A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium május 1-jén búcsúztatta huszonkilenc végzős diákját. Az ünnepségen jelen volt Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, és Dr. Huszár Pál főgondnok, a Zsinat világi elnöke.
A ballagási menet az iskolából indult, ahol a diákok koszorút helyeztek el az alapító gróf és a névadó költő domborművénél. A hagyományokhoz hűen a Festetics kapun kifelé menet a diákok kezet fogtak a fenntartó képviselőivel, lelkipásztorokkal és az iskola vezetőivel.
Bölcskei Gusztáv igehirdetése Ézsaiás könyvéből vett igén alapult. A 61. fejezet elején található versek a felkenetésről szólnak, amely tulajdonképpen megbízatás. A püspök kiemelte, hogy senki nem bízik annyira az emberben, mint az Úr, aki kiválaszt és feladatokkal bíz meg mindenkit, és ez a ballagó diákok felé különösen is erőteljesen hangzik. Az egyházi iskolából kilépő diákoknak képviselniük kell azokat az értékeket, melyekkel megismerkedtek és ehhez az Úr adja a segítséget, bíztatást, erőt.
Bellai Zoltán, az igazgatótanács elnöke köszöntésében arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a diákok készülődtek az elmúlt években a nagy megmérettetésekre, az iskola fenntartója megerősítette az iskola helyzetét. Akik most érettségiznek egy minden szempontból stabil iskolából lépnek ki az életbe és ez az iskola, amely pontos és megvalósítható jövőképpel rendelkezik, a végzős diákokat is beleértve egy jó iskola, melyre a ballagók és hozzátartozóik is büszkék lehetnek.
Az elnök úr tolmácsolta Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének áldáskívánását is.
Dr. Huszár Pál köszöntése az egész gyülekezethez szólt. Szavaiban a diákok előtt álló feladatokhoz bíztatásul Isten mindenre elégséges erejét kérte és áldáskívánásában reményét fejezte ki, hogy a csurgói iskolából kilépő diákok felkészülten lépnek a világba.
Nagy Csaba esperes úr, a fenntartó Somogyi Egyházmegye üdvözletét hozva az anyák fontos szerepét hangsúlyozva köszöntött. Az anyaföld, anyaország amelyhez tartozunk, az anyanyelv, amit beszélünk kiemelkedően fontosak. Az édesanyák, a szülők, hozzátartozók örömében osztozva esperes úr azt kívánta a végzősöknek, hogy az Istentől kapott erővel, tehetséggel fussák meg pályájukat.
Az ünnepségen szolgált az iskolai kórus, Oláh Ilona 2006-ban érettségizett öregdiákunk és Sikter András 7. A osztályos tanuló szólót énekeltek. Fuvolán közreműködött Sikter Anna, vezényelt Vargáné Fekete Ilona tanárnő.
Kernya Hajnalka 12. A osztályos tanuló búcsúzott a végzősök nevében. Hagyományaink szerint a 12. évfolyam képviselői emlékszalagot kötöttek az iskolazászlóra. Géczi Fanni a 11. évfolyam nevében verssel köszöntötte a ballagókat. Három ballagó diák kapott elismerést az iskola és a vendégek előtt a templomban: Nagyfi Zita, Michalovics Viktória és Fridrich Máté. Példamutató magatartásukért, szorgalmukért és közösségi munkájukért vehették át a könyvjutalmat, nevelőtestületi dicsérettel.
Hangszeres műsorszámok is színesítették az ünnepséget: Korontos Petra furulyázott, Papp Máté zongorán játszott.
Kovács József igazgató egy kortárs költő, Zalán Tibor verse hangsúlyos sorának segítségével három dologról szólt. A pillanatról, amely egyszeri, hiszen a ballagáson együtt van a végzős osztály, az osztályfőnök, az iskolavezetés, az anyaszentegyház képviselői, a tanárok, a diáktársak, a szülők, a barátok. És mindenki a ballagókra figyel, őket ünnepli.
Személyesen, név szerint köszönnek el a végzősöktől az iskolában, most ők vannak a középpontban, éppen ezért tudniuk kell, kell, hogy kiknek és mit kell megköszönniük: a szülőknek a támogatást és szeretetet, a tanároknak az elvégzett munkát, az anyaszentegyháznak a törődést. Mindezek után a végzősöknek el kell indulniuk az úton és folyamatosan haladniuk kell a kitűzött célok felé. Nincs megállás az úton, sok az elvégzendő feladat a célig. Ehhez kívánt sok sikert és kérte Isten áldását.
Kovács József, Melicz Marianna