Eszik-e vagy isszák a kálomista mennyországot? Milyen hatással volt Kálvin a genfi erkölcsökre? Reformáció, de meddig? Ezekről a kérdésekről ír a Mindennapi.hu október 31-re emlékezve.
Az egyház mellett a szíveket is megreformálta Kálvin János, aki a mulatozás, a kacérság, az ékszerek ellensége volt. Kálvin a reformációt nemcsak a hitéletre, hanem a hétköznapokra is kiterjesztette Genfben, ahol a szabados erkölcsök miatt a városatyák teljhatalmat adtak neki. Az ő munkája nyomán nevezték kortársai a korábban laza erkölcseiről ismert várost a "legistenibb" városnak.
>> Tovább A „legistenibb” város című cikkre
Kaszáslé vagy zsiványpecsenye? Esetleg tészta édes túróvál? Egymásnak ellentmondó adatok szakácskönyvekben, regényekben és a mai étlapokon. Nyomozás egy régi magyar református étel után. Hogy igazából mi is a kálvinista mennyország, azt csak a vastagnyakú reformátusok Egyistene tudja. Vagy mégsem? kiderül a Mindennapi.hu cikkéből.
>> Tovább a Kálomista mennyország – eszik-e vagy isszák? című cikkre
Parasztlázadás, börtön és máglyahalál - a reformáció korában a nagy hitviták vérre mentek. Az egyház, a liturgia és a személyes hitélet megújításáról a hóhérig vitatkoztak a reformátorok. A reformátorok vallották, aki „jobbra tanít az ige alapján, annak engedünk” (idézet a II. Helvét Hitvallás bevezetőjéből). A református egyház egyik alapvetése éppen ezért mind a mai napig a „semper reformari”, vagyis a folyamatos reformálás, megújítás elve. A kérdés csupán az, hogy meddig tart a reformátori tolerancia.
>> Tovább a Reformáció, de meddig? című cikkre