Az énekeskönyvi adatbázis létrehozásának lehetőségeiről, új kiadványok megjelentetéséről tanácskoztak, valamint vita folyt a könnyűzene istentiszteleti helyéről az Énekeskönyvi Bizottsága idei első ülésén, február 28-án.
A tervezett énekeskönyvi adatbázisról Fekete Csaba, a bizottság elnöke vázolta fel elképzeléseit. Előterjesztése után arról alakult ki eszmecsere, hogy vajon minden zenei anyagot tartalmaznia kell-e majd a gyűjteménynek. Az adatbázissal kapcsolatban a szerzői jogi problémák kérdése is felvetődött.
Szintén a Bizottság elnöke mutatta be Pásztor Kupán István új énekét, amely művet hiánypótlónak nevezett, mivel a niceai hitvallásnak eddig még nem létezett strófikus alakja magyarul. A létrejött szövegre a bizottsági tagok elkezdték keresni a megfelelő dallamot.
Fekete Csaba a következő napirendi pontban több olyan írást ajánlott, amelyek érintik az énekeskönyvi munkát, és felhívta a figyelmet a teológus doktorandusz-hallgatók dolgozataira is.
Az istentiszteleten való könnyűzenének nemcsak a helyét határozták meg, hanem azon nézetek is ütköztek, hogy a könnyebb műfaj hoz-e újabb hívőket a templomba, vagy sem, esetleg az érkező új tagok számánál még több régit elriaszt. Az érvelők véleményüket több egyházi életből hozott példával támasztották alá. Ugyanezen témakörben annak okát is megvitatták, hogyan kerülhetett be az istentiszteletre a könnyűzene.
A bizottság tagjai azt is megállapították, hogy a Halleluja és a Hozsánna énekeskönyvek mai aktualitásáról, felhasználhatóságáról álláspontjaik között nincs lényeges eltérés, végül felvázolták a nyári kántorképzők nem túl fényes helyzetét.