Először ülésezett 2011-ben a Zsinati Tanács szerdán, Budapesten, a zsinati székház üléstermében. A tanácskozás középpontjában a Magyarországi Református Egyház (MRE) közegyházi intézményeinek költségvetése állt. A Zsinati Tanács határozatban kérte a gyülekezeteket, egyházmegyéket, hogy tartózkodjanak az oktatási, illetve szociális intézmények átvételétől, miután az elmúlt időben a bajba jutott önkormányzatok tömegesen keresték meg az egyházat ilyen kérésekkel. A Zsinati Tanács határozott a Református Cigány Szakkollégium beindításáról is.
Az ülést Vad Zsigmond, debreceni esperes áhítata nyitotta meg, igét a napi ószövetségi ige, a 4Móz 13 alapján hirdetett.
Megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke beszámolt a testület legutóbbi, decemberi ülése óta eltelt eseményekről. Megemlítette, hogy egy törvénymódosítás értelmében a jövőben az egyházak is bekapcsolódhatnak a közfoglalkoztatási rendszerbe. A Zsinat lelkészi elnöke bemutatta a Zsinat döntése értelmében átalakított Református Egyház című folyóiratot, amely a jövőben a közegyház és intézményei hivatalos közlönyeként funkcionál.
Bölcskei Gusztáv hangsúlyosan beszélt arról, hogy a nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át oktatási és szociális intézményeket. A Zsinat lelkészi elnöke fontosnak tartotta, hogy a Zsinati Tanács felhívja az így megkeresett gyülekezetek figyelmét a meglévő egyházi szabályokra. Hozzátette, önmérsékletre kell inteni, hogy az érintettek elkerüljék a meggondolatlan, felelőtlen intézményi átvételeket. Az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, de fontos tudni, hogy az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak. Bölcskei Gusztáv kijelentette: szociális szolgáltatást csak olyan intézmény, gyülekezet vegyen át vagy indítson, amelyben eleve megvan a diakóniai indíttatás. A gyülekezetek jelentős része viszont jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy fenntartói, finanszírozási felelősséget vállaljon.
Az egyházi költségvetés állami vonatkozásai kapcsán Bölcskei Gusztáv kiemelte, az elmúlt évekből elmaradt kiegészítő normatívákat a kormány kiegyenlítette, míg a közgyűjteményi, a kistelepülési és a hitoktatási támogatások szerződései még nem készültek el.
A Zsinat Tanács a lelkészi elnök előterjesztésére szavazott arról, hogy bár a módosult állami jogszabályok nem teszik kötelezővé az egyházi közoktatási intézmények részére juttatott állami támogatás felhasználásának könyvvizsgálói ellenőrzését, a Magyarországi Református Egyház fenntartja ennek gyakorlatát és erre a célra hatmillió forintot különít el a költségvetésből.
A Zsinati Tanács a következőkben elfogadta a közegyházi intézmények - Bethesda Gyermekkórház, Református Missziói Központ, Szeretetszolgálati Iroda, Kálvin Kiadó, Reformátusok Lapja, Református Pedagóiai Intézet, Református Pedagógiai Szakszolgálat, Károli Gáspár Református Egyetem és a Református Lelkészi Nyugdíjintézet - költségvetését. A költségvetéseket még a testület decemberi döntése alapján dolgozták ki az intézmények, majd ezeket véleményezte a Zsinat Gazdasági Bizottsága, így kerültek végleges állapotba.
A Zsinati Tanács döntött a Református Cigány Szakkollégium indításáról is. A szakkollégium-alapítás szándéka megjelent már az MRE 2010-ben elfogadott Cigánymissziós tervében is. Ezzel párhuzamosan nemcsak a református, hanem más történelmi egyházak is felismerték a keresztyén cigány értelmiség képzésének a szükségességét, ezért egy néhány főből álló felekezetközi (római katolikus, görög katolikus, evangélikus, református) munkacsoport elkészítette a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSzH) alapdokumentumának tervezetét. Református részről Kodácsy Tamás és Landauer Attila vettek részt az előkészítő munkában. A cigány szakkollégium gondolata a keresztyén értelmiségi tehetséggondozással és képzéssel hosszú távú integrációs szemléletet képvisel. Ettől az remélhető, hogy az egyházhoz kötődő, tanult cigány értelmiség sokat tud majd tenni a cigányságért, az egyházért és a cigány–magyar viszony javulásáért.
Az elnöki megnyitóval összhangban a testület moratóriumot hirdetett meg az intézményátvételekre. Ez azt jelenti, hogy a Zsinati Tanács határozatban kérte az egyházközségeket és a fokozatos egyházi testületeket, hogy - tekintettel a közoktatás, illetve a szociális ellátás várható alapvető szabályozási és finanszírozási változásaira - a finanszírozási feltételek véglegesítéséig tartózkodjanak az önkormányzati oktatási és szociális intézmények átvételétől. A határozat felhívta a figyelmet arra, hogy az átvételekről egyeztetni kell a fokozatos felettes egyházi testületekkel és kitért arra is, hogy az intézményfenntartók felelős testületei erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.
Csepregi Botond, fotó: Kalocsai Richárd