A pünkösdi szél a félelemből kimozdítva a tanúságtétel helyére állította az apostolokat – mondta Bölcskei Gusztáv május 24-én a XIII. Zsinat tizedik ülésszakát megnyitóbeszédében. A református egyház törvényhozó testületének lelkészi elnöke kifejtette: Isten az egyházának hátszelet akar adni, amely segít kimozdítani azt a tespedésből és a tétovaságból. A püspök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Isten ellenszelet is tud támasztani, azonban erre is áldásként tekinthetünk: ráébreszthet arra, hogy Krisztus-hívőkként mindig is lesznek olyan feladataink, amelyeket csak az ő Lelkével, erejével és dinamikájával leszünk képesek megoldani.
Az egyházi vezető szerint a jelenleg félidejénél járó zsinati ciklust egyaránt meghatározza a múlttal és a jövővel való foglalkozás. Mint elmondta, a közelmúltban megalakult a Zsinati Jövőkép Bizottság, és a Tényfeltáró Történész Bizottság is végzi a munkáját. Bölcskei Gusztáv az előbbivel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a kollektív bölcsesség jegyében minden egyházi testület ügye az egyház jövőjéről folytatott felelősségteljes gondolkodás. A múltfeltárás kérdése kapcsán pedig a munkát sürgetőknek válaszolva hozzáfűzte: alapos, az egész témakört átfogó kutatómunkára van szükség, hiszen nem lehet a történet egy-egy szeletét kiemelni.
A püspök úgy véli, hogy a gyorsan változó világban egy dolog változatlan, ez pedig a válság okozta bizonytalanság. Önkritikusan hozzátette: az egyházra is hatással lévő jelenségekre a reformátusok sem tudnak mindig megfelelő választ, útmutatást adni, majd a Magyar Református Szeretetszolgálat Mentőöv programját említette pozitív példaként. Bölcskei Gusztáv szerint nem függetleníthetjük magunkat attól a helyzettől, amiben élünk, hiszen ebben is szeretnénk a feladatainkat elvégezni. Arra figyelmeztetett, hogy a szomszédos országokat eddig nálunk sokkal nagyobb mértékben sújtó elvándorlási hullám a következő esztendőkben hazánkat is elérheti. Tavaly például negyvenezer magyar munkavállaló távozott Németországba, ami az egyházunk felelősségét is felveti abban, hogy az ottani magyar nyelvű protestáns lelkigondozói szolgálaton keresztül a segítségükre tudunk-e lenni az elvándorlás útját járó honfitársainknak.
A Zsinat lelkészi elnöke a válságos időkben is irányt mutató kölcsönös felelősségvállalás és szolidaritás szép példájaként említette a május 20-án közös istentiszteleti renddel megünnepelt református egység napját és a Szeretethidat, a Kárpát-medencében immár több mint tízezer főt megmozgató református önkéntes programot.
A püspök kitért az önkormányzati iskolák és szociális intézmények átvételének kérdéskörére is, és ismét a megfontolt, felelősségteljes magatartásra intette a gyülekezeteket. Jelezte, hogy az egyházi fenntartást szorgalmazó önkormányzatok megkeresései mögött a működtetéssel és a fenntartással kapcsolatos kérdések bizonytalansága áll. Bölcskei Gusztáv végül kijelentette, a református egyháznak nem az az érdeke, hogy minél több iskolát üzemeltessen, hanem az, hogy működtethető, fenntartható és jó iskolái legyenek.
Ugyancsak a részletek tisztázatlanságáról, bizonytalanságról beszélt az egyházi vezető a megyei önkormányzatoktól tavaly év végén állami fenntartásba vett szociális intézmények jövőbeni egyházi működtetése és a hit- és erkölcstanoktatás kapcsán. Bölcskei Gusztáv reményének adott hangot, hogy a kormányzati ciklus második felében ezekben a konkrét ügyekben is meg fog valósulni a közös munka és a közös gondolkodás.
A püspök megjegyezte, hogy a 2012-es állami költségvetésben az egyházi közgyűjteményekre, a hitoktatásra és a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelem-kiegészítésére szánt keretet még nem folyósította az államkincstár, sőt még a szerződések sem születtek meg. A lelkészi elnök a kormányátalakítás és az ország nehéz gazdasági helyzete miatt megértésének, egyúttal reményének adott hangot, hogy mielőbb megoldódik a kérdés.
Bölcskei Gusztáv végül kitért arra, hogy a Generális Konvent június közepi körmendi ülésén a Dunántúli Református Egyházkerülettel együtt fogja ünnepelni annak 400 évvel ezelőtti megalakulását. A püspök továbbá emlékezetett, hogy a Kárpát-medencei reformátusság nagy lépésre készül: jövőre lesz 450 éves a Heidelbergi Káté. Egyházunk – a Generális Konvent koordinációjában – erre az évfordulóra elkészíti legfontosabb hitvallásos iratának revízióját. A Zsinat előtt is szerepel az az indítvány, hogy a 80. kérdés-feleletből kerüljön ki az, hogy a katolikus mise kárhozatos bálványimádás.
Kiss Sándor