A napokban zárult a „Névtelen segítők képzése" elnevezésű két éves Erasmus+ projekt a németországi Borkum szigetén.
A Református Egyházak Világközösségének európai régiója és a német reformátusok kezdeményezésére indított, 2016-2018 között zajló európai együttműködésben további partnerként a Rajnai Protestáns Egyház, a csehországi Karitász, az Észt Evangélikus Egyház és az olaszországi Karitász katolikus szervezet vett részt. A két év alatt valamennyi országban sor került egy-egy találkozóra, amelyek alkalmat adtak a menekültek helyzetének és az egyházi szervezetek szolgálatának összehasonlító feltárására.
Az európai ökumenikus program célja egy közös vezérfonal kidolgozása és ajánlások megfogalmazása volt, amelyek a kontinensre érkező menedékkérőket segítő önkéntes egyháztagok képzését és koordinációját hivatottak elősegíteni a jövőben. A különösen a nyugat-európai egyházak gyülekezeteinek munkáját támogató, a menedékkérők nyelvi, mentális, szociális és gyakorlati integrációját segítő jelentős számú önkéntes gyakran olyan kihívásokkal találja szemben magát a mindennapi szolgálatában, amelyekre nincsen felkészítve szakmailag. A projekt célja, éppen ezeknek az önkénteseknek a képzését hivatott elősegíteni, jobb és célzottabb felkészítést biztosítva számukra.
A Németországi Református Egyház gyülekezetei a német történelmi tartományi egyházi szerkezettel ellentétben az ország területén elszórtan találhatóak. Az egyház – földrajzi adottságaiból kifolyólag – gyülekezetein keresztül több helyszínen is aktívan részt vett és vesz a Németországba érkező vagy az országon áthaladó menekültek segítésében. Az egyház országos diakóniai irodájának anyagi támogatásával, de gyülekezeti szinten végezték és végzik ezt a szolgálatot a németországi reformátusok, emlékezve arra is, hogy az országukban a kálvini reformációt meghonosító elődjeik egykor maguk is menekültként érkeztek Németországba.
A projekt angol címe (Train the Unknown Trainer) az elmúlt évek amúgy örömteli jelenségre utal: egyes európai országokban az önkéntesek olyan nagy számban jelentkeznek szolgálatra, hogy sok segítőt a helyi gyülekezetek sem ismernek név szerint. A névtelen segítők képzése az ő szakmai és mentális felkészítésüket és munkájuk koordinálását és támogatását hivatott hosszú távon is elősegíteni.
A két éves program során hat alkalommal találkoztak a résztvevők egy-egy partnerországban, ahol az eltérő történelmi, kulturális és politikai közegben szerzett tapasztalataikat osztották meg egymással és dolgoznak ki közösen olyan, mindenki számára elérhető tudástárat, jó gyakorlatok gyűjteményét, amely remélhetőleg sokak számára hasznosítható lesz a jövőben.
„A migrációs krízis valamennyi európai országot eltérően érintette. Az egyes országok válasza, amit történelmi adottságaik és gazdasági helyzetük nagyban befolyásolt, meglehetősen eltérő volt: a reakciók a elutasítástól a közömbösségen át a befogadásig és a spontán vendégszeretig sokszínű képet mutatnak.
Ezért rendkívül fontos, hogy a kölönböző európai országok helyzetéről releváns információkat osszunk meg egymással, hogy megfelelőképpen készíthessük elő és biztosíthassuk a valóban rászoruló menedékkérőket támogató professzionális és önkéntes szolgálatunkat. A migráció jelenségére az emberiség fejlődésének szükségszerű velejárójaként tekintünk, mintsem problémaként.
A TUT projekt partnereiként ösztönző példaként erősítjük meg a Református Egyházak Világközösségének európai tagegyházai által felállított Migrációs és Menekültügyi munkacsoport ajánlásait és azokat mi is megfontolásra javasoljuk" – részlet a TUT projektpartnerek által megfogalmazott ajánlások szövegéből.
Egyházunk képviseletében Balogh Barnabás, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkészi vezetője, Erdélyi Diána külügyi referens és Kearstin Bailey, a Magyarországi Református Egyház amerikai missziói gyakornoka vettek részt. A projektpartnerek az október 15. és 18. között Borkum szigetén zajló záróülésükön megfogalmazták ajánlásaikat, amelybe belefoglalták a REV európai tagegyházai budapesti regionális közgyűlésén, az európai református egyházak migrációs és menekültügyi munkacsoportjának záró jelentésének részeként idén áprilisban elfogadott javaslatokat is:
• A keresztyén-muszlim kapcsolatok javítása a REV közel-keleti partnereivel való együttműködés és párbeszéd mértékének növelésével, valamint tanulva a REV európai partnereinek együttműködéséből muszlimokkal. Ez együtt járhat hivatalos párbeszéd létrejöttével református lelkipásztorok és muszlim imámok között, vagy közös cselekvést megvalósító helyi együttműködések kialakításával a civil társadalomban.
• Az integrációról szóló beszélgetések folytatása, illetve annak támogatása, hogy a beszélgetések fókusza a bevándorlók európai közösségekbe történő integrációja és befogadása legyen, külön figyelmet fordítva a kulturális és vallási különbözőségek dinamikájára.
• Reagálás a növekvő idegengyűlöletre a közösségeinkben párbeszéd formájában és a politikai üzenetek megvitatásával, különös tekintettel a „keresztyén identitás a szekuláris Európában" kérdésére, teret adva a jobboldali pártokkal és saját egyházainkban is megjelenő populista ideológiával való szembeszállásnak, mindvégig szem előtt tartva az Európában jelenleg uralkodó politikai hangulatot.
Külügyi Iroda