Beszélgetés Varga Attilával, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrég megválasztott, új főgondnokával.
Varga Attila, a Királyhágómelléki Egyházkerület nemrég megválasztott, új főgondnoka a mostani szekularizálódó világban rendkívül fontosnak tartja a megfelelő erkölcsi értékrend továbbadását a hívek számára.
Néhány nappal ezelőtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnokává választották. Mint az egyházkerület világi elöljárója, hogyan kívánja előmozdítani a református közösségek felemelkedését?
Számomra a főgondnokság egy rendkívül megtisztelő tisztség, amit a református egyház Kánona szabályoz és amelyet nyugodtan tekinthetünk az egyház Alkotmányának. Továbbá az ott körvonalazott hatásköröket és feladatokat szeretném legjobb tudásom szerint lelki és szellemi tartalommal megtölteni. Következésképpen a Kánonban rögzített feladat- és hatáskörök teljesítése révén látom azt, hogy előbbre lehet vinni az egyház ügyes-bajos dolgait.
Mint jogász végzettséggel rendelkező, tapasztalt szakember, Ön hogyan látja az 1949-ben a román állam által jogtalanul elbitorolt református egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának két évtizedes folyamatát, illetve ennek jelenlegi ütemét? Illetve mi a teendő ahhoz, hogy minél gyorsabban befejeződhessen és lezárulhasson végre ez a folyamat?
Én is úgy látom, mint amit a főtiszteletű püspök úr megválasztásának napján a Szatmári Friss Újságnak nyilatkozott, hogy rendkívüli módon elhúzódott ez a folyamat, sokszor indokolatlanul, illetve mondvacsinált indokok miatt, esetenként érzékelhetően a rosszindulatú akadályoztatást tapasztaltuk a református egyház ingatlanjainak visszaszolgáltatása terén. Ezt a folyamatot minél hamarabb fel kell gyorsítanunk. A magam részéről azt látom e tekintetben feladatnak, hogy egyházkerületi szinten egy pontos leltára legyen annak, hogy a visszaigényelt, de még vissza nem kapott ingatlanok jogi helyzete jelen pillanatban hogy áll? Mert csak ennek birtokában tudjuk pontosan, hogy milyen további lépéseket kell megtennünk. Amennyiben már létezik egy ilyen kimutatás, abban az esetben nekem kell ezzel megismerkednem, ha viszont nincs, akkor minél hamarabb el kell készíteni.
A szekularizáció egyre nagyobb méreteket ölt a református egyházban is, és ennek romboló hatása egyre jobban érezhető. Milyen konkrét elképzelései vannak ennek ellensúlyozására?
Én abban látom az egyik lehetséges és talán az egyik legfontosabb megoldást, hogy főleg a gyermekeket és a fiatal generációt olyan megfelelő erkölcsi értékekkel ruházzuk fel, illetve ezzel együtt a református hit, értékrend és etika olyan vértezetével lássuk el, amely éppen ezt a nap mint nap tapasztalható, súlyos erkölcsi és szellemi romlást állíthatja meg. Ezenkívül a hatékony és rendszeres diakóniai szolgálatot kívánom megerősíteni, felkarolva az elesetteket, a betegeket, a szegényeket és árvákat, illetve a bármilyen más szükségben szenvedőket. Továbbá prioritásként fogok tekinteni a kisgyülekezetek problémáinak megoldására is, erkölcsileg és anyagilag is támogatva őket, gondolok itt a szórványgyülekezetekre is, hogy ne veszélyeztesse őket a felszámolódás és a beolvadás veszélye.
Köztudottan nehéz anyagi helyzetben van az egyházkerület. Milyen lehetőségeket, illetve konkrét megoldásokat lát a talpraállásra?
Meg kell találni mindazokat a lehetséges forrásokat, amelyek eddig nem voltak kellőképpen kihasználva, azokat az erőforrásokat pedig, amelyekhez már korábban is fordultunk, minden eddiginél hatékonyabban kell felhasználnunk. Gondolok itt konkrétan mindazokra a pályázati lehetőségekre, amelyeket az Európai Unió, valamint a mindenkori román és magyar kormányok biztosítanak számunkra. Nélkülözhetetlenül szükségesnek tartom továbbá az egyházkerület megfelelő színvonalú, professzionális vagyongazdálkodását is.
A szekulariáció megfékezésének fontosságáról már volt szó. Erre a kérdésünkre adott válaszában Főgondnok Úr érintette is az ifjúságra való fokozottabb odafigyelés kérdését. Ön szerint hogyan lehet őket újra visszacsalogatni az egyház kebelébe, hiszen ha ez rövidesen nem történik meg, szép lassan kiürülnek templomaink.
Meg kell találni a megfelelő hangot az ifjúsággal és református értékeinket oly módon közvetíteni számukra, hogy a fiatalok fogékonyak legyenek erre. Szerintem foglalkoznunk kell sajátos problémáikkal, nyitottnak kell lennünk gondjaikra, és a megoldásokat, a lehetőségek szerint, a már említett református értékrend szerint kell velük közösen megtalálnunk.
Ifj. Koszta Endre
forrás: Harangszó