Az előd újságok közül hosszabb életű volt a Kálvinista Szemle, amely tizenhárom éven át jelent meg. A benne közölt írások a történelmi kálvinizmusnak nevezett egyházi irányzathoz köthetők. E szemlélet képviselői szerint nincs külön templomi hit és magatartás, mellette pedig teljesen más felfogású hétköznapi életvitel, hanem az ember egységes mivoltában kell, hogy szolgálja Teremtő Istenét.
Az újságban követelményként jelent meg a kálvini etika gyakorlati megélése. Ezt az alapító-főszerkesztő Sebestyén Jenő szigorúan, a református hitvallások „szemüvegén keresztül" vizsgálta meg. Harcosan elítélte az egyházi életben megfigyelhető „világias hiúságokat", mint például a jótékonysági céllal szervezett bálokat. A tízparancsolat alapján a vasárnapi munkavégzés teljes betiltásáért folytatott harcot. A magyarországi állapotokhoz képest pozitív példaként jelentek meg Szemlében a hollandiai kálvinizmus életének hírei. Az újság elévülhetetlen érdemeket szerzett a holland-magyar református kapcsolatok erősítésében.
A Református Élet másik elődjét, az 1928 és 1933 között kiadott Református Figyelőt más szemléletű református emberek szerkesztették. Victor János, Muraközy Gyula és Bereczky Albert, mind olyan lelkipásztorok voltak akik, követendő értéknek tartották a protestáns egyházak lelki erősödését segítő belmissziós mozgalmak törekvéseit.
A Református Élet szerkesztését a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség két lelkipásztora, Muraközy Gyula és Ravasz László püspök végezte. Az újság első számának címlapja egyesítette magában a két előd kiadvány tipográfiai hagyományait. A Kálvinista Szemlétől átvették a tondóba (kör formájú keretbe) foglalt, a 42. zsoltár első versét idéző, a pataknál ivó szarvas rajzát a fölötte elhelyezett mondatszalaggal, rajta a „SOLI DEO GLORIA" felirattal.
Az Élő Ige iránt vágyódó hívő embert szimbolizáló ábra mellett két idézet olvasható, amelyek közül az egyik Dimitrij Szergejevics Merezskovszkij (1866-1941) orosz írótól származik: „Mit tegyenek a koporsómba? Az Evangéliumot. Mivel fogok fölkelni síromból? Ezzel a könyvvel. Mit tettem a földön? Ezt a könyvet olvastam. Ez borzasztó sok az embernek és talán az egész emberiségnek, de magának a könyvnek – rettenetes kevés."
A másik Bocskai István udvari papjától, Alvinczi Pétertől (1570-1634) vett gondolat: „Veszedelmes annak a gályának a sorsa, melyben tudatlan kormányos tanulgat. Csak baromnyájadat sem bízod tudatlan pásztorra, hát e szép respublikát, ebben az Istennek Anyaszentegyházát, feleségünket, gyermekünket és minden jószágunknak megmaradását akárkire bízzuk-e?"
Az 1944-ig létezett Református Élet tartalmában a Református Figyelő szerkesztési elveit vitte tovább, közben megfelelt a Kálvinista Szemlében is megfogalmazott igénynek, hogy az újság a református öntudat erősítését szolgája, a korszerű nyomdatechnika alkalmazásával, jó minőségű fekete-fehér fényképek felhasználásával.
Millisits Máté