Nemzetközi egyházi szervezetek képviselői látogatásuk során szeptember 25. és 29. között egyházvezetők mellett találkoztak Rétvári Bence államtitkárral is, hogy helyben tájékozódjanak a magyarországi menekülthelyzetről és az együttműködés lehetőségeiről.
Az EVT főtitkára a nemzetközi delegáció vezetőjeként vonta le a tanulságokat: „Sokkal többről van szó, mint egy európai menekültválságról. Nemzetközi megoldásra van szükség, erre szólítunk fel most mindenkit!”
A delegáció tagja volt Audeh Quawas, az EVT Központi és Végrehajtó Bizottságának, valamint a Nemzetközi Ügyek Bizottságának (CCIA) tagja, Doris Peschke, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának (CCME) főtitkára, Alfredo Abad, a CCME alelnöke, Marianne Ejdersten, az EVT kommunikációs igazgatója és Paul Jeffrey, az ACT Alliance újságírója. A szolidaritási látogatásra érkező küldöttséget a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) fogadta.
A delegáció egyházvezetőkkel, a kormány képviselőivel és szakemberekkel is találkozott. A program során további eszmecserét folytattak Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával, Veres András katolikus püspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével, Szabó István püspökkel, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnökével, Fabiny Tamás evangélikus püspökkel, a Lutheránus Világszövetség európai alelnökével, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel, Szűcs Tamással, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetőjével, valamint Fischl Vilmos MEÖT főtitkárral és Ódor Balázzsal, az MRE külügyi irodájának vezetőjével.
Tveit a Rétvári Bence államtitkárral való találkozás alkalmával a menekültek humanitárius szükségleteit emelte ki. Az államtitkár kifejezte, hogy nagyra értékeli a látogatást és hangsúlyozta a magyar szempontok figyelembe vételének fontosságát.
Tveit szerint „a kilátástalan sorsú, szükséget szenvedő emberekért vállalt felelősség nem lehet diszkriminatív, nem befolyásolhatja semmilyen szempont, csak maga a szükség. Napi több mint 2000 menekült érkezése valóban nagy kihívás és nem könnyű helyes megoldást találni rá. De elengedhetetlen, hogy emberi lényekkel az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásával bánjunk. A nemzetközi jogi kötelezettségeket be kell tartani. Ennek nincs alternatívája.”
Dr Quawas, az EVT Központi Bizottságának tagja hozzátette: „nemzetközi együttműködésre van szükség és a probléma gyökerét kell kezelnünk, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre. Nem csupán Európa gondja ez. Megoldást kell találnunk a szíriai és iraki háborúra. Addig is mindenkit emberi lényként kell kezelnünk és be kell tartanunk a nemzetközi jogi normákat.”
Az egyházvezetőkkel való találkozásai során Tveit a következőket hangsúlyozta: „Látjuk a lelkipásztori gondoskodás jeleit. Büszkének kell lennünk arra, amit az emberek Magyarországon és szerte a világon a menekültekért tesznek, ami a vendégszeretetről és gondoskodásról tanúskodik. A politikusokra ez a helyzet számos ponton felelősséget ró. Megértjük a helyzet kritikus voltát és azt, hogy nap mint nap súlyos problémákat kell megoldaniuk. De humanitáriusabb megközelítésre van szükség. Ami Magyarországon történik valójában figyelmeztető jel az Európai Unió és az egész világ számára.”
Doris Peschke, a CCME főtitkára ugyancsak a humanitárius megközelítésre helyezte a hangsúlyt: „alapvető tényként az emberek szükségleteire kell tekintenünk. Sem Magyarország, sem az EU nem készült fel mentálisan a helyzetre. Most viszont fel kell készülnünk az elkövetkező 10-15 év kihívásaira és ezen belül meg kell vitatnunk az egyházak szerepét. Hogyan mozdíthatjuk elő a menekültek integrációját az európai társadalomba? Hogyan tanulhatunk egymástól?” – sorolta Peschke a legfontosabb kérdéseket.
A látogatás végeztével a főtitkár így értékelt: „Az Egyházak Világtanácsaként aggaszt minket a humanitárius helyzet. Aggodalommal töltenek el a vallások közötti feszültségek. Tudatában kell lennünk, hogy az egyes régiókban hogyan alakul a vallások közötti kapcsolat. Arra bátorítjuk az egyházakat, hogy működjenek együtt a szolidaritás jegyében, de hidat kell vernünk más vallások felé is. Emberként számos kihívással szembesülünk. Kérdés, hogy megtaláljuk-e az együttélés új útjait?”
Az egyházvezetőkkel folytatott eszmecsere során a delegáció kifejezte szándékát arra, hogy más európai egyházak tapasztalatait is megismerje. A helyi egyházak ugyanis kifejezésre juttatták, hogy némelykor úgy érezték, magukra maradtak Magyarországon, az önkéntesek egyre növekvő támogatása ellenére is. Az embereket a közösségi média is mozgósította, arab tolmácsokat, ételt, vizet és ruházatot keresve. Önkéntesek ezrei dolgoztak a Keleti pályaudvaron, Budapesten. Ezzel kapcsolatban a küldöttség a St. Columba Skót Missziót, az MRE angol nyelvű gyülekezetét is felkereste, hogy szemtanúja lehessen a menekültek között végzett helyi szolgálatnak.
Az EVT egy kifejezetten a menekültválsággal foglalkozó konzultációt kezdeményez október végére, a Német Protestáns Egyházzal (EKD) közösen Münchenben.
A menekültek és áttelepített emberek támogatása iránti elkötelezettség az EVT és tagegyházai számára a szervezet eredeti helyzetéből és elhívásából fakad. Amikor az Egyházak Világtanácsát 1948-ban megalapították, a második világháború katasztrofális humanitárius következménye még élő valóság volt. A nemzetközi közösség még küzdött a fegyveres konfliktusok és emberiség elleni bűncselekmények okozta tömeges áttelepítések hatásaival. Az egyházak és erre szakosodott szolgálataik kulcsszerepet játszottak abban, ahogy erre az előzmény nélküli szenvedésre humanitárius választ adjanak, és azóta is elől járnak a menekültek és migránsok segítésében, legyen szó katasztrófa elhárításról vagy hosszú távú támogatásról – idézi a sajtónyilatkozat a szervezet korábbi állásfoglalását.
Külügyi Iroda
Forrás: www.oikoumene.org