Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban nyitották meg idén a Kárpát-medencei református közoktatási intézmények a tanévet. Az ünnepségen közel százötven intézmény képviseltette magát a dunántúli Csurgótól a kárpátaljai Nagyberegig, a felvidéki Rimaszombattól az erdélyi Székelyudvarhelyig.
Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban nyitották meg idén a Kárpát-medencei református közoktatási intézmények a tanévet. A délelőtt tizenegy órakor kezdődött ünnepségen közel százötven intézmény képviseltette magát a dunántúli Csurgótól a kárpátaljai Nagyberegig, a felvidéki Rimaszombattól az erdélyi Székelyudvarhelyig.
Csomós József tiszáninneni püspök az évnyitó istentiszteleten elmondott igehirdetésében a Jn 15,5 alapján azt hangsúlyozta, hogy Jézus nélkül a céljaink nem lehetnek sikeresek. Lehetünk jól képzettek, erős akaratúak, sőt még a lehetőségek is adottak lehetnek, de törekvéseink, ha Istent nélkülözve vagy nem az ő szándékait követve cselekszünk, nem sikerülhetnek. A püspök kiemelte: lehet a gyermekekkel Istent mellőzve is foglalkozni, de abból soha nem lesz nevelés, és az iskola sem válik soha második otthonná.
Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok, a 450 éves jubileumát ünneplő miskolci Lévay József Református Gimnázium igazgatója köszöntőjében iskolájuknak a régióban betöltött szerepéről és az 1993-as újraindulás éveiről, az azóta elért eredményekről tájékoztatta a résztevőket. Az igazgató elmondta, hogy a gimnázium 715 tanulóval kezdi meg az új tanévet, akik 120 településről és 130 gyülekezetből érkeznek. Ábrám Tibor hangsúlyozta: iskolájuk legfontosabb célja a keresztyén nevelés, a tudományok művelése és a tanulók nemzettudatának erősítése.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a református egyház és a református iskolarendszer régóta meglévő határon túli kapcsolatairól beszélt köszöntőjében, hangsúlyozva, hogy a közös tanévnyitó az eddig is meglévő kapcsolatok, kezdeményezések összefűzését, összefogását jelképezi. A püspök reményét fejezte ki, hogy a kormányzati elképzelések nem jelszavak, hanem kulcsszavak lesznek, és hogy állam és egyház együtt tud tenni azért, hogy „ne a nemtörődömség generációja nőjön fel Magyarországon”.
Szászfalvi László egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár megköszönte a magyar reformátusságnak kitartó nemzetépítő, nemzetfenntartó és gyógyító munkáját, kifejezte a pedagógusok munkája iránti elismerését, és együttműködési készségéről és elkötelezettségéről biztosította őket. A tanévnyitóról elmondta: „Hitbeli és nemzeti evidencia az együttlétünk.”
A politikus szerint az elmúlt hónapokban a nemzeti együttműködésnek új, Kárpát-medencei távlatai nyíltak meg, amelyben az oktatási intézmények különösen fontos szerepet tölthetnek be. Az államtitkár végezetül elmondta: mindent megtesznek azért, hogy a lehető leggyorsabban megszüntessék „az elmúlt nyolc évben, a szocialista kormányok által megvalósított egyházellenes, káros és romboló intézkedéseket”.
Évnyitó gondolatok Erdélyből
Tőkés Zsolt, a Székelyudvarhelyi Református Kollégium igazgatója a tanévet megnyitó beszédében meggyőződésének adott hangot, miszerint a magyarság számára a keresztyén hit jelentette az elmúlt ezer esztendő vérzivatarai között a megtartó erőt. Trianon tragédiájára utalva elmondta: „Ha a hazát határokkal szabdalták fel, új hazát kell építenünk: Illyés Gyula szavaival, hazát a magasban.”
Az intézményvezető szerint a magyarországi politikai változások, de ez a tanévnyitó is okot ad arra, hogy bízzunk a sikerben. A református oktatásról elmondta: a keresztyén iskola célja a szellemiek mellett egy olyan lelki többlet nyújtása, amely védelmet nyújt ebben a „Samaritánus-hiányban segítségért kiáltó világban”. Az igazgató hangsúlyozta: aki a Szentíráson, a zsoltárokon és népdalokon nő fel, jobban ellen tud állni a világot elárasztó szennyáradatnak, és többet tud tenni azért, hogy a megromlott világ visszanyerje lelki egyensúlyát.
Átadták a Makkai Sándor-díjat
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának döntése alapján az ünnepség keretében adták át az idei év kitüntetettjeinek a Makkai Sándor-díjat, így Hagymási Gyuláné berettyóújfalui óvodavezetőnek, P. Tóth Béláné nyugalmazott szentendrei iskolaigazgatónak és Tőkés Zsolt székelyudvarhelyi iskolaigazgatónak. A díjazottakat Huszár Pál főgondok, a Zsinat világi elnöke méltatta.
Egységes és kiterjedt intézményhálózat
Az eseményen – most először – jelen voltak a református egyháznak nemcsak a magyarországi, de a határon túli közoktatási intézményei is. Emlékezetes, hogy 2009. május 22-én Debrecenben a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata megteremtette a Kárpát-medence magyar református közösségének szervezeti egységét. A közös tanévnyitó ünnepség is a magyar reformátusság egységének szellemében valósult meg, kifejezve azt, hogy minden református oktatási intézmény egyazon iskolarendszer része. Az esemény perselypénze is közös célokat szolgál: a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent által létrehozott, a határon túli intézmények működését támogató közoktatási alap javára ajánlották fel azt a szervezők.
Immár másfél évtizede rendezi meg a református egyház közoktatási intézményeinek közös tanévnyitóját. Az idei ünnepséget a Tiszáninneni Református Egyházkerület 450 esztendős miskolci Lévay József Református Gimnáziuma szervezte.
Magyarországon a most kezdődő tanévben a református közoktatás 117 intézményben 181 közoktatási feladatot lát el. Harminchat óvoda, hatvanhét általános iskola, huszonhét gimnázium, hat szakközépiskola, három szakiskola, tizenkét művészetoktatási, hat gyógypedagógiai intézmény, huszonegy diákotthon, valamint két pedagógiai szakszolgálat és egy pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény látja el a közfeladatot.
A Felvidéken kettő gimnáziumot és öt általános iskolát, Erdélyben hat gimnáziumot, egy általános iskolát és két óvodát, Partiumban három gimnáziumot és egy óvodát, Kárpátalján pedig négy gimnáziumot tart fenn a református egyház.
Kiss Sándor, képek: Rácsok András