A lelkipásztorok szélsőségesen eltérő javadalmazása, valamint a hittan- és etikaoktatás kérdése került a középpontba a Dunamelléki Református Egyházkerület hagyományos újévi lelkészértekezletén. Szabó István püspök beszédében a Magyarországot ért külföldi bírálatokról is elmondta véleményét.
„A lelkipásztori szolgálat áldozattal és lemondással jár” – emlékeztetett újévi köszöntőjében Szabó István. A püspök megköszönte a lelkészek szolgálatát és külön köszönetet mondott azoknak, akik építő javaslataikkal, kreatív véleményükkel hozzájárultak a hatékonyabb működéshez. A tavalyi presbiteri tisztújítással összefüggésben hangsúlyozta: míg a hat évvel ezelőtti választás után negyvenhét panasz érkezett a püspöki hivatalba, ezúttal csak kettő.
Az Igét olvassátok!
„Minden rossz gyökere a pénz szerelme” – intett a püspök, emlékeztetve arra, hogy a református egyház gazdasági törvénye is egyre terjengősebbé válik. Az ország gazdasági helyzetére utalva Szabó István úgy fogalmazott: „A világ tele van zajjal és Magyarország ebben a zajongásban, különös kiabálásban némelyek szerint furcsa és kellemetlen helyzetben van, de ezt másképp látom. Reggel, amikor felébredtek, az Igét olvassátok először és ne a forint/euró árfolyamot nézzétek a számítógépen!”
A püspök úgy vélte, hogy a hétköznapok a pénzről, adósságról, hitelről, megszorításról és költségvetésről szólnak, és az egyházi embereket is előveheti a szorongás a jövőt illetően. Szabó István hangsúlyozta, hogy az egész nyugati civilizáció krízisben van, amelynek gyökere több évtizedre nyúlik vissza. „Ma nem az ország gazdasági teljesítménye dönti el a pénz értékét, hanem az, hogy mennyit adnak érte a piacon, vagyis a fizetőeszköz adható-vehető.”
Jobb állapotú a magyar gazdaság, mint...
A püspök szerint az új magyar törvények (alaptörvény, médiatörvény, jegybanki és egyéb pénzügyi tárgyú törvények – a szerk.) kemény nyugati bírálata, valamint a magyar kormány megregulázása arról szól, hogy Magyarország megfenyítését ítélik a legkisebb kockázatúnak a külföldi politikai vezetők. Szabó István hozzátette: az ír, görög, spanyol és portugál gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint a miénk, de ezek az országok már az euróövezet tagjai és ott nem mernek „borítani” a politikusok, mert az súlyosabb következményekkel járna. „Hazánk kicsi ország, amely jelenleg a kísérleti nyúl szerepét tölti be” – fogalmazott.
Magyarország a hidegháború végén,1989-ben a vereséget szenvedett Szovjetunió csatlós-gyarmata volt, vagyis rossz oldalon állt, „a veszteseknek pedig hadisarcot kell fizetniük” – mondta a püspök. Szabó István szerint nem a rendszerváltás utáni kormányok tevékenységét nyögjük most, hanem a Kádár-rendszerét, vagyis az 1970-es, 80-as években felvett hatalmas hitelek döntő szerepet játszanak az ország mai gazdasági helyzetében.
„Egyházvédelmi törvény”
Szabó István a törvényekről szólva azt mondta, hogy Magyarország Alkotmányát jónak tartja, csupán egyetlen motívumot hiányol a preambulumból: „hiányzik belőle a hála szó.” Az egyházi törvénnyel összefüggésben úgy vélte, hogy hálásak lehetünk érte, mert az tulajdonképpen egyházvédelmi törvény, és súlyos kitételeket fogalmaz meg arról, hogy mi tekinthető vallási tevékenységnek és mi nem, ennek pedig hosszú távon üdvös hatása lehet.
Érdemes volt belefogni
Az új gyülekezetek szervezésének tapasztalatairól szólva a püspök azt mondta, hogy érdemes volt belefogni a munkába. Hazánkban folyamatosan nő a kelet-nyugati irányú migráció, az ország keleti részéből a hagyományosan református településekről egyre többen telepednek le Budapesten, illetve a nyugati országrészben, így ezeken a területeken is szükség nagy szükség van a misszióra.
Szembeszökő különbségek
Az egymás iránti szolidaritásra biztatta a lelkipásztorokat a püspök azzal összefüggésben, hogy eltérő, akár ötszörös, hatszoros – egyes vélemények szerint akár tízszeres – különbség is lehet a lelkészek javadalmazása között. Szabó István szerint a helyzet addig nem orvosolható szervezeti szinten, amíg a javadalmi viszonyok, a szolgálati helyek minősége, az elvégzett munka számon kérhetősége nem tisztázódik, mert – mint fogalmazott – a különbségek ugyan szembeszökőek, de nem minden esetben nyilvánvalók annak okai.
Verseny az etikaoktatásért
A lelkésztalálkozón a legtöbben a jövőre hatályba lépő köznevelési törvénnyel kapcsolatban mondták el véleményüket. A jogszabály kötelezően előírja a hittan- erkölcstan, illetve az etikaoktatást. Magyarország az egyetlen egész Európában, ahol szervezett közoktatásban nem tanultak a gyerekek eddig ilyen tárgyat, ez jövőre úgynevezett felmenő rendszerben elkezdődik az iskolákban. Tőkéczki László szerint a református hitoktatók akkor maradhatnak versenyben a bevezetendő etikaoktatásban, ha lelkészi, illetve hitoktatói diplomájuk mellé etikaoktatói végzettséget is szereznek. A dunamelléki főgondnok úgy vélte, hogy az etikatankönyvek – szükségszerűen – ökumenikus szellemben íródnak majd, ezért fontosnak tartja, hogy a reformátusok kiegészítő tanításai, füzetei is ott legyenek a pedagógusoknál és diákoknál.
Fekete Zsuzsa / Parókia Sajtószolgálat