Most tehát miért késlekedsz? – ez a kérdés az Európai Egyházak Konferenciája (EEK-CEC) budapesti nagygyűlésének mottója. Erre a jelmondatra egy dalt is írtak, amely a július 3-8. között zajló 14. nagygyűléséneke lett. A dal vezette fel az tanácskozás kezdő istentiszteletét is a budapesti Pozsonyi úti református templomban, először megidézve azt a bibliai pillanatot, amikor Pál apostol megtért. A mottó ugyanis az Apostolok cselekedetei 22 fejezete 16. verséből származik.
Közel háromszáz küldött és meghívott vett részt a nagygyűlés első nagy eseményének számító alkalmon. A református templomban nem megszokott liturgikus alkalmat tartottak, hiszen az EEK-nak több mint 120 tagja van. Protestáns szellemiséget idézett, hogy az istentisztelet középpontjában az igehirdetés állt, amit Steinbach József dunántúli református püspök mondott el. Steinbach József egyben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) elnöke, vagyis a nagygyűlés magyarországi házigazdájának a vezetője.
Az imádságok és az énekek azonban már érzékeltették, sokszínű egységről van szó; jellegzetes volt az EEK tagegyházai között nagy számmal meglévő orthodox egyházak liturgiáját idéző elemek felcsendülése. Steinbach Józsefen kívül szolgált az alkalmon Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint természetesen Emmanuel, francia metropolita, az EEK elnöke is. De a könyörgések sorában hallhattunk flamand, lengyel, walesi, albán, észt, izlandi és portugál szavakat is.
„Mindig megnyugvást ad nekünk az a lehetőség, hogy Isten Igéjére figyelhetünk – kezdte igehirdetését a dunántúli református püspök, amelyet az ApCsel 22,14-16 versei alapján mondott; ezekben a sorokban hangzik el a Pál apostolhoz idézett kérdés is, ami a nagygyűlés mottója lett. – Amikor ezt tesszük, azzal megvalljuk, hogy a mi bölcsességünk nem elég, Isten vezetésére van szükségünk, aki mindent szépen intéz. Ezzel elismerjük, hogy az Úrra szorulunk. Amikor azonban hangot hallunk az Úr szájából, akkor öröm és békesség támad a szívünkben, mert az Ige megszólalása jelzi, hogy Ő velünk van, szolgálatra küldött el bennünket, szolgálatunkat pedig megáldja."
Steinbach József ezután arról beszélt, hogy az olvasott Igét három oldalról közelíthetjük: az igeversek felől, aztán a miket körülvevő, megváltozott világ felől, valamint a kettő találkoztatásából: hogy mit jelent az Istentől kapott szolgálattal hogyan kell élni a jelen körülmények között.
Az igemagyarázatot azzal kezdte, hogy a keresztyének kiválasztottak, ami Isten kegyelméből fakadó üdvbizonyosság, és amely nélkül nincs keresztyén szolgálat. A szolgálat tartalma az evangélium és a lényege annak hirdetése. Ez a szolgálat mindig a világért, a másik emberért történik, mindenkiért: azokért is, „akik egészen mást gondolnak 'dolgokról', mint mi".
„Isten választottai meglátják az Igazat; az egyetlen Igazat, az élő Istent, akit elküldött, az Úr Jézus Krisztust, és az Ő útját: ez elengedhetetlen ma, a keresztyén egyházak szolgálatában, vállalni a krisztusi irányt. Minden megújulás alapja ez."
A református püspök a megváltozott, minket körülvevő világot úgy jellemezte, hogy a globalizált Európa számos társadalmi problémával szembesül: szekularizáció, urbanizáció, a kommunikációs robbanás, multikulturalitás, közösségi hálózatok megjelenése a véleménynyilvánításban, új bipolaritások megjelenése, öregedő társadalmak, megnövekedett munkanélküliség, szociális biztonság megteremtésének kihívásai. A helyzetet az értékvesztettség kifejezéssel jellemezte, és az a nagy kérdés az európai egyházak számára, hogy mit tud üzenni ilyen helyzetben az evangélium, és az azt közvetítő egyház? Maradjunk meg csupán a szeretetszolgálat szintjén? Hogyan valósulhat meg az evangélium kommunikálása, és a másokkal való békés együttélés? Hogyan tehetjük versenyképesebbé az evangéliumot, vagy ez eleve teológiátlan kérdésfelvetés; hiszen az evangélium, a kifejezésnek eme értelmében nem versenyképes, és erre nem is kell törekedni? Steinbach József elmondta, ezek a kérdések eddig is szerepeltek az EEK munkájában, de mostanra még hangsúlyosabbá vált a kihívásokkal való szembenézés.
Az igehirdető végül arra a kérdésre, hogy mit kell ebben a helyzetben tennie az európai egyházaknak, Pál apostol példáját hozta fel. Az apostol Istennek tetsző módon végezte el szolgálatát. Olyan példa ő, akit ma is követni lehet, Pálnak ugyanis szintén a saját kora jelentette kihívások között kellett az evangéliumot hirdetnie.
Az istentisztelet végével a résztvevők átvonultak a Pozsonyi úti templom közelében található RaM Colosseum épületébe, ahol a megnyitóval kezdetét vetette azt EEK 14. nagygyűlése.
Reformatus.hu, fotó: Sereg Krisztián
További, a CEC XIV. Nagygyűlésével foglalkozó cikkeink