Néhány évtizeddel ezelőtt vágyakozó szívvel vettem részt a pünkösdi istentiszteleten, mert szerettem volna igazán megérteni a pünkösdi jelképek értelmét. Az igehirdetés alapigéi a Jn 3,8, a Mt 3,16 és az ApCsel 2,2–4 voltak. A prédikáció arról szólt, hogy a Szentírásban a Szentlélek kitöltésével és munkájával kapcsolatosan jelképeket is találunk. Az igehirdető három jelképre hívta fel a figyelmünket, és ezeknek kapcsán szólt az Ige hozzám is.
Az első jelkép a galamb. Amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyó vizében, azt olvassuk az igében: „…azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a meny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll.” (Mt 3,16) Tévedne az – hangsúlyozta az igehirdető –, aki azt hinné, hogy a Szentlélek maga a galamb volt. Nem, a galamb csak jelképe a Lélek jelenlétének, ami a meghasadt égből mintegy galamb képében szállt alá.
Gondolkodni kezdtem: mit jelent számomra ez a jelkép? Azt, hogy a Szentlélek elsősorban Jézus mellett, Jézusról tesz bizonyságot. Azt teszi számomra nyilvánvalóvá, hogy szükségem van Jézus Krisztusra, és erre hívja fel most a figyelmemet. De biztatást és bátorítást is jelent. Biztat, hogy ne féljek Jézustól, mert ő nem elveszíteni, nem megítélni, nem kárhoztatni jött, hanem megkeresni, megtartani és megmenteni. Szelíd hívogatásáról így szól egy kedves ének: „Szelíden a Jézus hangja hív, / Szívemen úgy áthatol. / Nem hagylak el árván, megtört szív, / Kivonlak a bűn alól.” De így szóltak Jézusról már a próféták is, akik elmondták, hogy a megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyát nem oltja ki. Mindez megnyugtatott engem. A Szentlélek galambja arra figyelmeztetett, hogy Isten ma is szelíden szól, szelíden hívogat és küld szolgálatokra. Örömmel fogadtam el küldetéseit.
A második jelkép a szél. János evangéliuma szerint maga az Úr Jézus, amikor Nikodémussal az újjászületésről beszél, hasonlítja a szélhez a Szentlelket. Az apostolok cselekedeteiről szóló könyvben is azt olvashatjuk, hogy sebesen zúgó szélnek zendülésével jött el a Lélek. Megértettem, hogy ez a jelkép azt mutatja meg, hogy a Szentlélek munkája olyan titokzatos, miként a szél munkája. Nem lehet kiszámítani, hogy mikor jön el, honnét támad, csak egyszer érezzük, hogy jelen van. Csak a Szentlélek képes arra, hogy egy emberi szívben megfoganjon a Megváltó, az élő Jézus. Csak a Szentlélek által jöhet el bennünk a krisztusi élet megszületése. Ennek megtapasztalásáért hálát adtam.
Csodálatos dolog a szél munkája. Megfigyeltem, hogy amikor igen sok eső esett, s azt gondolta volna az ember, hogy hosszú idő kell ahhoz, amíg a vizek felszáradnak, a vizet elissza a föld, hirtelen szél támadt, és a szél pár óra alatt felszárította a földet. Amikor a bánat terhes felhői vonulnak át életünk egén, s megered szemünkből a könnyzápor, a bánat-esőzés, hullanak a fájdalom könnyei, eljön a Szentlélek, és felszárítja könnyeinket. A Szentlélek a maga csodálatos erejével mindig utat nyit az igazi szabadulás felé.
A harmadik jelkép a tűz. A tanítványokra kettős tüzes nyelvek alakjában töltetett ki a Szentlélek. Amikor ezek a nyelvek ráültek a tanítványokra, azok beteltek isteni erővel, és hatalmasan tudtak szólni a néphez. A Szentlélek munkája nemcsak abban állott, hogy bátorságot öntött a tanítványok szívébe és hangjába, hanem hatékonnyá tette szájukban az Igét. Ennek az lett a következménye, hogy sokan megtértek és sokan elfogadták a Megváltót, Jézus Krisztust. A Szentlélek nem megemészteni, nem megsemmisíteni jön bennünket, hanem megerősíteni és csodálatos munkára felhasználni. A Szentlélek tüze olyan, mint a kazán tüze, ami gőzt fejleszt, s ezáltal a gőz által óriási munkát végez el. Erre a tűzre van ma is szükségünk.
Szenci Molnár Albert szerint, mihelyt a Szentlélek az ő fénye világosságával a mi elménkbe, értelmünkbe bevilágít, az ember akkor jut el Istennek igaz ismeretére. Miképpen a tűz mindent megmelegít, akképpen a Szentlélek is meleg szíveket szerez. Mert amikor az ember hallja Isten Igéjét, és az az ő füleiben zeng, ott a tüzes pünkösdi Lélek munkálkodik. Szenci Molnár Albert tanácsa ez: „Kiálts azért ma teljes szívedből a szent Dávid királlyal és mondd ezt: Úr Isten, teremts énbennem tiszta szívet és adj énnékem új bizonyos lelket és ismét: Taníts meg engemet Uram, hogy a te akaratodat tegyem. A te jó lelked vezéreljen engemet egyenes úton. Eképpen bírhatod el a szent Lelket, hogy ő tehozzád betérjen és tenálad lakó helyet szerezzen.”
Szenczi László