, valamint a hit és a személyes felelősség közti kapcsolat keresésében is. A felelősség a protestáns hagyomány egyik kulcsfogalma. És szívből remélem, hogy mindenki azon a helyen vállalja a felelősséget, ahová rendeltetett. Ez lehet akár a saját családunk, vagy gyerekeink felnevelése, de a társadalmi kérdésekről, az egyház jelentőségéről és a 21. század értékeiről való gondolkodás is. Remélem, hogy a reformátusok megértik az idők szavát – ebben a reformátusok mindig jeleskedtek – és kreatívak lesznek az új utak találásában, ami ahhoz szükséges, hogy egy fenntartható társadalom létrejöttét munkálhassák, egy élhető társadalomét, egy olyan társadalomét, amelyben Isten szava teljes mértékben érvényesülni tud.
Czanik András, fotó: Sereg Krisztián