Ez év január 21-én lenne Arthur Rich református teológiai professzor, gazdaságetikus 100 éves. A zürichi egyetemen és egykori gyülekezetében megemlékezéseket tartanak.
Ez év január 21-én lenne Arthur Rich református teológiai professzor, gazdaságetikus 100 éves. A zürichi egyetemen és egykori gyülekezetében megemlékezéseket tartanak.
Szülővárosában, és Schaffhausenben, valamint egykori munkahelyén, a zürichi egyetemen megemlékezést, illetve hálaadó istentiszteletet tartanak születésnapja, január 21 tájékán. Schaffhausen közeli hemmentali református templomban emlékezést tart Rosemarie Widmer Gysel kormánytanácsos, a város főpolgármestere, Thomas Feurer, továbbá Thomas Wipf lelkész, a Svájci Protestáns Egyházak elnöke, Walter Wolf történész és Hans Ruh gazdaságetikus. A zürichi egyetemen megrendezésre kerülő egész napos szimpózium központi témája: Teológiai gazdaságetika – állapotfelmérés, feladatok és távlatok. – Arthur Rich 1910-ben született, szülei pékek voltak. Édesanyja gyakran beszélgetett a pékségben a vevőkkel a világpolitikai eseményekről, s ez nagyon megmaradt a gyermek Rich emlékezetében. Már korán fogékonnyá vált a gazdasági és a politikai kérdésekre. Gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd a strukturális gonoszság foglalkoztatta. 1968-ban erről könyvet írt, „A személyes és strukturális gonosz az emberi egzisztenciában” címmel. Nagy hatással volt rá a keresztyénség és a szocializmus viszonyát vizsgáló református Leonhard Ragaz ún. vallási szocializmusa. 1932-38 között teológiai tanulmányokat folytatott Zürichben, Párizsban. 1938-ban szentelték fel református lelkésznek. Még ebben az évben megházasodik. 1947-ig református lelkész a hemmentali gyülekezetben. 1947-ben doktorál Zürichben, 1952-ben habilitál. 1954-76 között a zürichi egyetemen kinevezett professzor, Emil Brunner utóda, 1958-60 között a teológiai fakultás dékánja. 1964-ben alapítja meg a méltán világhírű zürichi Szociáletikai Intézetet, ennek első igazgatója. Számos egyetem kitüntetettje, díszdoktora. Gondolkodására Ragaz és Brunner mellett Nikolaj Berdjajev, Pascal és Barth Károly hatott. Kiváltképpen foglalkoztatta az isteni és az emberi igazságosság viszonya, a valóságra irányuló politikai és gazdasági gondolkodás lehetősége és hatékonysága keresztyén szempontból. Isten Országának a fogalma és valósága szerinte minden evilági szociáletikai döntés, cselekvés legfőbb motívuma. A keresztyén egzisztencia is nyitott az eszkhatológiai, az Isten által készített jövőre, ezért jellemzi azt a remény, a hit és a szeretet. Ezekben mutatkozik meg a keresztyén humanizmus. Kétkötetes gazdaságetikája (1991-1992) alapvető a keresztyén etikában. Már 1943-ban erőteljes írásokban foglalt állást az antiszemitizmus, a zsidógyűlölet ellen. Egész életében foglalkoztatta a nők szavazati joga, a szolidaritás Izraellel, a svájci szakszervezetek munkája. Jelentős politikai-etikai munkákat is publikált a keresztyének felelősségéről az államért és a politikáért, a forradalom teológiai problémájáról, a radikalitás és a jogállamiság viszonyáról. Műveit számos nagy és kisebb nyelvre lefordították. Több magyar református hallgatója is volt. Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, zsinati lelkészi elnök doktori értekezését Arthur Rich szociáletikai gondolkodásának struktúrájáról írta. Jelen sorok írója pedig hálásan emlékezik egykori professzorára zürichi tanulmányainak idejéből. (ref.ch – kirchenlexikon.de – 2010-01-09 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)