Református templom Wekerlén

2013. október 22., kedd

A Kispest-Wekerle-telepi Református Egyházközség templomát nyolcvanöt éve szentelték fel.

Wekerle-telep létrejötte Wekerle Sándor (1848-1921) miniszterelnöknek köszönhető, aki 1908-ban – az általa egyidejűleg betöltött pénzügyminiszteri jogkörében – utasítást adott a Sárkány József örökösei által felajánlott földterület megvásárlására. A Kispestnek az akkori Budapest határához legközelebb eső részén fekvő terület alkalmasnak látszott szerény jövedelmű tisztviselők és munkások gyors lakáshoz juttatásához. Jól kidolgozott urbanisztikai programja révén néhány év alatt az akkori Magyarország egyik legharmonikusabb, legtudatosabban megtervezett lakótelepe jött létre. Sajátos színfoltot jelentett a Fő tér (ma: Kós Károly tér) kialakítása, amelyet Kós Károly (1883-1977) az erdélyi építészet kifejezőeszközeinek felhasználásával tervezett meg.

Wekerle-telepen az első református összejöveteleket 1919-ben a Drágfy köz 11. szám alatt lévő magánlakásban tartotta pár lelkes helyi lakos. A telep reformátusainak gyülekezetbe szervezését Bogdán Gyula (1889-1953), Erdélyből érkezett lelkipásztor végezte. Az istentiszteleteket az akkori IV. számú Iskolában tartották. A Kispesti Református Egyházközségből való kiválás után, 1923. január 1-jén alakult meg a Kispest-Wekerle Állami Munkástelepi Református Egyházközség. Erre az időszakra tehető a templomépítés megszervezése is. Az építkezéshez ingyen kaptak állami telket, téglát és kedvezményes államkölcsönhöz jutottak. Az építkezés 1924-ben Benedicty Sándor tervei alapján kezdődött el, a falak 1925-ben már álltak. A Horthy Miklós kormányzóról elnevezett templomot Ravasz László püspök 1928. október 21-én szentelte fel.

A Református Figyelő című hetilap 1928. október 20-án megjelent száma címlapján közölte a templomról készített fényképet, a „híradó" rovatban pedig, az alábbi szavakkal harangozta be a templomszentelést: „A kispest-wekerletelepi református templomot október 21-én avatja fel Ravasz László püspök, - s ez a templomszentelés lesz a pesti egyházmegyében végzett püspöklátogató körút utolsó állomása. A wekerletelepi templomot óriási erőfeszítéssel, évekig tartó áldozattal hozták létre s Bogdán Gyula lelkész 1924 óta buzgó munkatársak csapatával gyűjtötte össze az építkezésre szükséges nagy összeget. A lapunk címképén látható templom hatalmas, masszív, méltóságteljes épület, érezni lehet rajta a kálvinista erőt s van benne valami a régi magyar várak komoly egyszerűségéből. – Isten adja, hogy az új templom telve legyen mindig az Ő dicsőségét szolgáló hívei nagy seregével!"


A templom egyetlen építészeti stílusba sem sorolható, önálló alkotás. Három utca beszögellésében helyezkedik el, egy fő- és két mellékbejárata van. Hatszögletű, harminc méter magas tornya a templommal egybeépült. A toronyban elhelyezett két harang közül a kisebbiket Hollandiában öntötték 1933-ban. Ezt a magyar reformátusok őszinte szívű támogatója, Kuyper Katalin (1876-1955) ajándékozta a wekerletelepi reformátusoknak. A nagyobbik harangot Szlezák Rafael öntőmester készítette Rákospalotán 1948-ban. A főbejárattal szemben található a liturgikus tér. Az úrasztala mögött alakították ki az eredetileg hangvető nélkül készült szószéket, amelyet kétoldalt egy-egy karzat fog közre. A belső térben összesen háromszáz ülőhely található.

1965-ben a templomtérből leválasztották a gyülekezeti termet, valamint ekkor készült a szószék mögötti tanácsterem is. A templom melletti parókia 1995 és 1999 között épült, Nagy Béla építészmérnök tervei alapján. Az épület külső-belső felújítása Alföldy-Boruss Dezső lelkipásztorsága alatt történt, 1998 és 2001 között. A lelkipásztor maga tervezte a szószék kúpra emlékeztető hangvetőjét, amelynek csúcsát a betlehemi csillag díszíti. A szószék feletti háromnyílású fal középső nyílásába helyezték el 2001-ben a hollandiai gyülekezettől kapott orgonát.

Millisits Máté

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió