„A második találkozás a fontosabb, mint az első, hiszen azt jelzi, van folytatás" – mondta Bölcskei Gusztáv arra utalva köszöntőjében, hogy a Magyar Református Egyház Zsinata 2009. május 22. után ült újra össze. A püspök üdvözölt minden megjelent egyházat, egyházi szervezetet és közéleti szereplőt. Köszöntötte a Magyar Református Egyház Zsinatának küldötteit és a Generális Konvent tagjait, az evangélikus, a katolikus és a baptista egyház vezetőit, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát. A püspök hangsúlyozta Jan-Gerd Heetderks, a Református Egyházak Világközössége (REV) európai vezetőjének jelenlétét, ahogy az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkáráét, Guy Liagre-ét is. A tiszántúli püspök azt is megköszönte, hogy a litván, valamint a lengyel református egyházak vezetői vendégként részt vesznek az alkalmon.
Új fordítás
„Ünnepi ülésünk egyben hálaadás és megemlékezés a Heidelbergi Káté 450. évfordulójáról" – vezette fel az első napirendi pontot Varga Attila, királyhágómelléki főgondnok, a zsinati ülés moderátora. Tőle Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, a fordítóbizottság tagja, a most megjelent kátémagyarázat szerzője vette át a szót. (A könyvbemutatóra délután került sor.) A rektor a káté sajátosságai közül kiemelte, hogy az üdvbizonyosság, a kiválasztottság domborodik ki belőle, és a hitvallási iraton a praktikusság vonul végig. A káté válasz a reformátusokat sákramentumtagadónak bélyegző vádakra, s a hegyi beszéd szellemében magyarázza a tízparancsolatot, és mindvégig hangsúlyosan az egyetlen közbenjárót, Jézus Krisztust hirdeti.
Fekte Károly előadása után Jan-Gerd Heetderks, a REV európai vezetője a külföldi vendégek és az európai reformátusok nevében mondta el köszöntőjét. Felidézte a káté egy kérdését, amit a modern gondolkodásra rímelőnek tart, majd kijelentette, hogy az európai egyházaknak közösen kell keresniük azt a nyelvet, amellyel megszólítható a ma embere.
Ezt követően a Heidelbergi Káté megújított fordítását terjesztette elő Bölcskei Gusztáv, aki felvázolta, milyen körülmények között született meg a közös kátékiadás gondolata, majd a mai nyelvezetű, egységes szöveg. (Erről részletesen olvashatnak Megújult a hitvallás című írásunkban.) Ismertette, hogy a Generális Konvent tavalyi határozata értelmében a magyar kiadás mellett megjelent az a díszkiadás, amelyben a magyar mellett szlovákul, románul, angolul és németül is olvasható majd a Heidelbergi Káté. A Generális Konvent tervezi, hogy a jövőben más, Kárpát-medencében élő nemzetek nyelvére is lefordítsák a hitvallást. A püspök arról is beszámolt, hogy a Generális Konvent döntése nyomán megindultak egy, a fiatalok oktatásában jól használható református káté elkészítésének előkészületei is.
A Zsinat szavazással fogadta el, hogy a Magyar Református Egyház egységesen használt szövegű hitvallása a Heidelbergi Kátét Fordító Bizottság által 2013-ban átdolgozott szöveg legyen.
Új tag
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház belső megosztottsága miatt nem csatlakozhattak a Magyar Református Egyházhoz 2009-ben, de a 2011-ben lezajlott tisztújítások után enyhült a feszültség, így juthatott el addig, hogy a Magyar Református Egyház tagjává válhasson. „Ezzel teljes lett a Kárpát-medencei református egység" – mondta Csomós József tiszáninneni püspök. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház képviseletében Csáti Szabó Lajos püspök látta el kézjegyével a ratifikációs okmányt.
Alkotmánymódosítás
A Magyar Református Egyház Alkotmányának módosítási javaslatát Szabó István, dunamelléki püspök foglalta össze. Csak azokban a kérdésekben történt változtatás a Közös Zsinat határozata szerint, ahol a korábbi szövegben pontatlanságok voltak felfedezhetőek. vagy az újonnan belépők miatt vált az szükségességé. Ilyen volt egyebek mellett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a Kárpát-medencén kívüli magyar református közösségek, a horvátországi reformátusok csatlakozásának és képviseletének ügye.
Az alkotmánymódosítás után a Magyar Református Egyház Zsinata elfogadta az ülés zárónyilatkozatát.
A Magyar Református Egyház közös zsinata zárónyilatkozata
Mi, magyar reformátusok, Istennel és egymással kötött szövetségünket megerősítve zsinati közösségünkben adunk hálát hitvallásunkért, a 450 esztendős Heidelbergi Kátéért. Így fogadjuk el a Káté szövegének átdolgozott, új magyar fordítását is. A Heidelbergi Káté olyan hitvallás, amely az emberi kifejezőképesség töredékes eszközeivel fogalmazza meg Istenbe vetett hitünket és ad számot a keresztyén életről. Olyan formában, amely számos eltérő kultúrában váltott ki azonos hatást: összegyűjtött és megtartott.
Tudjuk, hogy Krisztuséi vagyunk, aki vigasztalja, vezeti, megtartja népét. Ennek a boldog bizonyosságnak és szilárd hitnek ma is érvényes és világos kifejezése a Heidelbergi Káté, amely ugyanakkor jelzi, hogy a magyar reformátusok elválaszthatatlanul kapcsolódnak egy határokon és kontinenseken átívelő értékközösséghez. Nincs olyan nyelvi, kulturális, történelmi határ, ami megoszthatná keresztyén testvériségünket, amely ebben a hitvallásban jut kifejezésre. A Heidelbergi Káté minden nyelven és minden korban ugyanazt hirdeti: Krisztus váltságát és valóságát az ember életében, megszentelő jelenlétét az egyházban. A Kárpát-medencei népek nyelvén kiadott Heidelbergi Káté pedig üzenet: a népek megbékélésében az üdvözítő Istenhez tartozva vagyunk egymás testvérei.
Soli Deo Gloria!
A Magyar Református Egyház Zsinatának hivatalos ülése után hálaadó, ünnepi úrvacsorás istentiszteletet tartottak.
reformatus.hu, képek: Sereg Krisztián