A február végi képzésre határon innen és túlról is szép számmal érkeztek a résztvevők. Az alkalom Csenki Zsuzsa áhítatával kezdődött, aki Jézus tenger melletti gyógyításának történetében (Márk 3,7-12) megjelenő csónak különleges szerepére hívta fel a figyelmet. „Ezt a csónakot Jézus jelnek szánta, üzenve vele, hogy bármikor elmehet” – mutatott rá. Ez a jel pedig minket is kérdések megválaszolására késztet: Miért keressük őt valójában? A gyógyítás reményében? Gazdagságért? Hogy megszűnjenek a gondjaink? Mi történne, ha egyszer csak elmenne? „Jézus azt üzeni, hogy önmagáért szeressük és vágyjunk egyre jobban megismerni Őt” – hívta fel a figyelmet az áhítattartó.
Közös tanulás
A Szeretethíd központi szervezése az MRSZ-hez tartozik, Vad Lilla és Győri Judit, a Szeretetszolgálat munkatársai felelnek az önkéntesek és a program koordinálásáért. A 33 megyei koordinátor feladata a kapcsolattartás saját körzetükben, ők azok, aki felkeresik a honlapon regisztráló személyeket és csoportokat, segítenek nekik eligazodni, illetve feladatot találni azoknak, akiknek még nincs. Emellett különböző rendezvényeken hirdetik a programot és kapcsolatot tartanak intézményekkel, önkormányzatokkal. A koordinátorok közül többen először vállalkoztak ilyen feladatra, és bár sokan egyházi kötelékből érkeztek, ezt a szolgálatot munkájukon felül, önkéntesen vállalták.
„A megyei koordinátorok a Szeretetszolgálat kinyújtott kezei, nélkülük nem jöhetne létre a program” – fogalmazott Győri Judit, a Szeretethíd koordinátora, aki azt is elmondta, hogy a képzés célja elsősorban az ismerkedés és a tapasztalatcsere. A résztvevők láthatták a nap folyamán, hogy nincsenek egyedül feladataikkal, a gyakorlati tanácsok mellett beszélgetéseken és játékokon keresztül is jobban megismerhették egymást. „Fontos kiemelni, hogy tavaly közel huszonegyezen jelentkeztek, de a legnagyobb eredmény, hogy akik részt vesznek a Szeretethídon, minőségi munkát végeznek, azért dolgozunk, hogy ez idén is így legyen” – tette hozzá Győri Judit.
Hatékony folyamat
László Viktor, az „Ez az a nap” szervezőiroda vezetője a szervezési folyamat lépéseiről tartott előadást. Az iroda alapítója munkája során a különböző felekezetek között szeretne hidakat építeni, ezért számára is fontosak a Kárpát-medencei református önkéntes napok, melyek „másfajta hidakat építenek”. Mint mondta, a tervezés minden alkalommal egy vízióval kezdődik, melyhez elengedhetetlenek a tárgyi és humán eszközök. „Talán a keresztyén ember feladata nehezebb, de szem előtt kell tartanunk, hogy céljaink soha sem szentesíthetik az eszközöket” – tette hozzá.
Előadásában kiemelte, hogy az egyik legnehezebb rész a folyamat vége, amikor meg kell vizsgálni az elért eredményt. Az irodavezető szerint az eredmény önmagában nem mond el semmit, azt minden esetben ki kell értékelni. „Soha sem érezhetjük úgy, hogy tökéletes, amit elvégeztünk, mindig vannak mozdulatok, amiket finomíthatunk” – figyelmeztette a hallgatóságot László Viktor.
Stabil hidak
Molnár Máté békési beosztott lelkipásztor a kezdetektől részt vesz a Szeretethíd programjaiban. „Már egyetemistaként is önkénteskedtünk a Szeretetszolgálatnál, úgy nőttem fel, hogy az MRSZ a szívügyem lett” – vallotta be a lelkész. Békésen minden évben 40-50 fős csoport jelentkezik önkéntesként a Szeretethídra, Molnár Máté pedig feladatának érzi, hogy segítse őket. Az önkéntességen keresztül próbálom őket bevonni a gyülekezet életébe is, tavaly például templomtornyot takarítottunk, azelőtt kerítést festettünk, akkor a három napos projektből 5-6 nap lett, de nem bántuk” – tette hozzá. Az idei feladatot ugyan még nem találták ki, de valami izgalmasat keresnek, lehet, hogy az iskola épületét szépítik majd.
„A valódi motivációm az MRSZ mottója: „jobb adni”. A fiatalokban van a jövő, ezért ezt nekik is fontos megtanítanunk, miközben adhatunk is” – mutatott rá Kormos Vanda, aki egy bajai szociális intézmény terápiás fejlesztőjeként kapcsolódott be a Szeretethíd programjaiba. Eddig helyi önkéntesként vett részt az akcióban, de idén már koordinátori szolgálatot vállalt. „Iskolásokkal, iskolásoknak szervezek integrált programot, hogy ezzel is kisebb lehessen a szakadék égészségesek és fogyatékkal élők közt. A Szeretethídon látszik, hogy egy fogyatékkal élő is épp úgy képes elvégezni kisebb-nagyobb feladatokat, mint egészséges társai, ez pedig közelebb hozhatja őket egymáshoz” – fogalmazott a terápiás fejlesztő.
Elindult a jelentkezés az idei Szeretethídra
Ebben az évben „Másokért, egymásért, önmagunkért” mottóval május 19. és 20. között kerül sor a Szeretethídra, melyre már várják a jelentkezéseket az esemény honlapján.
Farkas Zsuzsanna, fotó: Vargosz