Nyolcvan éves egyházunk címere

2013. szeptember 16., hétfő

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1933. szeptember 14-én és 15-én tartott ülésén hozott határozatot az egyház címeréről. Megegyezés történt Debrecen városával, mivel a „ cívis város" címere kifejezőnek bizonyult ahhoz, hogy az egyház Krisztus-központúságára irányítsa a figyelmet.

A címert a pajzs alá helyezett mondatszalag egészíti ki, amelyen a magyar protestánsok számára fontos bibliai Ige olvasható: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?"(Róma 8, 31).

A címer legfontosabb részletei az ókeresztény kor művészetének kedvelt jelképei. A pajzs főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátrafordulva aranyrúdon függő zászlóra tekint, amelyen vörös alapon egy ezüst színű kereszt látható. Az arany glóriával ábrázolt bárány Isten Fiát szimbolizálja, aki kereszthalála által üdvösséget hozott a világba.

A két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelenti. Az Újszövetségben az Isten előtti áldozat jelképévé vált Jézus Krisztus, akire Keresztelő János így mutatott rá: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!" (Jn.1:29)

A középen látható pálma, életfa-motívum, a maradandóságot, az ellenálló képességet fejezi ki. A címer felső részén, a nap sugarai által erőre kapva, nyakában győzelmi babérkoszorút viselő főnixmadár a lángok martalékából születik újjá, a feltámadást jelképezi.

Millisits Máté, kép: Kalocsai Richárd

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió