Hogy készül egy történelmi regény?
Történelmi regényt vagy drámát írni nagy kihívás. Talán ezért is művelem ezt a műfajt már évtizedek óta. Nagy felelősség egy valaha élt embert újra élővé mozdítani a betű által. Mert ha megidéztem Kun Lászlót, Méliusz Juhász Pétert, Szenci Molnár Albertet, Károli Gáspárt, Ráday Pált vagy a legutóbbi művemben, a Kossuth papjában Könyves Tóth Mihályt, csak úgy tehettem, ahogy elképzeltem őket, természetesen a forrásmunkák felhasználásával. Utóbbiak ugyan nagy segítséget jelentenek, de ezek az egykor volt emberek mégiscsak általam keltek ismét életre az alkotás különleges metamorfózisa által. Éppen ezért mindegyikükben ott vagyok én is. Persze csak észrevétlenül. Mert ha az olvasó vagy a néző úgy érzi, hogy a főhős akár ilyen is lehetett, akkor már csak ők vannak ott ketten, és az író ennél nem érhet el többet.
Az 1848–49-es szabadságharc bukására és a megtorlás áldozataira emlékező Kossuth papja a Kálvin Kiadó szépirodalmi pályázatának nyertese volt tavaly. Miért éppen Könyves Tóth Mihály rabsága történetét választotta a pályamű témájául?
Három okból esett rá a választásom. Egyrészt, mert munkássága még Debrecenben sem igazán ismert, holott a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornak ő az egyik mellékalakja. Másrészt, mert személye illett abba a magyar történelmi sorozatba, amelyről az előbb már szóltam. Harmadrészt életrajzi párhuzamok miatt személyesen is közel áll hozzám: ő is korán elvesztette a hitvesét, akit nagyon szeretett.
Mit tanítanak ma nekünk Könyves Tóth Mihály és társai?
A magyarságért és a hitért való helytállás nagyszerűségét. Tartásuk felülírta a saját érdekeiket, az egyéni ambícióikat, egyszóval mindent, ami talmi csillogás. A bitófa árnyékában sem kértek kegyelmet, nem hagyták magukat korrumpálni, nem voltak hajlandók senkinek sem a talpát nyalni, ehelyett emelt fővel, meggyőződéssel vállalták a sorsukat. A hozzájuk hasonló példaemberekre ma is nagy szükség lenne, ezért ha a ma nem ad ilyeneket, akkor a régieket kell piedesztálra emelnünk.
A 21. században is szükség van ezekre a sokak által elavultnak mondott értékekre?
Most van szükség rájuk csak igazán. Azok szerint elavultak ezek, akiknek rég nincs már se tartásuk, se erkölcsük, se egyéniségük, akik nádként hajladoznak ide-oda a szélben.
A Kossuth papja még karácsonyra jelent meg. Idén mivel lep meg minket?
Az Őseim a prédikátorok című verses-novellás válogatásomat most adtam le a Kálvin Kiadónak. Ha elnyeri tetszésüket, az ő kiadásukban jelenik meg, ha nem, máshol. Sorsáról úgyis értesülnek majd a Reformátusok Lapja olvasói. Ahogy szándékomban áll újra megjelentetni a Hiányod hűsége című verseskötetemet is, amely már elfogyott, de sokan szeretik, főleg azok, akik szerettüket veszítették el, és akikben mély empátiát indítottak el drága feleségemről írott verseim.
A mű: Tóth-Máthé Miklós kisregényéből a debreceni születésű Könyves Tóth Mihály (1809–1895) református lelkésznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni viszontagságait ismerhetjük meg. Az íróét, akit előbb – 1849. november 30-án, negyvenedik születésnapján – halálra ítélnek, majd húsz év várfogságra enyhítik büntetését, végül 1856-ban amnesztiával szabadul. A regény rabéveinek történéseit mutatja be, középpontban az emberi hit erejével. A Kossuth papja című könyv a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban Budapesten, ára 1700 Ft. A műből a Debrecen Televízió ősszel filmet is forgat.
Kiss Sándor
Fotó: Kalocsai Richárd
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja legfrissebb számában.