A reformáció korában Kálvin és Melanchthon társadalmi szereplők voltak – állapította meg Achim Detmers előadásában, amit Hannoverben tartott.
Előadásában idézi és felhasználja a szerző a francia kultúrszociológus, Pierre Bourdieu (1930–2002) érdekes mezőelméletét. A francia szerző szerint minden társadalmi mező, azaz a közösségi élet intézményekből és szociális cselekvőkből épül fel. Az egyes szereplők a hálózatok rendszerében küzdenek pozíciójukért. Ennek során a szereplők egyre több „tőkét” gyűjtenek: gazdasági, kulturális, szociális és szimbolikus tőkét. Rendszerében Kálvin és Melanchthon jelentős szereplőként jelenik meg kora hálózataiban. Olyan mezőket elemzett a reformáció korából Bourdieu, mint a gazdaság, a tudomány, a művészet, a vallás, az újságírás és a politika. A reformátori mezőt elsősorban a középkori katolicizmus határozta meg. Ebben keresték és találták meg saját pozíciójukat a reformátorok. Kálvin pozíciótalálásának a fordulópontjai: jogi tanulmányai és Seneca írásának a közzététele, aztán az 1535-ös Institutio, amelynek előszavában a francia királynak világosan leírja a hitújítás sajátosságát. De Kálvin segítette Melanchthon pozíciótalálását is. Ennek részleteiről is szól Detmers tanulmánya. (reformiert-info.de – 2010-04-21- dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)