A metropolita megnyitó beszédében visszaidézte a négy évvel ezelőtt tartott lyoni nagygyűlést, ahol elhatározták, hogy mostanra új lendületet kell adniuk szervezetüknek. Az elnök felelevenítette azokat az egyházak történetben fontos szerepet játszó lépcsőfokokat is, melyek a szabad vallásgyakorláshoz és a minél szélesebb körű ökumenéhez vezettek el. Mint mondta az egymás megértése, a problémákról való párbeszéd időszerű ma is, és nemcsak az egyházak, hanem egész Európa számára is. Végül az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke megköszönte, hogy Budapestre jöhettek, egy európai, ökumenikus helyszínre.
Ezt követően Áder János, köztársasági elnök szavait tolmácsolták, aki írásban küldte el üzenetét a Nagygyűlés résztvevői számára. „A maga módján minden hívő ember vallja: nem csak kenyérrel él az ember. Ezért az egyházak számára természetes, hogy egyaránt szolgálnak spirituális és társadalmi célokat. Van tehát sok olyan terület, amelyben testvéri küldetésüket együtt teljesíthetik," állt a levélben. A köztársosági elnök egy másik bekezdésben azt írta, hogy az elmagányosodás fenyegetése elleni fellépés, a családok védelme közös kötelesség. Mindezek miatt lehet Európa missziós területté, ahol nagy szükség van az egyházak egyetemes erkölcsi útmutatására, biztató szavára, tapasztaltára.
Továbbra is együtt
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) képviseletében Erdő Péter bíboros mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának és az Európai Egyházak Konferenciájának jó a kapcsolata egymással, több alkalommal működtek együtt, gondolkodtak közösen spirituális, teológiai témákban. 
„A CCEE nagy érdeklődéssel tekint a mostani plenáris ülésre stratégiai fontossága miatt. Őszintén reméljük, hogy a két szervezet folytatni tudja a baráti és a hivatalos kapcsolatok építését"- emelte ki a katolikus érsek, aki kifejezte abbéli reményét is, hogy egyre inkább együttmunkálkodnak majd a kihívások leküzdésében. Erdő Péter arról is szólt, hogy a mindennapi élet szekularizációja nehézzé teszi az Istenhez való közelítést, de Krisztus minden nehézség ellenére itt van közöttünk. Ezért nem szűnhet meg soha reménységünk. Ma is Krisztus a remény forrása Európa számára, tette hozzá.
Egyházak szerepe
Budapest nevében Tarlós István főpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, aki úgy vélte, hogy a magyar fővárosban elevenen él a vallások sokszínűsége. A főpolgármester fontosnak tartotta nyomatékosítani az egyházak városban való szociális, etikai jelenlétét is, majd a konkrét felelősségről és az alapértékekről beszélt. A szeretetszolgálatok, az egyházi közösségek missziós munkájáért elismerését fejezte ki.
„A feszültebb világban több türelemre és segítségre, egyszóval: nagyobb szeretetre van szükség az élet szinte minden területén. Az Európai Egyházak Konferenciája és az Ökumenikus Charta az erről szóló dialógus fontos fóruma. Társult tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbecsültségnek örvend Magyarországon és annak fővárosában, Budapesten. Kezdeményezésükre és meghívásukra kerül sor a mostani tanácskozásra"—mondta a főpolgármester zárógondolataként.
A tanácskozás ezután ügyrendi kérdésekkel folytatódott, aminek keretében megválasztották a nagygyűlés tisztségviselőit, a szóvivőket, a jogi szakértőket, valamint megszavazták a napirendi pontokat is. A CEC főtitkára, Guy Liagre ezt követően számadatokat ismertetett. Elhangzott, hogy négyszázhúsz résztvevő van jelen, akikből delegált kétszázhúsz fő. Pontosan ismertette azt is, hogy a megjelentek között hány steward, hány sajtómunkatárs van, kinek mi a feladata. A delegáltak nemek szerinti és régiónkénti megoszlását, a lelkészek és nem lelkészek arányát is előterjesztette.
Rövid szünet után Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára is köszöntötte a résztvevővet. Többekhez hasonlóan hangsúlyozta, hogy mennyire fontos lépés ez a CEC Naggyűlés a mozgásban lévő világban és az ökumené életében. Ezt követően a főtitkár személyes kitérőt tett, amiben megosztotta a jelenlévőkkel, hogy először a X. Nagygyűlésen lehetett ott, és azt, mennyire fontos volt számára a hazájában, Norvégiában megtartott gyűlés. Tveit az európai egyházak jövőjének kérdéseiről is szólt, és beszámolt az EVT-nek a térségben végzett munkájáról. Később szóba hozta a soron következő, a dél-koreai Puszanban megtartandó nagygyűlésüket, ami számára várhatóan komoly tapasztalatokkal fog szolgálni a mostani CEC Nagygyűlés.
Kováts Annamária, Kép: Sereg Krisztián
További, a CEC XIV. Nagygyűlésével foglalkozó cikkeink