Nagyot változott a világ az utóbbi 20 évben. A társadalom – ha a digitális technológia felől nézzük – digitális bennszülöttekre és a digitális bevándorlókra szakadt. Az előbbi csoportba gyermekeink és diákjaink, utóbbiba (akár elfogadjuk, akár nem) mi magunk tartozunk.
Az iskolai tudásközvetítés tartalmi és formai kereteit érdemes Marc Prensky amerikai gondolkodó elmélete felől is megvizsgálni, hiszen előbb vagy utóbb nyitnunk kell a digitális bennszülöttek világa felé, ha nem akarjuk, hogy az iskola a használhatatlan ismeretek unalmas múzeumává váljon diákjaink számára.
A Magyar Református Nevelés médianeveléssel foglalkozó tematikus számában megjelenő írások szerzői azt vizsgálják, hogy a különböző médiumokból áradó információknak milyen hatása van a fiatalokra: hogyan tudják feldolgozni, rendszerezni ezeket az információkat, milyen morális hatásuk van a tévéműsoroknak, van-e közvetlen kapcsolat a reklámok és az erőszakos cselekmények között?
Ez utóbbi témát gyakorlati példákon keresztül vizsgálja Dr. Domokos Andrea. Tanulmányának konklúziója: „Egészséges családban (…) a médiát az információszerzés, a művelődés és a szórakozás céljaira használják – tudatosan.”
„Átmeneti korban élünk, amelyben az információ egyre inkább digitális formában érhető el. Mindez egy olyan környezetben megy végbe, amely nemcsak nagyobb mennyiségű információt kínál, hanem gazdagabb és összetettebb a korábbinál.” Hogyan taníthatjuk meg diákjainkat helyesen szelektálni az információgazdag környezetben, erről is ír Dr. Koltay Tibor.
A „Big Brother” és a hasonló műsorok népszerűségének okait kutatva megelégedhetünk-e azzal a magyarázattal, hogy azok a nézők kukkolási hajlamára építenek? A Big Brother-típusú műsorok pszichológiájáról Dr. Buda Béla pszichiáterrel Jenei Ágnes készített interjút.
Dr. Balogh Eszter a Joshi Bharat és a Mónika show-kban megjelenő morális üzeneteket vizsgálva arra keresi a választ, „hogy a kibeszélő show-k konfliktuskezelési stratégiái, moderálási módszerei milyen társadalmi üzenetek, értékek megfogalmazásához futnak ki.”
Hatalmas mennyiségű szakirodalma van annak a témának, mit is jelent a fejlődő gyermek életében a média. Alpári Vera egy friss EU-s felmérés alapján elemzi a média szerepét a fiatalok szórakozási modelljének alakulásában.
Dr. Ságvári Bence szociológus 2008-ban vizsgálat a magyar fiatalok internet-használati szokásait. „A magyar fiatalok gyakorlatilag a legfejlettebb országok tinédzserjeivel azonos arányban használják az új technológiákat” – olvasható az összefoglalásban.
A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán az alkalmazott- és médiapedagógia az egyik kötelezően választható tantárgy. E tárgy célja többek között, hogy a hallgatók tisztában legyenek a média mint taneszköz és mint tananyag előnyeivel és hátrányaival. Tamusné Molnár Viktória és Andrássy Mariann írása a kurzus során elsajátítható ismerettartalmakat mutatja be.
Számunk utolsó anyaga Dr Szenczi Árpád tanulmányának második része. A cikk szerzője a pedagógia egyik lehetséges reformjának útját az axiológiailag alapozott és a kompetenciafejlesztést szintetizáló pedagógiában látja, amely „két évezredes keresztény és 500 éves kálvini keresztyén nevelésfilozófiai alapokon építheti tovább korábbi sziklavárát.”
Dr. Pompor Zoltán
szerkesztő