– Nehéz időkben látunk teendőinkhez. Olykor úgy érezzük, hogy nem is éljük meg igazán felelősségünket, ha nem kizárólag a migránskrízis, a keresztyénüldözés, a terrortámadások, a már-már háborús helyzet kérdéseivel foglalkozunk – adott hangot sokak dilemmájának elnöki megnyitója bevezetőjében Bogárdi Szabó István, hozzátéve, hogy az Ige szerint saját háznépünkkel is foglalkoznunk kell.
Migráció és keresztyénüldözés
A migrációról szólva a püspök emlékeztetett a Generális Konvent elnökségének november 11-én kiadott nyilatkozatára, arra kérve a Zsinati Tanulmányi Bizottságot, a Doktorok Kollégiumát és az egyházi sajtót, továbbra is rendszeresen készítsenek erről a kérdésről anyagokat, elemzéseket, hogy ne csak a világi médiából tájékozódhassunk, mert úgy könnyen eltévedhetünk. A püspök egyúttal megköszönte azoknak a szervezeteknek – a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, a Református Missziói Központnak, a Menekültmissziónak –, gyülekezeteknek és egyháztagoknak a szolgálatát, akik a nyári menekülthullám idején helytálltak. Az egyházi vezető hozzátette: a hagyományos menekültintegrálás szolgálata mellett újfajta szolgálatra kell felkészülnünk, mert már eddig is tízmilliók hagyták el otthonukat, ráadásul a környezetvédők ökológiai okokból további százmilliók útnak indulását vetítik előre.
Bogárdi Szabó István a keresztyénüldözésről is szólt, hangsúlyozva, hogy újra és újra fel kell emelni ellene a szavunkat, mindenekelőtt buzgó imádságban. A párizsi terrortámadás mellett a világ más részein naponta megvalósuló erőszakos cselekmények ellen is tiltakoznunk kell szerinte, ezért emlékeztetett az afrikai keresztyéneket érő támadásokra, az orosz repülőgép tragédiájára és a libanoni robbantásra is. – Ezzel nem relativizálni, kisebbíteni akarom a párizsi tragédiát, hanem éppen ellenkezőleg: a helyzet súlyosságát hangsúlyozom – szögezte le a püspök, hozzátéve, hogy nem a francia népet, hanem Isten képmását, az embert érte támadás.
A Zsinat lelkészi elnöke arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megfeledkeznünk saját menekültjeinkről sem, hiszen Kárpátalja és Ukrajna továbbra is háborútól szenved, Erdélyben akadályokba ütközik a kárpótlás, a visszarendeződés jelei mutatkoznak, hiszen az állam ismét elvette az egyháztól a Székely Mikó Kollégiumot, a Felvidéken pedig az anyanyelvi oktatás került veszélybe.
Állami kapcsolatok és gazdasági ügyek
A püspök az állam és az egyház viszonyáról szólva elmondta: a református egyháznak többször is módjában állt kifejteni az új egyházügyi törvényhez kapcsolódó észrevételeit, és bár a törvényalkotók nem fogadták el minden javaslatát, abban egyetértettek a felek, hogy mielőbb nyugvópontra kell vinni az egyházak és az állam kapcsolatának ügyét. A püspök hozzátette: szociális és oktatási intézmények alapításáról, átvételéről, bővítéséről és a hitoktatás rendjéről is folyamatosan tárgyalásokat folytat a református egyház az állammal. – Nem könnyű kérdések ezek, de ha a tárgyalási készségüket fenntartják a felek, jó megoldásra fognak jutni – szögezte le az egyházi vezető.
– Sokak szerint a következő hét esztendő a pályázatok korszaka lesz – fogalmazott Bogárdi Szabó István az Európai Unió új költségvetési ciklusára utalva. Kifejtette: a református egyháznak nemcsak szakértők alkalmazásával kell felkészülnie erre, hanem az előfinanszírozás lehetőségének megteremtése érdekében tudatos tartalékképzéssel is. Hozzátette: ez a cél a református egyház jövő évi költségvetését is érinteni fogja.
A püspök azt is elmondta, hogy az esperesi kar beadványban kéri a református egyház gazdasági törvényének módosítását. – Annak idején a jogszabályt az idő rövidsége és a helyzet kényszerítette ki, nem lehetett már gazdasági törvény nélkül élni, most viszont jó lenne jól élni a gazdasági törvény segítségével – indokolta Bogárdi Szabó István a törvénymódosítás szükségességét.
Egyházi jövőkép, tényfeltárás, reformáció
Az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) tagjainak meghallgatásával a Zsinati Elnökségi Tanács következő ülésén újranyitja az egyházi jövőkép kérdését, jelentette be a Zsinat lelkészi elnöke. – Az EJB jelentésében felsorolt ügyek itt vannak velünk. Lehet, hogy a bizottsági javaslatok nem mindegyike vezetett volna jó megoldáshoz, de jó megoldásokat találnunk kell – fogalmazott az egyházi vezető.
A Tényfeltáró Bizottság munkájáról szólva elmondta: a testület mandátuma idén lejárt, több éves kutatási szakasz van mögöttük, a feltárt anyagot egy etikai bizottságnak is fel kellene dolgoznia, és ha ez megtörtént, akkor lehet döntést hozni arról, hogyan tovább. – A múltfeltárás elsődleges célja az lenne, hogy a pártállam terhes örökségét végre letegyük. De arról is beszélnünk kell, miért nem tudtuk eddig ezt a terhet letenni, miért nem tudtuk ezt kibeszélni, mi az oka annak, hogy az egykori elhárítás szinte mindent áthárított a szenvedő egyházra. Hiszen huszonöt évvel a rendszerváltás után ennek az ügynek a kommunikációja semmi másból nem áll, minthogy voltak ebben az egyházban, akik csúnyán viselkedtek – mondta a püspök.
Bogárdi Szabó István az állami Reformáció Emlékbizottság munkájáról szólva kiemelte: az előkészületek folynak, a testület 2016 nyaráig fogad be programjavaslatokat. Emlékeztetett: 2017 nemcsak a reformáció ötszázadik, hanem a II. Helvét Hitvallást elfogadó debreceni zsinat négyszázötvenedik évfordulója is. Az egyházi vezető végül megemlékezett a száztíz esztendeje elhunyt Szász Károly dunamelléki püspökről, a jeles tudósról, íróról, műfordítóról és közéleti szereplőről is.
Kiss Sándor, fotó: Dimény András
Nézze vissza a teljes beszédet!