A Protestáns tavasz „Európa – Keresztyénség – XXI. század" című beszélgetését Balog Zoltán moderálta a Hold utcai református templomban. A református lelkipásztor, politikus úgy fogalmazott, hogy érti a döntést, de nem örül neki, hiszen elsősorban életmódbeli és nem vallási kérdésről van szó.

– A vasárnapi boltzár olyan életmódbeli kérdés, ami révén a magyar családoknak lehetőségük nyílt valamit átélni a szabadságból, azaz ne lehessen senkit munkára kényszeríteni vasárnap, ha nem akar dolgozni. (Balog Zoltán nem vett részt a keddi parlamenti szavazáson. Közleményében tudatta: meggyőződése ellenére van a kormány szabad vasárnapot korlátozó javaslata – a szerk.)

Védelmi törvény volt

Bogárdi Szabó István református püspök elsőként arról beszélt, hogy a múlt évi, vasárnapi zárva tartást kimondó törvénnyel azt érezte: hazánk Európa felé közeledik, hiszen például Angliában, Németországban és Ausztriában sem nyitnak ki a boltok a hét utolsó napján.

– Most újra visszaléptünk Európa perifériájára. A multinacionális vállalatok érvényre juttatták – az állítólag szociális gondolatokat és a szakszervezeteket támogató szocialista párt révén –, hogy vasárnap újra munkába lehet fogni a „boltüzem rabszolgáit". A vasárnapi zárva tartás védelmi törvény volt – jelentette ki. – Kálvin a tízparancsolat magyarázatakor szolidaritást fogalmazott meg: azt, hogy legyen egy szabadnapja a béresnek, a cselédnek, a munkára kötelezettnek és mindenkinek, akinek nincs önálló ereje az élete szervezésére – idézte a reformáció egyik legnagyobb alakját.

20. századi kérdés

A püspök szerint a törvényhozó túlságosan „szűkre vette a törvény átmérőjét", hiszen sokkal több szempont szerepelt benne, mint a boltok zárva tartásának kérdése. – Ha a magyar társadalomtól azt kérdezik, hogy nyitva legyenek-e boltok vasárnap, azt válaszolják, hogy igen. De ha azt kérdezik, hogy akar-e magának mindenki a héten garantáltan egy szabadnapot, arra is azt válaszolnák, hogy igen. Hogyha pedig arról kellene dönteni, hogy ez a nap egy társadalmilag belátható, mindenki számára azonos nap legyen, akkor a keresztyén Magyarországon nem vitás, hogy a választás a vasárnapra esne – fejtegette az egyházvezető. A püspök szerint a 21. század még nem kezdődött el: történetileg, politikailag, társadalmilag még mindig a múlt században tartunk, ezt igazolja a vasárnapi nyitvatartás kérdése is, amit tipikusan 20. századi ügynek nevezett.

A vásárlás, mint szabadságélmény

Lánczi András filozófus professzor a boltok vasárnapi zárva tartását elrendelő törvényt politikai szempontból elhibázott lépésnek tartotta már bevezetésekor is.

– Tudomásul kell venni, hogy tömegtársadalomban élünk, ami egy sajátosan viselkedő közeg, és ezzel nem igazán tud mit kezdeni a gondolkodók szűkebb köre. A vásárlás Magyarországon az életforma részévé vált, ez lett a szabadidő eltöltésének egyik meghatározó formája. Az emberek nem feltétlenül vásárolni mennek a boltokba, hanem azért, mert úgy érzik, hogy ott valami fontos, érdekes tevékenységet végeznek: nézelődnek, étkeznek, játszóházba viszik a gyerekeket. Az emberek saját szabadságuk részeként élik meg azt, ha bármikor vásárolhatnak, boltba járhatnak. A vasárnapi vásárlás az emberek szabadságélményévé vált.

A filozófus beszélt arról is, hogy a klasszikus felfogás szerint az emberi létnek a célja nem a munka, ez inkább a modernség elképzelése az emberi létről.
– Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért vagyunk a földön, ha ezzel nem tud foglalkozni az ember, az élete átsuhan rajta, és mire eljut a kérdésig, már késő lehet.
Lánczi András hozzátette azt is, hogy a boltok vasárnapi nyitvatartásának kérdése hosszú távon nem tartozik a politikailag fontos kérdések közé.

Ki válaszolhat?

A kerekasztal-beszélgetésen a vasárnapi boltzár kérdése után Balog Zoltán a keresztyénség 21. századi szerepéről és mondanivalójáról faggatta a református egyházvezetőt és a filozófus professzort. A miniszter leginkább arra volt kíváncsi: ki válaszolhat ma arra, hogy mi a keresztyénség üzenete? Balog Zoltán a Századvég egyik márciusi kutatására hivatkozva azt mondta: a magyar lakosság több mint kétharmada évente többször is megfordul a templomban, az egyház tanításait a megkérdezettek 21 százaléka követi, míg 49,5 százalék úgy nyilatkozott, hogy a maga módján vallásos.

Bogárdi Szabó István szerint a keresztyénségben egyszerre az a rettenetes és az a szép, hogy bárki válaszolhat.
– A keresztyénségből alapvetően hiányzik az ezoterikus jelleg, nincs benne zsákbamacska. Bárki, aki keresztyénné lesz, vagy éppen iszonyodik tőle, mondhat véleményt róla – tartja a püspök.
Az igazságok relatívak?

Lánczi András szerint érdemes inkább megfordítani a kérdést, vagyis mire tud válaszolni, mit tud adni a keresztyénség a 21. században? Úgy vélte, hogy Európában a szekularizáció erős oszlopokon áll. A filozófus a „maga módján vallásos" válaszadókat konformistának tartja, ugyanis szerinte az emberek elvárt választ adnak a vallásosság kérdésére. Problémának tartja azt is, hogy a modern tudomány kialakulása a keresztyén vallással szembeni küzdelemben érvényesült, ez pedig kialakította azt a fajta tudásfelfogást, ami „lehántotta magáról mindazt, amit a kereszténység adni tud".

– Az európai ember progresszivitásban, a haladás világában él, és ez a progresszió mindent relativizál. A leglényegesebb intellektuális üzenete, hogy haladás van, ezért ami ma igaz, holnap már nem lesz az. A tudásunk relatív. Ennél gyilkosabban nem lehet közelíteni a keresztény tanításokhoz!

Nem együtt élni jön

Bogárdi Szabó István szerint a „maga módján vallásos" emberek száma növekvő trendet mutat.
– Valami elkezdődött. Valószínű, hogy a 21. század vallásos század lesz, de azt nem tudom, hogy keresztyén megújulást hoz-e. Előjeleket látunk: megjelennek Európában olyan vallások is, amelyek nem tartanak igényt semmiféle alkura. Az iszlám nem tart igényt kompromisszumra. Nem együtt élni jön az iszlám Európába, a vallások sokadalmába – figyelmeztetett a püspök.

Leírták Európát?

A beszélgetőtársak a bölcsesség kérdését is körbejárták hétfő este a Hold utcai református gyülekezet otthonában. Felhívták a figyelmet, hogy az interneten terjedő „életvezetési tanácsok sokaságának" nem sok köze van a bölcsességhez. A „hogyan éljek" kérdésére gyors technológiai megoldásokat keres a többség, de gyakran kóklerek kezébe kerül a válaszadás. Lánczi András egy 19. századi filozófus, Henry David Thoreau: Walden című könyvéből idézve azt mondta, hogy „a legtöbb ember ma is csöndes kétségbeesésben éli az életét". Az egyik legnagyobb veszélynek pedig a nihilizmust tartja. Bogárdi Szabó István úgy reagált, hogy régen a négy fő erény tartotta egyben a világot, ma pedig számos igazság létezik, amiről kiderül, hogy nem igazság, csak vélemény.

– A keresztyénség tud még valamit, amit máshol nem látok: nemet mond a hamisságokra! – tette hozzá.

Balog Zoltán, Bogárdi Szabó István és Lánczi András abban is egyetértettek, hogy a hit, az erény és az etika nem avítt dolog és ezt az üzenetet el lehet juttatni az emberekhez. Ebben kiemelkedő szerepe lehet a keresztyénségnek. A református püspök azt is hozzátette: sokat vár a keresztyénségtől, elsősorban az afrikaiaktól és ázsiaiaktól, az európaiaktól kevésbé. Az egyházvezető annak is nagy jelentőséget tulajdonított, hogy a pápa és a moszkvai pátriárka nem Európában, hanem Kubában találkoztak a közelmúltban. Szerinte ez annak a jele, hogy leírták Európát. A püspök ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy a keresztyénség ahhoz járulhat hozzá, hogy ne szakadjanak fel Európa iszonyatos sebei, de ehhez béke kell.

– Kicsit szorongva mondom, úgy érzem Európa mozgásaiból, mintha háború készülődne. De mondom a jókat: sehol máshol nem lehet olyan jól strukturáltan megtapasztalni a közösséget, mint a keresztyénségben, hiszen az nem önmagáért van. A kereszténység talán föl tudja hasítani újra a világ burkát, a „csendes kétségbeesést".

A beszélgetésről készült felvétel megtekinthető a Parókia Portálon.

Fekete Zsuzsa, fotó: Füle Tamás

Forrás: parokia.hu