Nem végzünk tömegképzést

2012. február 08., szerda

A Károli jogi kara ma ott tart, hogy a hivatalos felmérés szerint a jogi karok rangsorában a harmadik helyen szerepelünk, hangsúlyozza Antalóczy Péter dékán. A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Karának vezetője arról is beszámolt, hogy az új felsőoktatási keretszámok tükrében döntöttek: a következő tanévtől új ösztöndíjrendszert vezetnek be, amelynek keretében jelentős tandíj-hozzájárulást adnak a hallgatóknak.

Közel két hete a jogi képzésben is nyilvánossá váltak az új keretszámok. E szerint csak Budapesten és csak két egyetemen lesz államilag támogatott jogászképzés – és ebben nincs benne a KRE jogi kara. Hogyan érinti ez a döntés a református egyetemet?

Nyilvánvaló, hogy nem örülünk ennek a döntésnek, de a mi jogi karunkat nem ingatja meg alapjaiban, mert hallgatóink döntő többsége eddig sem az államilag finanszírozott csoportból került ki. A szükségleti prognózis – ami a Magyar Rektori Konferencia jogi és igazgatási szakbizottsága megbízásából készült felmérés – is azt mutatja, hogy az elmúlt években viszonylag kevés államilag finanszírozott és több költségtérítéses hallgatója volt karunknak. A mostani keretszámcsökkentés egyébként minden korábbi elképzelést felülmúlt, és feszültséget okozott a jogi karok között. 2011-ben még nyolcszáz államilag támogatott hely volt országszerte, a tavalyi őszi tervezet szerint azonban a következő tanévtől már csak száz ilyen hallgató lesz.

Mi ennek az oka? Nincs szükség jogászokra?

Az automatikus válasz az szokott lenni, hogy jogászból túltermelés van ma Magyarországon. Ugyanakkor pedig azt tapasztaljuk, hogy a jogi pálya iránt ennek ellenére is változatlan érdeklődés van, és ezt a felvételi számok is mutatják. Az elmúlt évben mi 34 százalékos hallgatói létszámnövekedést értünk el. A Károlin diplomás pályakövető rendszert működtetünk, amelyben a végzett hallgatóinkat kérdezzük az elhelyezkedésükről. Kiderült, hogy mintegy 83 százalékuk azonnal el tudott helyezkedni. Azért tudnak könnyen munkát találni, mert a jogi diploma rengeteg helyen elfogadtatható végzettség: például bíróságon, ügyészségen, de a jogi diplomás elmehet politikai vagy közigazgatási, ügyvédi vagy éppen közjegyzői pályára is.

A Károli jogi kara miben nyújt mást, mint a többi egyetem hasonló képzése?

Gyakorlatorientált képzést folytatunk. Oktatóink a tudományos tevékenység mellett a szakma legkiválóbb szakemberei. Hallgatóink kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt az oktatás során és az oktatáson kívül. Nem kívánunk nagy egyetemmé válni, nem végzünk tömegképzést, ennek köszönhetően családias a légkör, és akár egyénileg is tudunk foglalkozni a hallgatókkal. Továbbá a karnak sok külföldi egyetemmel van szerződése, tehát van lehetőség külföldi tanulmányokra is.

Az ön szakterülete, a felekezeti egyházjog oktatása is egyfajta specifikum.

Az állami és a felekezeti egyházjogot egyaránt oktatjuk. Az előbbi során az egyházakra vonatkozó állami jogszabályokkal foglalkozunk. A felekezeti egyházjog kurzuson a történelmi egyházak – köztük a református – belső jogrendszerét tárgyaljuk.

Emellett hogyan jelenik meg a református jelleg a jogi karon?

Egyházismeretet, egyháztörténetet és jogi etikát is oktatunk. De speciális tantárgyainknál is kitérünk a református vonatkozásokra. Jogelméletből például Kálvin államelméletével és demokrácia-felfogásával is foglalkozunk. Az oktatás mellett a mindennapjainkban is megjelenik a református vallás, hiszen egyetemi lelkészünk hetente tart nálunk áhítatokat.

Decemberben a felsőoktatást felügyelő Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) ellenőrizte a jogi kar működését. Van már valamilyen publikus eredmény?

A látogatóbizottság a végleges konkrét jelentést még nem terjesztette be a MAB plénumának. A látogatásuk célja egyébként az volt, hogy megnézzék, hogyan fogadtuk meg a 2010-ben tett megjegyzéseiket, illetve milyen módon javítottuk ki a megállapított hibákat. Az elmúlt év arról szólt, hogy tételesen mentünk végig a feladatokon, és nyugodt szívvel mondhatom, teljesítettük mindazokat az elvárásokat, amelyeket a MAB megkövetelt. Többek között egy új minőségbiztosítási rendszert is kiépítettünk. A látogatóbizottság szakembere pedig elismerően nyilatkozott arról, hogy milyen jelentős eredményt sikerült elérnünk egy év alatt. A hatékony válságmenedzselés után ma ott tartunk, hogy a hivatalos felmérés szerint a jogi karok rangsorában az előkelő harmadik helyen szerepelünk.

Ha már a MAB szóba került: lesz doktori iskola?

A MAB korábban visszavonta a doktori iskola működésére vonatkozó engedélyt, illetve azt jóváhagyta, hogy akik nálunk kezdték el doktori tanulmányaikat, itt fejezhessék be azt. Kifejezett szándékunk a doktori iskola visszaállítása. Amíg azonban ez nem történik meg, addig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával kötött megállapodásunk értelmében a hallgatóinknak továbbra is lehetőségük van részt venni doktori képzésben.

Tavaly több rendezvénnyel léptek a nyilvánosság elé. Milyen visszhangja volt az aktuális témákban szervezett konferenciáknak?

Egy egyetemnek több feladata van: oktatás, tudományos kutatás és közszolgálat. Ez utóbbi keretébe tartozik a konferenciák szervezése, vagy éppen az újpesti lakosság számára nyújtott ingyenes jogsegélyszolgálatunk is. Tavaly elsőként az új alkotmánnyal, majd az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban szerveztünk konferenciát, ahol szakmai szempontok alapján ismerhettük meg az új törvények hátterét és azok várható fogadtatását. Ősszel kiemelkedő esemény volt az új munkatörvénykönyvvel kapcsolatos konferenciánk, amelyre nem politikusokat, hanem a tudomány és a szakma képviselőit hívtuk meg. Ezek a tanácskozások hozzásegítettek bennünket és a hallgatóságot is ahhoz, hogy minél inkább megértsük a jogalkotó szándékait, illetve a felmerülő problémákat is tudjuk orvosolni. A szakmaiság mellett azért is fontosak a konferenciák, mert ezeken keresztül a közéletben is jobban megismernek bennünket, aminek köszönhetően hírnevünk is egyre növekszik.

Szöveg: T. Németh László, Fotó: Kalocsai Richárd

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió