Milyen okokra vezethető vissza a keresztyénségben évszázadok óta fellelhető antiszemitizmus? Mi a felelősségünk a holokauszt utáni megbékélés folyamatában keresztyénként? Mit mond az Újszövetség a zsidóságról? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ zsidó és keresztyén vallású, nem vallásos, valamint Jézus-hívő zsidó teológusok, misszionáriusok és civilek Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című konferencián.
A Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egyház rendezte találkozó Köves Slomó ortodox rabbi előadásával vette kezdetét az Evangélikus Hittudományi Egyetemen november 18-án, hétfőn.
Árja Jézus?
Az antiszemitizmus és a keresztyén felelősség biblikus megközelítéséről beszélt a találkozón Tatai István református lelkipásztor. Mint mondta, az egyháztörténelemben számos keresztyén teológus újszövetségi igeversekkel támasztotta alá a zsidók elvetésének tanát. Állításuk szerint „az antiszemitizmus alapja és a holokauszt felelősségének kérdése végső soron az Újszövetségben található" – idézte többek között James Parkes anglikán egyháztörténészt. „Sarkalatos példája volt ennek az egyoldalú értelmezésnek a Német Keresztyének mozgalma is, akik elvetették az Ószövetséget, Jézust az árja fajhoz tartozónak tekintették, és azonosultak Hitler antiszemita, álmessianisztikus birodalomépítésével" – fogalmazott.
„Bármilyen Izrael-teológiát felépíthetünk az Újszövetségből, ha nem őszintén közelítjük meg a kérdést. A valóság az, hogy a Szentírásban látszólag számos feloldhatatlan paradoxont látnunk, mint amilyen az eleve elrendelés és a szabad akarat kérdése, de Isten előtt ezek olyan egymást kiegészítő közlések, amelyek bennünket alázatra intenek. Isten szívét kell megértenünk a zsidóság titkával kapcsolatban is. Az Újszövetség ilyen értelemben Izrael részleges és ideiglenes elesettségéről és dicsőséges örök jövőjéről tud. Ha Izrael titkát ennek szellemében közelítette volna meg az Egyház, bizonyára többet tett volna a zsidóságért a holokauszt idején is."
Csak a Sola Scriptura számít?
A lelkipásztor hozzátette: míg a keresztyénség mintegy kétezer éven át csak a zsidóság elvetettségére vonatkozó részeket ragadta ki a Bibliából – és így a holokauszthoz vezető teológiát alkotott –, a holokauszt után a másik végletbe esik. Olyan teológiát kezdett építeni, amely csak a korábban nélkülözött pozitív igeszakaszokkal számol, "így azonban feladja a Jézus-Messiásban kapott üdvösség bizonyságtételét". „Vajon helyes-e ez? Ha a Sola Scriptura elven és felelősen gondolkodunk, ezeket az egymást kiegészítő pardoxonpárokat Isten előtt meghajolva, azokat elménk és cselekedeteink bűnbánatával kellene megvizsgálnunk, elfogadunk és képviselnünk Izrael előtt is" – mondta.
Más gondolkodásmód
Tatai István rámutatott: a héber gondolkodású Pál apostol még együtt tudta látni Isten paradoxszerű kijelentéseit Izraelről. „Ez is példázza, hogy mennyire szükség van a helyes bibliaértelmezés érdekében a zsidó gondolkodásmódra, hogy képesek legyünk igazat szólva és szeretettel viszonyulni Izraelhez, hiszen megkeményedésük a pogányokért is történt" – tette hozzá.
Jakus Ágnes teljes cikkét a Parókia Portálon olvashatják el.
Szerző: Jakus Ágnes
Forrás: Parokia.hu