A Nemzetközi Keresztény Zsidó Tanács (ICCJ), mely 38 nemzeti, a keresztyén–zsidó dialógust előmozdító tanácsot fog össze, Isztambulban rendezte az idei konferenciáját, melyre számos neves keresztyén, zsidó és mohamedán vallású, a témában szakértő előadót hívtak meg.
A Nemzetközi Keresztény Zsidó Tanács (ICCJ), mely 38 nemzeti, a keresztyén–zsidó dialógust előmozdító tanácsot fog össze, Isztambulban rendezte az idei konferenciáját.
A ma már minden kontinensen helyi tanácsokat működtető ICCJ a II. világháború után alakult meg a Holocaustra, Soára adott válaszként, teológus, történész és pedagógus tagokból, kiknek céljuk volt a válaszkeresés a bizalmatlanság, a gyűlölet és a félelem mélyen gyökerező okaira. A Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsa, melyet a legökumenikusabb szervezetnek mondhatunk, hiszen tagjait a keresztyén felekezetek és a zsidó egyház delegálja, 1990-ben alakult meg, és még abban az évben tagja lett a Nemzetközi Tanácsnak. Elnöke dr. Várszegi Asztrik római katolikus püspök, pannonhalmi főapát.
Az ICCJ célja többek között, hogy építse a keresztyének és zsidók közötti jobb megértést és ezt kiterjessze a keresztyén–zsidó–mohamedán együttműködésre is, képviseli a vallásos és morális értékeket a vallásközi és más nemzetközi kapcsolatokban, küzd az előítélet és diszkrimináció következményei ellen és törekszik a toleráns magatartásra és kölcsönös tiszteletadásra. A Magyarországi Keresztyén Zsidó Tanács, amelynek a Magyarországi Református Egyház is tagja, csatlakozott ezen célokhoz.
Az ICCJ minden évben nemzetközi konferenciát és éves közgyűlést tart, melyet idén június 20–23. között Törökország fővárosában, Isztambulban szerveztek meg az Ausztriából, Ausztráliából, Kanadából, Magyarországról, Németországból, Nagy-Britanniából és még 15 más országból érkezett mintegy 150 résztvevőnek.
A helyszín kiválasztásának is jelentősége volt, hiszen első ízben rendezték a konferenciát mohamedán vallású országban. Ma, mikor Törökország az Európai Uniós tagság várományosa, eszünkbe juthatnak a 19. századi angol költőnek, Byronnak szavai: a legkeletibb városa Európának és legnyugatibb városa keletnek.
A konferenciára számos neves keresztyén, zsidó és mohamedán vallású, a témában szakértő előadót hívtak meg. Mindjárt a megnyitón Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta a főtémát a Koránból: "Óh, emberiség, egy emberpárból teremtettünk benneteket, nemzetekké és különböző törzseknek alkottunk benneteket, azért hogy megismerhessétek egymást. A legtiszteletreméltóbbak vagytok Isten világában és Ő az, aki a legigazságosabb hozzátok." /Koran Sura 49,13/
Az előadásokon és beszélgetéseken sok izgalmas téma merült fel, többek között az igazságosság értelmezésének különbözősége a keleti és nyugati kultúrában. A nyugati világ az egyén érdekeit és a személyes felelősséget, a keleti kultúra azonban az igazságosság közösségi érdekkel való összeütközését hangsúlyozza.
Sokszor előkerült Törökország Európai Uniós tagságának kérdése, mely beszélgetések alkalmával a törökök határozottan elmondták, hogy ez számukra több, mint gazdasági érdek. A vitákban szóba került az iszlám jelenléte Európában. Egy pakisztáni iszlám professzor asszony, aki a Glasgowi Egyetemen tanít, arra hívta fel a figyelmet, hogy az iszlám jelenléte komoly kérdéseket vet fel az európai identitással kapcsolatban, hiszen ma 20 millió mohamedán él Európában és ez sokakban azt a félelmet kelti, hogy elvész a "keresztyén Európa".
Izgalmasak voltak a napi áhítatok is. A közös szövegértelmezés előhozta azt a kérdést, hogy miként ragaszkodnak a különböző vallások a szent irataikhoz, miként értelmezik a mohamedánok a főtéma Korán idézetét, a keresztyének a Hegyi Beszédet és a zsidók a Mózes 1,27–28-at és a 2,18–23-at.
Nagy vita követte a palesztin keresztyének 2009-es Kairos Dokumentumát. Az irat vallásközi dialógust sürget a közel-keleti konfliktus megoldásában. Akik ebben a csoportban dolgoztak, kifejezték, hogy bár nem mindenben értenek egyet, mégis fontos a dokumentum tanulmányozása. Egyben azonban egyetértésre jutottak: a közel-keleti békét a vallási vezetők nélkül nem lehet megoldani.
Az isztambuli konferencia megrendezését feszültségek előzték meg, melynek több oka volt. Egyrészt az anatóliai katolikus püspököt a konferencia előtt máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták, másrészt időközben Izrael megakadályozta a török hajóknak, hogy segélyszállítmányt juttassanak be Gázába. Ezen események ellenére a Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy megtartják a konferenciát és kitartanak küldetésük mellett: egymás jobb megismerését előmozdítani a megbékélésért és igazságosságért.
Tamás Bertalan