Tizedik tanévét zárja a Majosházi Református Általános Iskola. Az intézmény körzeti feladatot lát el, hiszen 104 helyi és környékbeli gyermek nevelését és oktatását biztosítja. Az iskola jelentőségéről Kis Gábor polgármesterrel beszélgettünk.
Tizedik tanévét zárja a Majosházi Református Általános Iskola. Az intézmény körzeti feladatot lát el, hiszen 104 helyi és környékbeli gyermek nevelését és oktatását biztosítja. Az iskola jelentőségéről Kis Gábor polgármesterrel beszélgettünk.
Az önkormányzat örül az egyházi iskola jelenlétének, hiszen a színvonalas oktatás biztosítása és a község életéhez való hozzájárulása mellett jelentős megtakarítást jelent az alig 1500 fő lakost számláló településnek. A jubileumi istentiszteletet május 8-án 15 órától tartják a falu református templomában. Az iskola jelentőségéről Kis Gábor polgármesterrel beszélgettünk.
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szerint az egyházak közösségteremtő, kulturális, nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi tevékenysége jelentős szerepet tölt be az ország életében. Ön hogy vélekedik erről?
Én is így látom ezt. Ezért az államnak, az önkormányzatnak el kell fogadnia az egyházak szolgálatát, hiszen eredményeket elérni csakis együttműködésben lehet. A településeken ma már van csatorna, telefon, internet, de a valódi értéket nem ezek jelentik, hanem a közösségek. Az előbbiek csak eszközök arra, hogy az utóbbiak boldogulását szolgálják.
Majosháza hagyományosan református falu. Hogy van jelen a református egyház a település életében?
A falu Budapest agglomerációjához tartozik, sok a nyugdíjas és a fiatal családos beköltöző. Az előbbi csoportra az elmagányosodás jellemző. A református egyház válaszként erre diakóniai szolgálatot, ezen belül hospice ellátást indított, amit holland segítséggel olyan színvonalúra fejlesztett, hogy még a környékbeli kórházak is megirigyelhetik. A fiatal házasok gyermekeinek pedig iskolára van szükségük, amit szintén a református egyház biztosít. Ez az intézmény tíz évvel ezelőtt a semmiből, hatalmas energia árán kezdett kivirágozni. Ma 104 gyerek tanul itt elsőtől a nyolcadik osztályig, a környékből mindenhonnan.
Az oktatáson túl hozzá tud járulni az iskola valamivel a falu életéhez?
Az állami és a települési ünnepeken a gyerekek rendszeresen fellépnek énekkarral, szavalattal. A kultúrotthont is akkor tudjuk igazán megtölteni, ha a gyerekek szerepelnek, hiszen a szülőket, a nagyszülőket csak akkor lehet megmozdítani. Legutóbb az anyáknapi ünnepségen töltöttük meg a művelődési házat, ahonnét aztán a templomba vonultunk ünnepi istentiszteletre. Ez így természetes, így kellene működnie mindenhol az országban. Ha a szándék jó, ha a vezetők a közösséget szolgálják, akkor a közösségek túl fognak élni mindent: politikai pártokat, gazdasági válságokat és minket is.
Hogy tud hozzájárulni az önkormányzat az egyházi iskola működéséhez?
Rendkívül hálásak vagyunk a református iskoláért, hiszen nagy terhet vesz le a település válláról. Önkormányzati iskolát működtetni kétszáz fős tanulói létszám alatt ráfizetéses lenne. Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy az önkormányzat fenn tudjon tartani egy ilyen színvonalú iskolát. Az egyházi működtetés évente közel 50 millió forintos megtakarítást jelent számunkra. Ezért fontosnak tartjuk, hogy erőnkhöz mérten támogassuk is az intézményt, amit egy szerződés alapján öt éve az éves költségvetésünkbe is mindig beépítünk. Emellett az önkormányzat biztosítja az iskolaépületek nagy részét is az egyháznak. Az iskola mellett a település civil szervezeteihez hasonlóan a diakóniai szolgálatnak is éves támogatást adunk, és 99 évre egy építési telket is a rendelkezésére bocsátottunk tartós használatra úgy, hogy a századik évtől átszáll tulajdonába.
Kiss Sándor