Szeptember 26-án Bécsben befejeződött az Ortodox Egyház és a Római Katolikus Egyház közötti teológiai párbeszéd nemzetközi Vegyes Bizottságának plenáris ülése.
Szeptember 26-án Bécsben befejeződött az Ortodox Egyház és a Római Katolikus Egyház közötti teológiai párbeszéd nemzetközi Vegyes Bizottságának plenáris ülése.
Szeptember 26-án Bécsben befejeződött az Ortodox Egyház és a Római Katolikus Egyház közötti teológiai párbeszéd nemzetközi Vegyes Bizottságának plenáris ülése, ami nem hozott lényeges elmozdulást a pápaság kérdésében.
A Bizottság a római pápa első évezredben betöltött szerepének kérdésével foglalkozott. A tárgyalások fő témája azon dokumentum státuszának kérdése volt, amelyet tavaly Cipruson kezdtek vizsgálni. Az ortodox fél javaslatára a Bizottság úgy határozott, hogy a különféle történelmi tanúbizonyságokat és precedenseket felsoroló dokumentum nem rendelkezik hivatalos státusszal, azt át kell dolgozni, hogy felhasználható legyen a kérdés teológiai aspektusait érintő dokumentum kidolgozásához. Hilarion volokolamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus képviselője hangsúlyozta, hogy a Vegyes Bizottság sajtóban terjedő dokumentuma nem tükrözi az Ortodox Egyháznak a római püspök elsőbbségének kérdéséről alkotott álláspontját és csupán kisegítő dokumentumként lehet rá tekinteni. A sajtóban megjelent állításokkal ellentétben az ortodox–római katolikus teológiai bizottság bécsi ülésén semmilyen áttörés nem történt. A tárgyalások a római pápa 1. évezredbeli szerepéről folytak. Az előkészítő bizottság által összeállított dokumentum tárgyalása már tavaly Cipruson elkezdődött. E dokumentum piszkozata jelent meg a tömegtájékoztatási eszközökben. A sajtó az előzetes feltételezések alapján úgy vélekedett, hogy Bécsben sikerül befejezni a dokumentum áttekintését, azonban nem ez történt: a tárgyalások nagy része arról a kérdésről folyt, hogy milyen státusza legyen a dokumentumnak. Az ortodoxok az ülés kezdetétől fogva ragaszkodtak ahhoz, hogy a „krétai dokumentumot” nem lehet a Vegyes Bizottság nevében nyilvánosságra hozni és azt az ortodox fél nem írja alá. Hilarion metropolita elmondta, hogy a szöveget át kell dolgozni, de még azután sem rendelkezhet a „hivatalos álláspont” státuszával. A „krétai dokumentum” kimondottan történelmi kérdésekkel foglalkozott, és a római püspök szerepe mellett gyakorlatilag említést sem tesz a többi helyi egyház püspökeiről, ami helytelen képzeteket kelthet az első évezred Egyházának joghatósági viszonyairól. A dokumentumból hiányzik annak világos és pontos kimondása is, hogy a római püspök joghatósága az első évezredben nem terjedt ki a Kelet egyházaira.
Hosszú tárgyalások után a bizottság úgy döntött, hogy a dokumentumot tovább kell tárgyalni és státuszáról a Vegyes Bizottság következő ülésén fognak határozni, aza körlübelül két év múlva. Ekkorra kell kidolgozni azt a dokumentumot is, amely a kérdés teológiai vonatkozásait tárgyalja. A tárgyalások ortodox résztvevői számára nyilvánvaló, hogy az első évezredben a római pápa joghatósága kizárólag Nyugatra terjedt ki, míg Keleten a konstantinápolyi, az alexandriai, az antióchiai és a jeruzsálemi patriarchák rendelkeztek joghatósággal. Róma püspöke nem rendelkezett semmilyen joghatósággal Keleten, annak ellenére, hogy a keleti püspökök bizonyos esetekben Róma püspökét kérték fel döntőbíráskodásra. Azonban ezek a felkérések nem voltak rendszerszerűek és semmiképpen sem lehet azokat úgy magyarázni, hogy Róma püspökére a kelet egyházai az Egyetemes Egyház legfőbb joghatóságaként tekintettek. Hilarion metropolita elmondta: reméli, hogy a következő üléseken a katolikus fél elfogadja ezt az álláspontot, amelyet számtalan történelmi tanúbizonyság és forrás támaszt alá. (bogoszlov.ru – szimandron.hu – 2010-09-28 – dr. békefy-röhrig klaudia – reformatus.hu)