A MEÖT Vallásközi és Dialógus Bizottságának tagjai május 16-án látogatást tettek a Magyarországi Muszlimok Egyházánál (MME).
Jelen voltak a pénteki imán, és beszélgetést folytattak Sulok Zoltán Szabolcs elnökkel és munkatársaival, Sefta Nacerrel, a Tanácsadó Testület tagjával és Bishr Abdulfatahhal, a vezetőség tagjával. A látogatás folytatása volt a szeptember 20-ainak, akkor jelen sorok írójával mint bizottsági elnökkel és Fischl Vilmos ökumenikus főtitkárral. A MME székháza (Fehérvári út 41.) közel van a MEÖT-éhez. Utóbbi helyen november 21-én Sulok Zoltán Szabolcs is részt vett a Milánói Ediktum 1700 éves jubileumára rendezett konferencián.
A pénteki beszéd arról szólt, hogy háromféleképpen lehet gyakorolni a vallást. Az első megfogadja a jótanácsokat, és próbál helyesen cselekedni. A második meghallgatja, de nem változtat. A harmadik még meg is indokolja: miért csináljam másképp, miért böjtöljek, miért ne lopjak, más is úgy él. A feltámadás napján egyenként kell megállnunk Isten előtt, ezért nem segít, hogy „az emberek" is ugyanazt tették.
Az ember ne akarjon okosabb lenni Istennél és a prófétánál. Isten kijelentette a Koránban: „A mai napon teljessé tettem vallásotokat, Kiteljesítette az irántatok tanúsított kegyelmem, és kiválasztottam nektek vallásul az iszlámot." (Korán 5,3) Vagyis semmi sem maradt rejtve. Az Istennek való szolgálatok is teljesek, nincsenek újfajta szolgálatok. Sokan mást szeretnének az előírtak helyett, de ez nem helyes. Az iszlám előírásait kell követni addig, „ameddig a lelke ki nem megy a torkán" (meghal), vagy amíg a nap majd nyugaton nem kel fel. Ez az ítélet napjának olyan jele, amely után már hiába fog hinni az ember. Addig viszont megvan a lehetőség, hogy életünket megjavítsuk, Isten bocsánatát kérjük, és megbizonyosodjunk arról, hogy mi a helyes.
A beszéd összefoglalása után, mintegy annak folytatásaként a bűnbocsánatra terelődött a beszélgetés. Kis bűnök esetében elég a bocsánatkérés, ha az illető csak lusta, figyelmetlen volt. Nagy bűnök esetében, ha közben rájön, hogy bűn, azonnal abba kell hagynia. Nincs olyan, hogy „most még hadd élvezzem a bűnt, mert legközelebb már nem csinálhatom". Ha mást nem érint, például elhagyta az imát, akkor egyénileg kell kérnie Istentől a bűnbocsánatot. De ha más embert is érintett, akkor minden el kell követni a jóvátétel érdekében. Gyilkosság esetén, ha szándékos volt, akkor a vallási törvények szerint kivégzés a büntetés. Ha nem az volt, akkor az áldozat hozzátartozói kártérítéssel is megelégedhetnek. Ha kétség merül fel az elkövetőre vonatkozóan, akkor nem szabad a büntetést végrehajtani.
Azt, hogy mi a tanítással ellentétes újítás, első hallásra nem mindig lehet eldönteni. Erre példa, hogy a második kalifa, Omár (634-644) egyszer a piacon így hallott egy embert fohászkodni: Add Istenem, hogy a kevesek között legyek! Erre megkérdezte, hogy mit jelentsen ez, hiszen ilyen fohászt a próféta nem tanított. „A Koránban van, hogy »Kevesen vannak, akik megköszönik Isten adományait«" – hangzott a válasz. Így már elfogadható volt. Az elv persze akkor is az, hogy az ember ne szálljon vitába a Teremtővel, abban a hitben, hogy „én jobban tudom".
Az imának is megvannak a maga előírásai, nem lehet a kötelező elemeket kihagyni, különben nem érvényes. A végén, a hitvallás után egyéni fohászkodásra is van lehetőség. Amúgy az imában az iszlámnak mind az öt pillére megtalálható. A hitvallás Istenről és küldöttéről, maga az ima, a böjt, hiszen közben nem szabad enni, inni, mással beszélni, az adakozás azzal, hogy Istennek ajánlja az idejét és mintegy zarándoklatként a Mekka felé fordulás. Isten nem véletlenül mondta mindazt, amit mondott. Az ima előtti kéz- és arcmosás emberi ésszel is érthető, de ne akarjunk mindent tudni. Az is érthető, hogy elöl imádkoznak a férfiak és hátul a nők –, fordítva elvonnák a férfiak figyelmét... Mindenesetre feltűnt, hogy szeptemberi látogatásunkhoz képest jóval többen voltak, noha, mint vendéglátónk megjegyezte, a regisztrált tagok sokkal kevesebben vannak.
Arra a kérdésre, hogy egységes-e az iszlám vagy sem, Sulok Zoltán Szabolcs elmondta, hogy hittétel szerint egységes: nem lehet hozzátenni és elvenni sem. Ez nem vonatkozik a síitákra, de Magyarországon szervezetileg gyakorlatilag csak szunniták vannak. Nincs szükség egységes szervezetre, amíg a hittételek szintjén egység van. A síiták (si'at Ali – Ali támogatói) szerint csak Mohamed leszármazottai illetve rokonai lehettek volna és lesznek majd törvényes kalifák. Ali (656-661) Mohamed unokatestvére volt. Annakidején ez nem volt probléma, hiszen Ali fiai Oszmán kalifa (644-656) testőrei voltak. A szunnita vélemény szerint a vezetőnek két feltételt kell teljesítenie: alkalmasság és a közösség általi elfogadás. Mohamed tanítása szerint: „Akit nem visz előre a cselekedete, azt a származása sem fogja előrevinni." Az öt pillér mindkét ágnál megvan, a síitáknál Mekkán kívül Alihoz kapcsolódóan például Kerbela (Bagdadtól délre) is zarándokhely (Ali kisebbik fia, Huszein 680-ban esett el a kerbelai csatában).
Ami pedig a jogi iskolákat illeti, Mohamed idején egy volt, később húsznál is több, mára négy maradt. Van kinyilatkoztatott (saria) és alkalmazott vagy származtatott (fikh) vallásjog. A kérdés, hogy a jogtudós adott esetben milyen érveket, bizonyítékokat tud felmutatni. Például: az utazónak nem kell böjtölnie, de ki az utazó? Ha bizonyos távolságot már megtett, vagy a faluján kívül már annak számít? Vagy: imádkozni csak a tisztaság állapotában lehet, de vannak olyan események, amelyek egyes vélemények szerint érvénytelenítik a vallási tisztaságot, mások szerint meg nem. Az iszlám eleinte rugalmas volt, majd Bagdadnak a mongolok (tatárok) által történt elfoglalása (1258) után megmerevedett, ma valamennyire lazul.
Ami a magyarországi tanítók, imámok, sejkek kiválasztását illeti, ez pályázat alapján történik: hit, tudás, viselkedés, erkölcsi tartás szempontjai alapján. Ne legyen egyetlen vallásjogi iskola elkötelezettje, amikor a hívek között mindegyiknek a követői megtalálhatók. És ne akarjon úgy viselkedni, mintha muszlim országba érkezett volna. Ebben maximálisan egyetérthetünk. A hétvégi vallásoktatáson kb. kettőszáz gyerek vesz részt, 7-16 éves kor között. A MME-nek Budapesten még a VIII. kerületben, Szegeden, Pécsen, Salgótarjánban vannak mecsetei, ill. imatermei, Debrecenben egyelőre egy tornateremben jönnek össze.
Ami a Korán magyar fordításait illeti, vendéglátónk szerint egyik sem igazán jó, bár eleve nem is lehet tökéletes. A legjobbnak Kiss Zsuzsanna Halima fordítása mondható, a többi megítélése a „vannak benne hibák"-tól a „katasztrófá"-ig terjed. Nem elég csak lefordítani a Korán szavait, a jó munkához a tafszírokat (magyarázat, egzegézis) is ismerni kell, ami óriási anyag. Dolgoznak saját fordításon, de érthető okokból csak nagyon lassan haladnak.
Nagyon jó volt első kézből értesülni, információkat szerezni, összehasonlítani a másoktól, például legutóbb Maróth Miklóstól hallottakkal (ld. ugyanitt). Bár hitbeli kérdésekben nem igazán lehetséges a közeledés, de a mindennapi életben, munkában mindkét részről törekedni kell rá.
Szentpétery Péter
Fotó: Meöt