Pecz Samu 1854. március 1-én született Pesten, evangélikus családban. Építészeti tanulmányait előbb a pesti, majd 1873-tól a stuttgarti, illetve a bécsi műegyetemen folytatta. A magyar fővárosba történő visszatérését követően a budavári Nagyboldogasszony-plébániatemplom (Mátyás-templom) felújítását tervező Schulek Frigyes építész irodájában kapott állást, kséőbb más jelentős építészekkel, köztük Hauszmann Alajossal is dolgozott együtt. Első ismert munkája a nádasdladányi plébániatemplom tervezése volt.
1882-től a budapesti műegyetem középítéstani és középkori tanszékein oktatott. Tanári munkáságának részeként jelent meg két tanulmánya 1886-ban: "A görög kőszerkezetek ismertetése, különös tekintettel a görög dór szentély szerkezetére", illetve „Az ókeresztény templom-építészet fejlődése" címmel.
A budapesti unitárius egyházközség bérházát és templomát 1885-ben kezdte el tervezni, amelynek építése csak öt évvel később fejeződött be.Ezt követően Pecz Samu építészirodája hosszú éveken keresztül az unitáriusok bérházában kapott helyet.
Templomépítészetében centralizáló alaprajzi elrendezése miatt figyelemre méltó Debrecen-Kossuth utcai református templom az 1880-as évek közepén épült. A szakrális épület megtervezése idején egyre jobban foglalkoztatta az „ideális protestáns templom" megalkotásának kérdése. A témával kapcsolatos nézeteit "A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével„ címmel foglalta össze, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében megjelent tanulmányában, amelyben többek között ezeket a gondolatait olvashatjuk:
„A kálvinista templom-épület legcélszerűbb alakját a sokszög adja meg, melynek középpontjában tehát az Úr asztala, s egyik sarokpillére mellett a szószék foglal helyet. A centrális elrendezésnek mintegy magját képező sokszögnek nagysága bizonyos határok közé van szorítva; függ az egyfelől a külső és belső aesthetikai kiképzés végrehajtásától; függ továbbá az elrendezés természetétől és a szerkezet követelményeitől. ..."
A fővárosi Erzsébetvárosi Szent Erzsébet plébániatemplom pályázatára1889-ben Pecz Samu egy neogótikus stílusú centrális alaprajzú tervet készített. A bíráló bizottság a benyújtott pályázatok közül viszont, Steindl Imre hosszházas tervét választotta. Pecz pályatervének megvalósítása esetén, az erzsébetvárosi plébániatemplom, nemcsak a legnagyobb centrális elvek szerint épült XIX. századi magyar római katolikus templom lett volna, hanem Közép-Európa egyik legmonumentálisabb „centralizáló" szakrális épülete is.
Az építész legjelentősebb szakrális munkájának a budai Szilágyi Dezső téri (akkori néven Fazekas téri) református templomot tarthatjuk. 1890-ben nyílt pályázatot írtak ki a templom tervének elkészítésére. Megkövetelték az épület protestáns jellegének hangsúlyozását. 1892-ben Pecz Samu „Pentagon" jeligéjű pályatervét hirdették ki győztesnek, és rá egy évre megindulhatott az építkezés, a pályatervhez képest némileg egyszerűsített tervek alapján. A három évig tartó építkezés után, az elkészült templomban a templomszentelési istentiszteletet 1896 virágvasárnapján, március 29-én tartották, amelyen Szász Károly, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szolgált.
A neogótikus stílusban épült templom falait vörös dísztégla, míg kupoláját Zsolnay-kerámia borítja. Az épület újdonságát centrális alaprajzának újszerű kialakítása adja. A templom alapformája ötszög, négy oldalán sokszögű záródású karéjokkal, az ötödik oldalán két boltszakaszos hajóval bővítve.
A Szilágyi Dezső téri templommal közel azonos időben készült el a fővárosi Központi Vásárcsarnok épülete 1893-1897 között. A vásárcsarnok „várszerű komorságát" oldja a tetőzeten valamint, a párkányokon alkalmazott Zsolnay-kerámiadíszítés.
A XX. század hajnalán Pecz Samu több oktatási épületet tervezett, többek között a beregszászi gimnáziumot, ungvári alreáliskolát, a fiumei tengerészeti akadémiát.1903–1905között készült el tervei szerint a budapesti Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium és hozzá tartozó templom. Az utolsó protestáns munkája az 1911 és 1913 között felépült Debreceni Református Kollégium Péterfia utcai épülete.
A budai várhegy északi részén található Magyar Országos Levéltár „palotájának" terveit is ő készítette, de az épület felépítése már csak halála után fejeződött be.
Az 1922. szeptember 1-én elhunyt Pecz Samura, mint a magyar neogótikus stílus protestáns templom- és iskolaépítészet legkiemelkedőbb alakjára emlékezhetünk.
Millisits Máté,
(Pecz Samu portréja a Fasori Evangélikus Gimnázum dísztermében található)