Nyitogatja Isten a szívünket – Szentföldi utazás

2010. március 01., hétfő

altA Parókia portál áprilisban csoportot indít Izraelbe, a bibliai Szentföldre. A program során szeretnének mindent megmutatni, ami hét napba beleférhet: Jeruzsálemtől, Betlehemen át Tel-Aviv Jaffáig.

 

 

 

altArra törekszünk, hogy igaz és valódi képet ismerjenek meg utazóink és valljuk, hogy utunk akkor lesz teljes, ha közben a magunk belső utazását is végigélhetjük. Ebben lesz csoportunk segítségére Peterdi Dániel lelkipásztor, egyházkerületi főjegyző:


Miért tartja fontosnak a Szentföld felkeresését, megismerését? Lehet-e valódi élményeket remélni egy földrajzilag fontos helyen 2000 év távlatából?

Úgy gondolom, idegen tájakkal emberekkel ismerkednil mindig izgalmas része életünknek. (Ezért szeretünk utazni!) Az ilyen lehetőségekkel is „nyitogatja” Isten a szívünket. Másrészt talán jobban megérthetjük a helyszín ismeretében a Biblia néhány üzenetét, Jézus képeit, fogalmazását. Ebben próbálunk segíteni, de természetesen azzal is tisztában kell lennünk, hogy Izrael egy szekuláris, modern állam. Nem időutazásban veszünk részt, inkább egy belső tisztázódásban.(Más az elképzelt világ, és más az, amit tapasztalunk. A kettőt illik közelíteni. – „Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet és megelégszel kenyérrel” – mondja a Példabeszédek 20:13.)

Személyesen hogyan készül az utazásra? Felkészül, „eléolvas”, vagy inkább hagyja, hogy az átélt élmények alakítsák érzéseit, gondolatait?

Nem megy az ember minden évben Izraelbe, a régiek életük egyetlen nagy zarándoklatának tartották a Szentföldi utazást. Én is most megyek először. Természetesen sokat olvastam már róla, közös könyvtárunkban (Biblia!). Most is rákészülök, megsokszorozza az élményt az, ha valaki tudatosan készül utazásaira. Tehát mindenki vegye elő, addig is és ott is használja ezt a különleges útikönyvet! Ez az örökélet bédekkere is.

Tud-e majd a sűrű program közepette segíteni a csoportnak azt a bizonyos belső utat is végigjárni? Hogyan készül erre?

Erre is megpróbálok készülni, de talán e belső út bejárására a legnehezebb készülni. Mindenki másutt jár ugyanis e belső úton. Én is igyekszem rajta. A jó útitárs a közelében levőknek vezetőjévé is lehet, de ezt a társak veszik észre és nem lehet csupán megbízással elrendezni.
Egy keleti karavánvezető a sivatagban, mikor elfogyott az út azt mondta: „Innentől kezdve én vagyok az út.”
Mintha Jézust hallanánk: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Ján. 14:6.)
Jó lenne őt követni, Vele menni, ezen a mi utunkon is!

További részletek ide kattintva olvashatók!


Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió