Egyeztetett Dr. Bölcskei Gusztávval, a Zsinat lelkészi elnökével, az ökumenikus tanács képviselőivel és a Külügyminisztérium vezetőivel, valamint dicsérte a református előkészületeket a Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Egyház és Társadalom Bizottságának igazgatója, Rüdiger Noll, aki a közelgő magyar uniós elnökség kapcsán tárgyalt nemrég Budapesten.
Az Európai Unió a legtöbb ember számára érthetetlenül és elérhetetlenül távoli, túlbürokratizált intézményrendszernek hat, holott egyre nagyobb mértékben határozza meg mindennapi életünket. Nagyon is lényeges feladat tehát, különösen hazánk jövőre esedékes soros elnöksége apropójából, hogy közelebbről is megismerjük ezt a fontos nemzetközi közösséget, melynek magunk is részesei vagyunk. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy nem csak az állami és politikai intézmények, hanem az egyházak is igyekeznek az európai folyamatokra hatással lenni. Az egyik ezzel foglalkozó szervezetnek, az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Egyház és Társadalom Bizottságának igazgatója, Rüdiger Noll Budapestre látogatott.
A Church and Society Commission-t (CSC) vezető evangélikus lelkipásztort azzal a céllal látta vendégül a Magyarországi Református Egyház (MRE), hogy bemutassák számára az egyház EU-elnökségi előkészületeit, valamint a magyar kormány elképzeléseit. Rüdiger Noll megosztotta velünk a korábbi soros elnök országok egyházainak tapasztalatait, és a további együttműködés kereteiről is egyezetéseket folytatott.
A CSC igazgatója elismerését fejezte ki az MRE előkészítő munkájával kapcsolatban. Rámutatott: európai szinten is példaértékű az a teológiai és kommunikációs előkészítés, amelyet a Zsinati Hivatal munkatársai az elmúlt hónapokban végeztek. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar kormány nyitottsága és a nagyszámú hitükben elkötelezett munkatárs, illetve tisztségviselő jelenléte mind a kormányban, mind az országgyűlésben egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy az egyházak hitbeli értékei és szociális felelőssége nemcsak az EU-elnökség ideje alatt, hanem hosszabb távon is meghatározó tényezőivé váljanak Magyarország európai uniós jelenlétének.
Az igazgató kifejezte együttműködési készségét az elnökségi időszak során. Elismerte, hogy az Európai Egyházak Konferenciája az utóbbi időben némiképp figyelmen kívül hagyta a sajátos kelet-közép-európai problematikát. A magyar és az azt követő lengyel EU-elnökség, valamint a korábbi cseh elnökség azonban ismét ráirányíthatja a figyelmet erre a térségre. Ezért különösen fontosnak tartja, hogy előmozdítsa a visegrádi országok egyházainak együttműködését. Ezt a CSC saját, elsősorban szakmai erőforrásaival segítené, például megszervezné az egyházvezetők látogatását Brüsszelben, jogi, szakértői segítséget nyújtanának az elnökségi prioritások sikeres képviseletéhez, és európai uniós kapcsolatrendszerüket is felajánlanák az érdekképviseleti munkában.
Az igazgató az együttműködés alapjának a magyarországi egyházak saját szempontjait, a kívülről nem diktálható prioritásokat tekinti; mind ezekben, mind a CSC európai szinten képviselt prioritásai területén – köztük különösen a szegénység elleni küzdelem, vagy az Europe 2020 stratégia szociális dimenziói terén – a későbbi egyeztetések során alakulhat ki a munkamegosztás.
Kormányzati nyitottság
Hivatalában fogadta a CSC igazgatóját Pröhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár, egyben a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a soros elnökség jelentőségét és várható prioritásait vázolta, többek között kiemelve a „polgáraihoz közeli Unió” fontosságát. Megbeszélésre került sor Rüdiger Noll és Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára között is. A várható elnökségi témák megvitatása mellett elhangzott, hogy a magyar kormány az egyházaktól elsősorban az elnökségi célok támogatását várná, másodsorban pedig azt, hogy az emberek elvárásait közvetítsék az EU és az állami döntéshozók felé. Rüdiger Noll felajánlotta a magyar állam diplomáciai támogatását a CSC tagegyházain keresztül mind az EU-s intézmények, mind a tagállamok irányában. Szó esett arról a lehetőségről is, hogy az európai uniós és egyházi vezetők éves találkozójára Brüsszelben a magyar elnökség ideje alatt kerülhetne sor.
Dr. Hörcsik Richárd, az Országgyűlés EU-integrációs bizottságának elnöke, református lelkipásztor rövid megbeszélésen fogadta a brüsszeli egyházi szervezet vezetőjét. Hangsúlyozta, hogy kiemelt cél az állampolgárokhoz közelebb hozni az európai intézményeket és gondolatokat, valamint a magyar szempontokat is közelebb vinni Európához. Rüdiger Noll különösen az első megközelítéssel kapcsolatban tartotta fontosnak a magyar egyházak és a CSC szerepét. Felvetődött, hogy az egyházak számára is fontos témákról, az európai döntéshozók számára eljuttatandó javaslatokról célszerű lenne konferenciákat rendezni. A bizottsági elnök a kormányzati döntéshozatalban nélkülözhetetlennek tartotta, hogy megfelelő fórumokon az egyházi látásmód is megfelelő hangsúlyt kapjon.
Ökumenikus összefogás
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) is egyeztetésre invitálta Rüdiger Nollt. Bár az elmúlt években a MEÖT a tagegyházak saját belső ügyének tekintette a nemzetközi kapcsolattartást, de különösen a közelgő EU-elnökség is mutatja, hogy a külügyi kérdések nem kerülhetők meg a MEÖT hazai témái és programjai tervezésénél sem.
A résztvevők – a magyarországi református, az evangélikus, a metodista és a baptista, valamint a konstantinápolyi ortodox egyházak képviselői – egyöntetűen hangsúlyozták: az EU-elnökség kívételes alkalmat kínál arra, hogy az egyházak bekapcsolódjanak a közéletbe, és sajátos látásmódjukat, értékeiket még inkább megismertessék a közvéleménnyel hazánkban és európai szinten egyaránt. Lényeges feladata ugyanakkor az egyházaknak az is, hogy a hívek és az egyszerű állampolgárok általuk is jobban megismerjék, miért fontos az EU-tagság. Valamennyi tagegyház nyitott arra, hogy az EU-elnökség alkalmából több ökumenikus program is megvalósulhasson, többek között istentiszteletek, konferenciák formájában.
A református egyház felkészült lesz
Egyeztetett Rüdiger Nollal Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke is. A megelőző napokban Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaira utalva a püspök elmondta, hogy a kormány részéről zöld utat kaptunk az együttműködésre; a református egyház keresi a módját annak, hogyan járulhat hozzá a kormány kezdeményezéseihez, sikereihez, valamint, hogy hogyan viheti közelebb az EU-t az emberekhez. A célja ugyanakkor az is, hogy láthatóbbá tegye nem csak az egyházat, hanem Európának ezt a szegletét is a maga kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségében. Az Európán belüli kelet-nyugati kapcsolatok javításában az egyházak szerepe a hídépítés lehet, különösen a keleti irányban. A CSC pedig abban lehetne segítségünkre, hogy facilitálja a kapcsolatteremtést mindazokkal a nyugat-európai partneregyházakkal és politikai intézményekkel, melyekkel az általunk felvetett problémákra közösen kereshetnénk a válaszokat.
Rüdiger Noll rámutatott: bár az Európai Unió intézményei működését új alapokra helyező Lisszaboni Szerződés – éppen a CSC közbenjárására – nevesítette az egyházakat, melyekkel az EU nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytat, ennek a magyarországi megvalósítása rajtunk is múlik, és a soros elnökség a tapasztalatok szerint ennek hatékony előmozdítója. Az EU-elnökség tehát többről is szól, mint a féléves médianyilvánosságról; ez a fél év meghatározó lesz Európa, a református egyház és a magyar társadalom viszonyának jövője, valamint az ökumenikus együttműködés egésze számára is.
Rüdiger Noll (Dortmund, 1958) teológiát és politológiát végzett, a Westphaliai Egyház felszentelt lelkipásztora. 2002 óta a Church and Society Commission of the Conference of European Churches (CSC) igazgatója, a Conference of European Churches (CEC) társfőtitkára. Korábban emberi jogi, igazságossággal, békével, a teremtés védelmével kapcsolatos feladatokat látott el a CEC-en belül. Tagja az OSCE/ODIHR Lelkiismereti és Vallásszabadság Tanácsnak, és a vallási vezetők európai tanácsának szakértője. Hazánkban korábban többször adott elő Európa, az egyház és a társadalom viszonyával foglalkozó konferenciákon.
Az Egyház és Társadalom Bizottság (CSC) közvetlen elődje 1984-ben alakult azzal a céllal, hogy az egyházakat képviselje az európai intézmények felé. A jelenleg 125 tagegyházat tömörítő szervezet 1999-ben kapcsolódott az Egyházak Európai Konferenciájához (CEC/KEK). A brüsszeli székhelyű, strasbourgi irodát is működtető CSC hatékony érdekképviseleti munkát végez, együttműködve az Európai Unió és az Európa Tanács mindazon intézményeivel, melyek az egyházak és a hívő emberek mindennapi életét befolyásoló döntéseket hoznak. A Magyarországi Református Egyház évek óta aktívan részt vesz mind a CSC közgyűlésének, mind szakmai műhelycsoportjainak munkájában. Web: www.ceceurope.org
Hámori Ádám