„Amikor a keresztyénség megjelent a vallási élet színpadán, rögtön versenyhelyzetbe került" – Köntös László áhítatával kezdődött a Zsinati Tanács június 10-i ülése. A dunántúli lelkészi főjegyző Simon, a varázsló története(Apcsel 8,4-25) és a mai társadalmi, egyházi valóság között vont párhuzamot. „A keresztyénség egyik első ellenfele – a szakasz szerint legalábbis – egy varázsló, aki a keresztyénséget is egy varázslási technikának gondolta, s látszólag megtért, mert el akarta sajátítani a Szentlélek közlésének hatalmát." Köntös László arról beszélt, hogy a ma egyházát is megkísérti a „varázslási versenyhelyzet", melyben – úgy tűnik – vesztésre áll, s ezért keresi az ámulatba ejtés módszereit és az egyház kényszerű menedzselésének technikáit. „Bárcsak mi is tudnánk tele templomot, népszerű egyházat varázsolni!"
„De Isten nem egy varázsló a sok közül, ő az egyetlen valódi hatalom a világban" – tette egyértelművé a főjegyző, hogy a látszat ellenére nincs varázslási versenyhelyzet. „Mit csinált Fülöp, hogy legyőzte Simont? Hirdette az evangéliumot. Az Ige igazsága nem attól függ, hányan ámulnak el tőle. Nincs okunk beszállni a versenybe, mert Isten nem fog végelgyengülésben elhunyni." Mint mondta, a hit hallásból van, s a kis gyülekezetekben, kevés ember között is megtörténhet
a legfontosabb: megszólalhat az Ige, a Lélek által jelen lehet Isten, az egyetlen hatalom.
Költségvetési kérdések
A Zsinati Tanács bő egy hónappal ezelőtt ült össze utoljára, akkor elfogadták a Magyarországi Református Egyház (MRE) 2014. évi zárszámadását és módosították az MRE idei költségvetését. Április 22-én hat új taggal alakult meg (az összesen nyolc, kerületenként két képviselőből álló) számvizsgáló bizottság, így a szokásosnál több egyeztetést igényelt, hogy elkezdődhessen a munka. Május 7-ig a bizottság nem tudta áttekinteni a közegyházi intézmények tavalyi gazdálkodását, így azok 2014. évi zárszámadását csak most tárgyalta a Zsinati Tanács.
„Megfelelő gazdasági fegyelem akkor alakítható ki, ha rendszerszemléletet érvényesítünk, valamint végrehajtható rendelkezéseket és határidőket adunk az intézményeknek" – mondta előterjesztésében Pataky László bizottsági elnök, aki szerint ezeknek az elveknek egyházmegyei szinten is érvényt kellene szerezni. A számvizsgálat során összességében mindent rendben találtak, a kisebb hiányosságokra felhívták az intézményvezetők figyelmét. Az intézmények könyvvizsgálatát egy külsős cég végezte, az általuk megfogalmazott általános észrevételek és konkrét intézményeket érintő javaslatokat előbb a gazdasági, valamint a jogi bizottság, majd az Elnökségi Tanács tárgyalja meg.
A Zsinati Tanács a beszámolókat elfogadta, s a számvizsgáló bizottság javaslatára arról döntött, hogy azokban az intézményekben, ahol működnek intézőbizottságok vagy felügyelőbizottságok, negyedévente ellenőrizzék az intézményvezetők részére történő kifizetéseket. Emellett döntés született arról is, hogy a Zsinat Elnöksége a következő tanácsülésre dolgozzon ki javaslatot a közegyház által évekkel ezelőtt folyósított „rövid lejáratú" kölcsönök visszafizetési feltételeiről.
A számvizsgálat és könyvvizsgálat megállapításainak fényében a gazdasági bizottság elkészítette a közegyházi intézmények 2014. évi zárszámadását, s a tavalyi év szabad felhasználású maradványpénzeit beépítették az intézmények idei költségvetéseibe. A Zsinati Tanács a módosított költségvetéseket elfogadta. Egy lezáruló pályázat miatt a Wáli István Református Cigány Szakkollégium működésének anyagi feltételei jelenleg őszig biztosítottak. Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: komoly tárgyalások folynak a Nemzeti Erőforrások Minisztériumával és a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetésével, mert a református egyháznak szándéka a szakkollégium jövőbeni fenntartása.
Nyugdíjügyek
Korábban több fórumon többször is komolyan felmerült a lelkészi nyugdíjrendszer átalakítása, így az Országos Esperes-Gondnoki Értekezlet idei ülésén is, ahol a kétfajta nyugdíjjárulék lehetséges összevonása is szóba került. A tervezett átfogó nyugdíjreformnak „megágyazó" határozati javaslatot nyújtott be a Zsinati Tanácsnak Simonfi Sándor dunamelléki lelkészi főjegyző. A javaslat szerint január 1-től a gyülekezetek által fizetett fenntartói járulék nullára csökkenne, míg a tagsági járulék a lelkészi jövedelem harminc százalékára emelkedne. Ennek feltétele, hogy az egyházközségek bruttósítsák a lelkipásztorok készpénzjavadalmait és módosítsák díjlevelét. A javaslat része, hogy a lelkészek egyedi azonosítója kiváltsa a nyugdíjrendszerben eddig használt számukat.
Csomós József tiszáninneni püspök emlékeztetett: már született a nyugdíjrendszer módosításának irányait kijelölő zsinati tanácsi döntés, ezért óva intett a többlépcsős módosítástól. Kisebb vita után a Zsinati Tanács a jövő évtől elrendelte a lelkészek egyedi, törzskönyvi azonosítójának használatát a nyugdíjintézeti járulék befizetésére, a javaslat többi részét viszont a nyugdíjintézeti intézőbizottsághoz utalta megfontolásra. A döntés értelmében az egyházmegyéknek tájékoztatni kell a Nyugdíjintézetet lelkészeik törzskönyvi azonosítójáról, valamint a kerületeknél kell jelezni az azonosítóval nem rendelkező lelkészek névsorát.
A zsinati Tanács idén is sávosan határozta meg a nyugdíj-kiegészítés emelésének mértékét, az átlagos nyugdíj-kiegészítés felénél kisebb összegek négy százalékkal nőnek, az átlag ellátásos kiegészítés százötven százalékát meghaladó kifizetések nem emelkednek, a kettő között pedig két százalékos a növekedés.
Hittanoktatás
A Zsinati Tanács emellett módosította korábbi, hittanoktatási támogatásról szóló szabályrendeletét is. A módosítást részben a vonatkozó állami jogszabályok változása, részben a kötelező hit- és erkölcstanoktatás fokozatos bevezetésével jelentkező oktatóhiány tette szükségessé. Egyebek mellett tizenkettőről tizenötre nő az önálló lelkészek által letanítható maximális óraszám, s legalább tizennyolc tanóra esetén lehetséges lesz munkaviszony keretében foglalkoztatni nem lelkészi jellegű hit- és erkölcstan oktatókat. Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője szerint lehetővé kellene tenni azt is, hogy átmeneti ideig továbbképzést végzett pedagógusok is taníthassanak hittant, ehhez azonban törvénymódosítás szükséges. Az irodavezető kitért arra is, hogy az oktatási bizottság át kívánja tekinteni a hittankönyv terjesztésének tapasztalatait.
Csomós József indítványozta, hogy a Zsinat Elnöksége tárgyaljon az Emberi Erőforrások Minisztériumával a kórházlelkészek jogállásáról, mert míg egyházi státuszuk tisztázott (missziói lelkészek), kórházi helyzetük nem megoldott. A Zsinati Tanács arra is felhatalmazta az Elnökséget, hogy járjon el a MRE ráckevei ingatlanának adásvételi ügyében.
Feke György, képek: Dimény András