A második legnagyobb német protestáns egyház tizenhét delegáltat hívott meg testvéregyházaiból, szerte a világból, akik tizenegy napra nagyító alá vonták működését. A partnerek véleménye szerint az egyházban komoly potenciál rejlik és a „tettek helyesek, de hiányzik a só", illetve a határozott teológiai profil. Egyházunkat Dani Eszter missziói irodavezető képviselte.
„A Rajnai Egyház úgy tekint magára, mint aki másokkal együtt Isten országának formálásán fáradozik.A világért való felelősségét komolyan veszi. Azonban ennek teológiai alapvetését gyakran nem fogalmazza meg kellő egyértelműséggel. Sok intézmény és kezdeményezés kapcsán alakulhat ki az benyomás, hogy azokat inkább humánus szempontok indokolják, semmint hogy a protestáns profilt erősítenék. Az egyház jelen és jövőbéli munkája szempontjából fontos kérdést tesz ugyan fel magának, néha azonban csak vonakodva vitat meg társadalmi tabutémákat.” Ilyen és ehhez hasonló megállapításokat tartalmaz a látogatás tapasztalatát összegző 29 oldalas dokumentum, amelyek a Rajnai Egyházat arra késztetik, hogy saját magáról és missziójáról elgondolkodjon.
„Az ember néha nem látja a fától az erdőt. Az egyházban is igaz ez: aki egyházat vezet, annak otthonos az a mód, ahogy egyházában az istentiszteletet ünneplik. Aki elég közel van hozzánk, az ismeri a diakóniai munkánk felépítését, és vérében van a testületi-döntéshozatali kultúránk. Az egyház és állam kapcsolata éppúgy magától értetődő számára, mint az egyház struktúrája és pénzügyei. De az, aki Lengyelországból látogat hozzánk, ahol a népesség csupán fél százaléka protestáns és az egész országban kevesebb egyháztag él, mint Düsseldorfban, felkapja a fejét, meglepődik és elcsodálkozik. Egy romániai keresztyén, akinek hazájában az evangélikus egyház évtizedek óta „zsugorodik" a németországi áttelepülések miatt, józanul látja, hogy a fogyatkozó tagság még nem jelent katasztrófát. Aki pedig Kongóból érkezik hozzánk és szembesül azzal, hogyan zajlik nálunk a költségvetés tervezése, az emberi erőforrás-gazdálkodás, koncepciók kidolgozása és a stratégiai célok meghatározása, először megdöbben, látva a tervezésbe fektetett fáradozást, majd azt javasolja, hogy kevesebb energiát fordítsunk erre és bízzunk jobban Istenben" – részlet Manfred Rekowski rajnai lelkészi elnök blogbejegyzéséből.
A Német Protestáns Egyház (EKD) második legnagyobb tagegyháza tizenegy napon keresztül hagyta, hogy német és nemzetközi partneregyházainak tizenhét képviselője – történelme során először – „nagyító alá vegye”. A nemzetközi csoport június 28-án, egy Wuppertalban tartott istentisztelet alkalmával adta át látogatásával kapcsolatos zárójelentését Manfred Rekowski prézesznek, a Rajnai Egyház lelkészi elnökének. Ezt követően az egyes résztvevők újságírók előtt foglalták össze benyomásaikat a düsseldorfi sajtótájékoztatón. „Az erős elkötelezettségből fakadó tettek gyakran háttérbe szorítják a hitvallást” – mondta Kimberly Redding, az amerikai Krisztus Egyesült Egyházának képviselője. „Azt szeretnénk, hogy a gyülekezeti tagok azt mondják, hogy mindent hitből tesznek”. A namíbiai püspök, Ernst Gamxamub találóan fogalmazta meg ugyanezt: „Jó, amit az egyház tesz, de hiányzik belőle a só és a világosság.” „A Rajnai Egyház olyan egyház, amely elég bátor ahhoz, hogy tükröt tartson maga elé” – foglalták össze zárójelentésükben a vendégek, akik Indonéziából, az Amerikai Egyesült Államokból, Namíbiából, Belgiumból, Romániából, Magyarországról, valamint Lengyelországból és Franciaországból érkeztek.
Jövőféltés, teológiai értékelés és felekezeti identitás
A Rajnai Egyház rendelkezik megfelelő forrással arra, „hogy az egyház tagjai a szegényekről és az idegenekről gondoskodni tudjanak. Szembesültünk azonban az aggodalommal, hogy a jövőben kevesebb munkatársnak kell ugyanazt a munkát ellátnia. Azt is láttuk, hogy az egyháztagok számának csökkenése ugyancsak aggodalmat ébreszt az egyházban, és emellett a teológiai értékelés és a felekezeti identitás csak néha jut szóhoz. Az említett aggodalmakon túl azonban nagy benyomást tett ránk a Németországon belüli és nemzetközi testvérközösségekkel folytatott ökumenikus együttműködés”, írták le benyomásaikat a vendégek, akik több napos látogatást tettek a Rajnai Egyház hat régiójában Alsó Rajna és Saarland vidékén.
A hivatásos és tiszteletbeli munkatársak rendkívüli elkötelezettségének kísérőjelensége a kimerülés, állapították meg az ökumenikus látogatás résztvevői. ,,Feltettük magunknak a kérdést, hogy hogyan lehet ez az egyház napjaink kihívásai közepette ’prófétai egyház’, amelyik az Isten által életre hívott intézményként világosan képviseli saját álláspontját a mai társadalomban. Az egyik oldalon nagyfokú professzionalizmust tapasztaltunk, másrészt viszont gyakran hiányoljuk az egyház sajátos protestáns, reformátori arcélét. A teológiai alapvetés hiánya például a diakónia területén érhető tetten” – áll a dokumentumban. Ezért javasolta a látogatócsoport a „Rajnai Egyház szolgálatának világosabb teológiai megalapozását. Ebben az értelemben, megítélésünk szerint, a Szentíráson való tájékozódásnak kell az irányadó mértéknek lennie az egyházi élet valamennyi területén. Ezt a személetet kell újra megtalálni, gondozni és közvetíteni.”
A zsinat és az országos egyház gondozza az eredményeket
Barbara Rudolph egyházi főtanácsos, a Rajnai Egyház ökumenikus és külügyi részlegének vezetője is értékelte a látogatás eredményét. Hogyan lehet a Rajnai Egyház a jövő számára releváns egyház? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk kifejezetten „kritikus-szolidáris nézőpontra volt szükség. Önmagunk észlelése mellett fontos, hogyan látnak minket kívülről”.
„Az egyházvezetésben meg fogjuk nézni a látogatás eredményeit, de a zsinat elé is beterjesztjük a jelentést” – hangsúlyozta Manfred Rekowski a zárjelentés átadásánál: ,,Ismerjük az egyházunkat. Van egy kialakult képünk róla, de kívülállók más szempontból közelítenek.”
A látogatócsoport tagjai voltak: Welman Tampubolon és Sagaka Girsang lelkészek Indonéziából, Ernst Gamxamub püspök Namíbiából, Kambale Mangolopa lelkész Kongóból, Dr. Dietmar Plajer és Dr. Kimberly Redding lelkészek az Amerikai Egyesült Államokból, Jerzy Samiec püspök Lengyelországból, Dr. Stefan Cosoroaba Romániából, Roman Mazur lelkész Csehországból, Dani Eszter lelkésznő Magyarországról, Robin Sautter és Evelyne Will-Muller lelkészek Franciaországból, Jelle Brouwer és Natalia Vasilevic lelkészek Belgiumból, Volker Meißner, Dr. Wolfgang Thielmann és Mike Lee lelkész Németországból.
Külügyi Iroda
Fordította: Szűcs Daniella
Forrás: www.ekir.de