"Zemplénvármegye Abaújjal határos délnyugati szélén fekvő Monok nagyközséget világhírre emelte az a tény, hogy 1802. szeptember 19-én itt született a magyar szabadságeszme egyik legdicsőbb apostola, Kossuth Lajos. Ezért nevezik magyar Betlehemnek is." Ezekkel a szavakkal kezdi Hegyaljai Kiss Géza egykori majd bőcsi református lelkipásztor a „Monok története” című könyvét.
Kossuth Lajos Monokon, evangélikus családban született és a hagyomány szerint a településhez legközelebb eső templomban, Tállyán keresztelték meg. Az anyakönyv megsemmisülése miatt a keresztelőről nem maradt fenn írásos dokumentum, de ennek ellenére a tállyai templom az evangélikus Kossuth-kultusz központi helyévé vált.
A reformátusok Kossuth-kultusza nem köthető egyetlen központi épülethez. Több kálvinista templomban találunk az egykori kormányzóhoz köthető emlékeket. A debreceni Nagytemplomban ereklyeként őrzik 1849-ben használt székét. A dabasi templomban az 1883-ban édesapja sírjára küldött koszorúja látható. Szintén egy koszorút őriznek a bánffyhunyadi református templomban, amellyel részt vettek a szabadságharc vezetőjének budapesti temetésén.
A felsoroltak mellett a reformátusok Kossuth-kultuszának fontos emléke, a monoki templom tornyában függő Kossuth-harang, amely a politikus halálának harmincadik évfordulójára készült, 1924-ben, Szlezák László budapesti harangöntő műhelyében. Az öntvény Hegyaljai Kiss Géza lelkipásztor szolgálatának idejében készült, aki az 1920-as és 30-as években a reformátusok körében élő Kossuth-kultusznak kiemelkedő ápolója volt, és számos, a magyar protestáns egyház kiemelkedő alakjának életrajzát megírta.
A monoki református templom Kossuth-harangjának művelődéstörténeti értékét növeli, hogy azon a kormányzó portréja is megtalálható. Az öntvény felirata a Máté evangéliumából vett bibliai idézetet tartalmaz: ”úgy fényeljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”
Millisits Máté,