A lakótelep csaknem félszáz éves, de templomtornyok nem törik meg a házak egysíkúságát. Tízemeletes panelházak gyűrűjében épülhet fel az újpalotai reformátusok első temploma, melynek a hétvégén tették le alapkövét.
Gyűjtőhely
Folyamatos migráció zajlik Budapesten a kiegyezés óta, ez a lakótelep is migránsok lakóhelye – mondta igehirdetésében Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
– Nagyon sokan költöztek a fővárosba vidékről: Baranyából, a Tiszántúlról, Somogyból és a határon túlról, hogy munkát keressenek, letelepedjenek, családot alapítsanak. Az itt élők egy része szeretett volna gyülekezetet alkotni a megsegítő Istennek, olyan helyet, ahová bárki bekopogtathat. Nagy dolog, ha egy keresztyén gyülekezet kinyitja kapuit, és befogadja a testvéreket. Amikor majd átköltöznek az átmeneti, lapostetős otthonukból, egy sokkal szebb sátorba, kívánom, hogy vigyék magukkal a nyitott szívüket, legyen majd templomuk – a szó valódi értelmében – gyűjtőhely – fogalmazott az egyházvezető.
Társasház a javából
Hajdu László újpalota polgármestere büszkén szólt arról, hogy a templomnak helyet adó ingatlant kilencvenkilenc évre átadták a református egyháznak, sőt anyagiakkal is segítik a templom megépülését.
– Mivel az ingatlannak több tulajdonosa is van, így Isten háza valóban társasház lesz – mondta a polgármester. – A telep első lakásait 1969-ben adták át, óvodák, bölcsődék, iskolák ugyan épültek, de művelődési ház és templom nem volt tervbe véve. Hajdu László úgy vélte, hogy a napjainkban tapasztalható agresszivitás és becstelenség a hit, a keresztyén közösségek hiányának a következménye.
– A szolidaritás és a szeretet kimaradt az életünkből, de ahol nincsenek templomok, megjelenik a hiány – tette hozzá.
A teljes cikk a Parókia Portálon olvasható.
Szöveg: Fekete Zsuzsa, fotó: Vargosz, forrás: parokia.hu