„A sokfogatú hintó húzhat egyfelé vagy sokfelé" – indokolta Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke a találkozó összehívását. Az egyeztetést szerinte nemcsak az tette szükségessé, hogy egyházunk új zsinati ciklusba lépett és hogy megváltozott a bizottságok összetétele, hanem az is, hogy „szoros összefüggések vannak a bizottságok munkájában – anyagi, jogszabályi és emberi tekintetben." Az összehangolás fontosságát érzékeltette a püspök az első gyülekezet példáján keresztül, ahol „szívében és lelkében egy volt" a hívők közössége (ApCsel 4,32).
„A bizottságok is érezzék, hogy nemcsak kötelességük, hanem joguk, lehetőségük is összeülni, tanácskozni, kezdeményezni" – kérte Szabó István, utalva arra, hogy az elmúlt ciklusban vegyes aktivitást mutattak a különböző szakbizottságok. Jelezte, hogy ebben szeretne szabadságot adni a testületek vezetőinek, referenseinek. Továbbá arra kérte őket, hogy „legyenek fantáziadúsak", ne csak utólag reagáljanak, hanem „menjenek elébe egyházi életünk eseményeinek". Közös bizottsági ülések megtartását is javasolta annak érdekében, hogy ismerjék egymás munkáját, s hosszú távon tudjanak együttműködni.
A püspök a XIV. zsinati ciklus fontos teendői között említette az Egyházi Jövőkép Bizottság jelentésében felvetett témák és javaslatok egy részének továbbgondolását valamilyen formában. Emellett említett egy-két fontos feladatot a bizottsági munka minden területén, így a szeretetszolgálat jövőjének átgondolását az új diakóniai törvény előkészítése kapcsán, a gazdálkodási törvény revízióját, a Zsinati Hivatal és az országos egyház működésének átalakítását, a közegyházi kommunikáció struktúráinak és irányelveinek meghatározását, a testvéregyházi kapcsolatok teológiai szempontú revízióját, a missziói szempont kiterjesztését minden területre, illetve a Zsinati Missziói iroda és a Református Missziói Központ közötti kapcsolat felülvizsgálatát, a lelkészi nyugdíjrendszer tervezett reformját, a számvizsgálat és a könyvvizsgálat rendszerének átgondolását, esetleges kiszervezését, valamint a Teológiai és Tanulmányi Bizottság bevonását az új énekeskönyv és egységes liturgia készítésébe.
Illés Dávid esperes, a Missziói Bizottság elnöke – társai nevében is megköszönve az Elnökség kinyilvánított bizalmát – azt kérte, hogy a bizottságok kapjanak rövid, írásos tájékoztatót azokról a „minimum elvárásokról", amit alapul véve végezhetik munkájukat. Bellai Zoltán, a Gazdasági Bizottság elnöke arra kérte társait, tervezzenek előre, ha feladataikhoz költségvetési forrásokat szeretnének igénybe venni. Takács Tamás nyugdíjintézeti intézőbizottság-elnök kérésére a jövőben a bizottságok megosztják egymással üléseik jegyzőkönyvét is.
Az ülésen közösen gondolkodtak a reformáció 2017-es évfordulója előkészületeinek összehangolásáról, felmerült továbbá, hogy a Zsinati Hivatalba és a jogtanácsoshoz érkező rendszeres teológiai, ill. kazuális kérdések megválaszolásához egy útmutató összeállítására lenne szükség.
Egyházunk alkotmánya szerint a Zsinat a tanácskozási ügyek előkészítésére – tagjai közül, az egyházkerületek ajánlására – zsinati (diakóniai és egészségügyi, gazdasági, jogi és egyházalkotmányi, kommunikációs, külügyi és ökumenikus, missziói, nyugdíjintézeti, oktatásügyi, számvizsgáló, tanulmányi és teológiai) szakbizottságokat választ. Ezek a Zsinat szakmai tanácskozó, véleményező és döntés-előkészítő testületei, munkájukat az Elnökségi Tanács egy-egy tagja felügyeli. A bizottságok az egyes szakmai területek munkájának segítésében, szervezésében, ügyeinek tartalmi előkészítésében együttműködnek a Zsinati Hivatal osztályaival, a bizottság munkájában előadóként részt vesz egy-egy referens, osztályvezető is. Az állandó szakbizottságok mellett a Zsinat kiemelt célokra ad-hoc bizottságot hozhat létre.
Feke György, képek: Dimény András