Az egyetlen üdvözítő örömhírről, a Krisztusról tanúskodó Szentlélekről és a hamis tanítások veszélyeiről is szólt a tavaszi ülést megnyitó áhítatában Nyilas Zoltán András. Az északpesti esperes Pál apostol korinthusiakhoz írt második levelének tizenegyedik fejezetét helyezte egyházunk legfőbb döntéshozó testületének szívére április 19-én, csütörtökön délelőtt. Bár Pálnak sok támadást kellett elhordoznia, nem az őt ért sérelmekről ír. Levelében sokkal inkább afölötti mély fájdalma tükröződik, hogy a hamis próféták kikezdték Isten igéjét és „más Jézust, más evangéliumot és másik Lelket hirdetnek” – fogalmazott az esperes. „A másra ma is nagy az igény, mégsem engedhetjük meg, hogy elnémuljon az egyedül üdvözítő üzenet, az egyetlen örömhír, a Lélek bizonyossága és maga Jézus Krisztus” – hangsúlyozta Nyilas Zoltán András. (Áhítatát bővebben is összefoglaltuk.)
Nagy lehetőség, nagy felelősség
A kormánnyal kötött megállapodásról, a rekonstrukciós és óvodaprogram-támogatásról, valamint a lelkészek lelkigondozásáról is beszélt elnöki megnyitójában Bogárdi Szabó István püspök. „Állam és egyház egymástól elválasztva végzik tevékenységeiket és működnek együtt" – hangsúlyozta a püspök. „Az önállóságunknak és a szabadságunknak a biztosítéka ez a megállapodás" – jelentette ki. A Zsinat lelkészi elnöke figyelmeztetett, hogy a „nagy összegű támogatás nagy felelősséget is jelent", amelyet „pontosan, becsületesen, tisztességesen" kell felhasználni. Mint mondta, az óvodaprogram beindításának és megvalósításának döntő szempontja, hogy „jelenleg hatszor annyi gyermek jár református általános iskolába, mint amennyi óvodásunk van – fontos lenne az iskolák mellé, ahol lehet, óvodát is rendelni".
Egy tavaly ősszel indult kezdeményezés konkrét kéréseket, ajánlásokat fogalmazott meg az Elnökségi Tanács számára a lelkészek lelki egészségének megőrzésével kapcsolatban. Bogárdi Szabó István tájékozatta a Zsinatot, hogy a testület megfontolta a javaslatokat, és elkezdték felmérni, hol és milyen módon foglalkozik az egyház a lelkészek lelkigondozásával. Elmondta: minden egyházkerületben és szinte minden egyházmegyében számos helyen és módon folyik lelkigondozás, például a lelkésztovábbképzéseken, kegyességi irányzatok szervezésében, intézményi felajánlásokban. „Az egyházkormányzat felelőssége nem abban van, hogy új intézményt vagy intézményeket hoz létre, hanem a meglévőket és a lelki vezetést kell megerősíteni" – hangsúlyozta. (Az elnöki megnyitóról részletesebben is beszámoltunk.)
Célegyenesben a törvénymódosítások
A törvényalkotó munka a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló jogszabály második olvasatával kezdődött. Az új törvény koncepcióját 2016-ban fogadta el a Zsinat, majd a tavaly novemberi ülésen tárgyalták első olvasatban, április 4-én pedig külön vitanapot tartottak a tervezetről. A véglegesített szöveget az őszi ülésen tárgyalják harmadik olvasatban – és várhatóan el is fogadják. Azonban a szociális ellátásokról szóló rendelkezéseket, például a gyermek születése esetén folyósítandó kiegészítő ellátásról szóló 39. paragrafust a Zsinat egyhangú rendelkezése szerint már most elkezdik alkalmazni.
Ezután harmadik olvasatban tárgyalták és elfogadták a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló törvényének módosítását. A jogszabály megváltoztatása a ciklus eleje óta napirenden volt, a Zsinat jogi és gazdasági bizottsága az elmúlt három évben jelentően átstrukturálta a szöveget, valamint könnyítettek a csak hitéleti tevékenységet folytató gyülekezetek elszámolási kötelezettségein. Viszont szigorúbb szabályok lesznek érvényesek az egyházi alapítású, valamint a Zsinat hozzájárulásával a református elnevezést használó alapítványok működésére. A jogszabály június 1-jétől hatályos.
A legutóbbi zsinati ülésen merült fel az igény, hogy több ponton is módosítani kellene a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényét. Most megszavazták, hogy a gyülekezeti gondnok lemondása vagy elhalálozása esetén a közösség új világi vezetőjének megválasztásáig – a gördülékeny ügymenet érdekében – ideiglenes gondnokot válasszon maga közül a presbitérium. A módosítás kihirdetéssel hatályba is lép. Hosszas tanácskozás után a zsinati tagok abban is megegyeztek, hogy 10 évről 5-re csökkentik az egyházmegyei és egyházkerületi lelkészi főjegyzők megválasztásához szükséges szolgálati időt. A módosítás a következő olvasat előtt a jogi bizottság elé kerül.
Két másik, koncepcionális választójogi kérdést is tárgyalt a Zsinat: az indítvány szerint az egyházmegyei lelkészi és világi főjegyzőket az egyházmegyei közgyűléseken, az egyházkerületi lelkészi és világi főjegyzőket pedig az egyházkerületi közgyűléseken kellene választani. A kérdéssel bővebben foglalkoznak majd egy őszre tervezett zsinati vitanapon. Felmerült még az is, hogy a zsinati képviselőket se a presbitériumok, hanem szintén az egyházmegyei közgyűlések válasszák, de ezt az ötletet a testület leszavazta. (A részletekre kíváncsi? Olvassa el kapcsolódó tudósításunkat!)
Énekeskönyv, kitüntetések, adatvédelem
Fontos lépéssel kerültünk közelebb az új református gyülekezeti énekeskönyv megjelenéséhez: a Zsinat elfogadta az eddig összegyűjtött énekanyag beosztását. A rugalmas rendezési elv lehetővé teszi a későbbi bővítést is – átszámozás nélkül. Míg a jelenlegi énekeskönyv anyaga nagyrészt a Heidelbergi Káté szerkezetét követi, az új beosztásban a tematikus elrendezés és a textushoz kötődés általános elve mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a liturgikus-funkcionális szempontok. A tervezett struktúrában a 150 genfi zsoltár marad az anyag elején, azokat zsoltárparafrázisok követik. 201-től kezdődően egy jelentős istentiszteleti énekanyag kap helyet – itt találjuk majd a liturgia állandó részeihez, valamint az egyházi ünnepekhez, valamint a reformációhoz kapcsolódó fohászokat, dicséreteket. A következő nagy egységben 701-től kezdődően a hétközi, bibliaórai és egyéb – többnyire személyes, egyéni hangvételű – énekek következnek, a keresztyén élet témái szerint csoportosítva. A később bekerülő énekek egyszerűen a megfelelő fejezet végére, a számozás tekintetében szabadon maradt helyekre kerülnek. (További érdekességeket gyűjtöttünk össze a készülő énekeskönyvről.)
Döntöttek arról is, hogy 2018-ban kik vehetik át a zsinati alapítású pedagógiai, szeretetszolgálati és lelkészi kitüntetéseket. A Dobos Károly-díjat idén Tóth Győző becsvölgye-kustánszeg-csonkahegyháti lelkipásztornak adományozzák áldozatos lelkészi szolgálatáért. A református nevelési eszmények mindennapi gyakorlatba való átültetéséért járó Makkai Sándor-díjat ezúttal Mészáros Szilvia székesfehérvári és Sebestyénné Balogh Erzsébet túrkevei tanárnő, valamint Farkas Ferenc kézdivásárhelyi iskolaigazgató veheti át, az Imre Sándor-díjat pedig a református iskolaügyért végzett áldozatos munkájáért Németh Lea debreceni internátusigazgató kapja. Kiss Ferenc-díjjal Bori Gáborné és Bori Gábor a Káposztásmegyeri Református Egyházközségben végzett diakóniai szolgálatát ismerik el, a Juhász Zsófia-díjjal pedig Fruttus István Levente, a Károli-egyetem Szociális Munka és Diakóniai Intézete főiskolai docensének szolgálatát köszönik meg. (Bővebben a díjakról.)
Mint kiderült, az Európai Unió olyan szigorú adatvédelmi rendeletet készül bevezetni, amely felülírja a magyarországi törvényeket és a jelenleginél sokkal erősebb szankciókat tartalmaz. Eszerint a vallási meggyőződés minősített személyes adatnak számít, az egyházak is csak megfelelő garanciák mellett kezelhetik azokat. A változás miatt nincs szükség új egyházi törvényre, viszont elkerülhetetlen a református gyülekezetek, intézmények, hivatalok és alapítványok adatkezelésének felülvizsgálata a következő hónapokban. Ezt elősegítendő központi ajánlás és mintaszabályzat is készül. A Zsinat emellett elfogadta a Protestáns Tábori Püspökség 2017. évi beszámolóját, hozzájárult a Tatai Református Gimnázium Diáksport Egyesületének névhasználati kérelméhez, valamint módosította a nemrég létrehozott Nyugat-magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat alapító okiratát.
Videós összefoglalónk az ülésről:
reformatus.hu, fotó: Vargosz