Megújulhat a reformáció ötszáz éves évfordulójára a Debreceni Református Kollégium és intézményhálózata. A 10 milliárd forint értékű állami támogatásról szóló megállapodást az intézmény 475 éves és a Dóczy Intézet 175 éves jubileuma, valamint a magyar református egység napja alkalmából tartott istentiszteletet követően május 25-én a debreceni Nagytemplomban írta alá Orbán Viktor miniszterelnök és Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök.
Bölcskei Gusztáv a Pál apostol athéni beszédének alapján (ApCsel 17,22–34) elmondott igehirdetésében kifejtette: a Debreceni Református Kollégium (DRK) Európa nagyvárosaiból, egyetemeiről összegyűjtötte a lelki, szellemi kincseket, majd szétszórta azt szerte a hazában. Ez lehet a titka annak, hogy az intézmény a válságok sorával terhelt évszázadokon keresztül is megmaradhatott. A tiszántúli püspök arra emlékeztetett, hogy a kollégium alapítása is a nemzet egyik legnagyobb válsága, a mohácsi vész utáni években történt, és hogy az intézmény nagy jubileumaihoz is mindig egy-egy válságos, változásokkal teli időszak kapcsolódott. Azonban, mint ahogy felhívta rá figyelmet, a kollégium mégsem magát ünnepelte ilyenkor, hanem a jövő felé és a rászorulók felé fordult.
Így történt ez a négyszáz éves jubileumon is például, amikor a világháború kirobbanását megelőző esztendőben diakonissza anyaházat szenteltek fel és egyetemi templom alapkövét tették le Debrecenben. Bölcskei Gusztáv megjegyezte, hogy ma is épül református templom a cívisvárosban, a Szeretethíd önkéntesei pedig szerte a Kárpát-medencében hirdetik, amit Pál is megfogalmazott Athénban: egy vérből valók, azaz mindnyájan Isten gyermekei vagyunk.
A magyar iskoláztatás sajátos és értékes letéteményesének nevezte a DRK-t Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora köszöntőjében leszögezte, hogy megbecsülik a 16. század reformátori örökségét, a 17. század puritanizmusának értékeit és a 18. század szellemi pezsgését is, ébren tartják 1848–49 nemzeti függetlenségért hozott áldozatának emlékét, és nem felejtik a kollégiumnak a 20. század viszontagságai között betöltött menedékszerepét sem. Az intézményvezető hozzátette: nyugat-európai kapcsolatainak és fiókiskolai hálózatának köszönhetően a félmillió diák alma matere a tudományok őrhelye és világítótornya, a magyar kultúra szolgája a Kárpát-medencében, jelmondata pedig („Orando et laborando", azaz „Imádkozva és dolgozva") az egész nemzet erkölcsi tartalékainak gyarapítója.
Orbán Viktor az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében. A miniszterelnök elmondta, minden társadalmi rendszernek vannak intézményei, törvényei, politikája, de a legfontosabb mégis, hogy lelki tartalma legyen, hiszen ez az, ami helyes rendbe szervezi a döntéseket, és szabályokat állít mindenkinek, köztük a vezetőknek is. „A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Ezért a győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy teljesítse a feladatát" – vélekedett a kormányfő, aki – szavai szerint – nem csak azért jött el Debrecenbe, hogy kifejezze tiszteletét és megbecsülését a magyar reformátusság iránt, hanem egy fontos feladat elvégzése, a jubiláló intézmény megújításáról szóló megállapodás megkötése miatt is. Orbán Viktor elmondta, hogy a kommunista rendszer ellopta az egyház iskoláit, ezért amikor az állam támogatást ad a történelmi egyházaknak, azt adja vissza, amit korábban elvettek tőle, és azt valójában a magyar népnek adja vissza. A miniszterelnök hangsúlyozta: amit az egyházaknak ad az állam, az itt marad, a hazáé marad, hiszen „az egyházak nem hagynak itt bennünket". A kormányfő szerint a DRK megújítása méltó folytatása az elődök munkájának, de így leszünk érdemesek unokáink tiszteletére is. A politikus végül felidézte az egyház állandó megújításának szükségességére vonatkozó jelmondatot, kifejtve, hogy Európának is késznek kellene lennie a folytonos megújulásra. Véleménye szerint azonban a vén kontinens „mintha elfelejtkezett volna korábbi értékrendszeréről, és a megújulás helyett internacionalista, családellenes, szekuláris lángolásoktól gyötörve egyre mélyebben gázol a válság ingoványában". A kormányfő úgy látja, Magyarország ezzel szemben más utat jár: alaptörvénye kimondja az egyház és az állam szétválasztását, ugyanakkor magáénak vallja a keresztyénség mértékeit és értékeit, ami szerinte a megújulás alapja. „A támogatási szerződés aláírása tehát nem a múlt megbecsüléséről szól csupán, hanem a jövőről, a jövő reformátusairól és a jövő magyarjairól" – tette hozzá a miniszterelnök.
Az ünnepi liturgiai szolgálatot az anyaországi és a határon túli református egyházkerületek püspökei látták el. Az istentiszteleten közreműködött a DRK Kántusa. Az összegyűlt perselypénzt a jubiláló intézmény egykori partikuláiként működött kárpátaljai református iskolák támogatására fordítják a szervezők.
Kiss Sándor, Képek: Barcza János