Az Önkéntes Fórumon elsőként Tarr Zoltán, zsinati tanácsos köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy régi álom vált valóra azzal, hogy létrejött ez a találkozás, hiszen már 2010. óta tervezeték egy ilyen alkalom létrehozását. Az önkéntes munka régóta létezik egyházunkban, viszont a koordináció megszervezése prioritást kapott az elmúlt évben. Cél, hogy megosszuk egymással a tapasztalatokat, aktivitást, lendületet vigyünk ebbe a területbe, segítsük gyülekezeteinket, intézményeinket ezen a téren is. A jó gyakorlatok gyűjtése továbbra is fontos szerepet kell, hogy kapjon, feladatunk a tapasztalatok közzététele.
Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke elmondta, hogy feladatunk és küldetésünk van. Kevés munkatársa van az MRSZ-nek, szükség van a segítőkre, önkéntesekre, a gyülekezeteknek nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hogy el tudjunk hozzájuk jutni. A helyi önkénteseket is fontos toborozni, hiszen például a borsodi árvíz idején is így működött a segítségnyújtás. Legyenek a következő évek is az önkéntesség évei. HA A kuratóriumi elnök ezután hangsúlyozta az együttgondolkodás szükségességét is, majd hozzátette, hogy ötleteket, konkrétumokat várnak a résztvevőktől.
Ezután a jelenlevők bemutatkoztak. Ekkor nem csak azt osztották meg egymással, hogy honnan érkeztek, hanem azt is felvázolták, mit tapasztaltak az önkéntes munkával kapcsolatban és mit várnak a koordinációtól. A legtöbben oktatási és szociális intézményekből jöttek, voltak, akik egy-egy gyülekezetet képviseltek, mások alapítvány vagy civil szervezet munkatársai voltak.
A hosszú távú és teljes idős önkéntességről is szó volt. A témában Závodi Emese, az ÖDÉ programiroda vezetője külföldi mintákat mutatott be, valamint beszélt a programiroda tevékenységéről és a magyarországi önkéntes törvény hiányosságairól is. Egyik legjelentősebb fogyatékosságaként azt jelölte meg, hogy hazánkban a hosszú távú önkéntesség nincs szabályozva, azaz határainkon belül maradva nem tud egy fiatal legálisan és szabályozott keretek között önkéntes munkát végezni.
Pályázati lehetőség
Bodó Márton, a NAT titkára (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) „a közösségi szolgálat, azaz önkéntesség, mint az érettségi előfeltétele" című előadásában először definiálta az önkéntesség fogalmát. Ezt követően összefoglalta a közösségi szolgálat pedagógiai célját, ami nem más szerinte, mint hogy valamivel megismerkednek a diákok. Továbbá a helyi közösség javát, erősítését kívánja szolgálni az a törvény, melynek értelmében 2016. január 1-jétől az érettségi előfeltétele lesz az ötven órás közösségi szolgálat. Ez a 2012 szeptemberében kilencedik évfolyamba lépőket már érinti. Bodó Márton beszámolt a TÁRS pályázat tapasztalatairól is, ami az említett közösségi szolgálat előzménye, „próbája" volt. Ezután hosszan bemutatta a TÁMOP 3.2.1.A-11/1 pályázatot, amely az oktatási intézményeket támogatja abban, hogy a diákok számára meg tudják szervezni a közösségi szolgálatot. A pályázók köréről, a feltételrendszerről és a tevékenységi csoportokról beszélt. A pályázat keretében oktatási intézmények fenntartói pályázhatnak, a pályázatok benyújtása 2012. június 1-től július 2-ig lehetséges. (bővebb információ: vad.lilla@jobbadni.hu vagy http://www.nfu.hu/palyazati_lehetoseg_a_kozossegi_szolgalat_tamogatasa_erdekeben )
Az önkéntes-koordináció kialakulását és a már működő programokat valamint a jövőbeni terveket Vad Lilla, önkéntes programok igazgatója (MRSZ) ismertette. Beszélt a Szeretethídról, melyre idén is májusban kerül sor, továbbá azokról a pályázatokról, konferenciákról, rendezvényekről, képzésekről és médiumokról, melyek az önkéntes munka növekedését, a tapasztalatcserét, az aktivitást hivatottak elősegíteni.
Kötetlen fórum
A találkozó hátralévő idejében hozzászólásokra volt lehetőség. A fórum keretében többen egyetértésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy elindult egy központi koordináció az egyházban. Sokan elmondták, hogy részt vesznek rendszeresen a Szeretethídban és az MRSZ különböző akcióiban pl. cipősdobozgyűjtés. Az egyik résztvevő a hosszú távú, magyarországi önkéntes szolgálat szükségességére hívta fel a figyelmet, mag egy másik az önkéntes törvény változtatására fókuszált. Kifejtették azt is, hogy azok, akiknél már működik az önkéntesség, szintén szeretnének tanulni mások tapasztalataiból. Kiemelték mennyire lényeges a jó modellek továbbadása, megosztása.
Gyerekekkel foglalkozni?
Az is téma volt, hogy sokszor milyen nehéz megtalálni az önkéntes lehetőségeket, különösen probléma ez, ahol kifejezetten gyerekekkel szeretnének foglalkozni. a témával kapcsolatban a Bethesda kórház képviseletében elmondták, nem tudnak minden önkéntesnek lehetőséget biztosítani, mert nagyon sokan jelentkeznek hozzájuk. A Nevelőszülői Hálózat esetében azért tudnak csak kevés önkéntes segítséget igénybe venni, mert elsősorban egy területre, a Tiszántúlra koncentráltan működnek, és így csak kevés tevékenységbe tudnának bekapcsolódni a jelentkezők. Nyári táborok vagy a Menekültmisszió kínálhat még lehetőségeket a gyerekekkel való foglalkozásra.
Végül következtetésként elhangzott, hogy az állami szabályozáshoz is közelebb kellene kerülni, többek között azért is, hogy az adminisztráció pontosabban működhessen a területen, ezzel téve átláthatóbbá az egyházban végzett önkéntes tevékenységeket.