Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmával hajdani sírhantján kopjafát állítottak tisztelői. Az avatón közintézmények, egyházak, iskolák képviselői, kutatók és diákok jelentek meg, hogy leróják kegyeletüket a matematikus zseni előtt.
Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmával hajdani sírhantján kopjafát állítottak tisztelői. Az avatón közintézmények, egyházak, iskolák képviselői, kutatók és diákok jelentek meg, hogy leróják kegyeletüket a matematikus zseni előtt.
Bolyai Jánost 1860. január 27-én bekövetkezett halála után mindössze hárman kísérték utolsó útjára a marosvásárhelyi református temetőbe. Nyughelyét évtizedekig semmi sem jelezte, hiszen kortársai nem ismerték szellemi nagyságát. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1911. június 7-én a reggeli órákban exhumálták holttestét, majd ünnepélyes keretek között Bolyai Farkasnak a cinterem mögötti, kiszélesített sírjába helyezték. Ma szobor, köztéri emlékmű, iskola, alkotótábor, utca őrzi nevét, emlékét. Az alpolgármester elmondta, hogy Marosvásárhelyet a Bolyaiak városaként ismerik a nagyvilágban, ezért örvendetes, hogy a felavatott kopjafával még egy emlékhelyük lehet a nagy matematikus szellemiségét ápolóknak.
Az ünnepségen Szász Attila református, Nagy László unitárius, Pap Noémi evangélikus és Oláh Dénes római katolikus pap áldotta meg a kopjafát, amelyet aztán Bandi Árpád nyugdíjas matematikatanár, az emlékoszlop megálmodója és dr. Csegzi Sándor alpolgármester lepleztek le. Weszely Tibor matematikatanár és dr. Oláh Gál Róbert – mindketten Bolyai-kutatók – elmondták, a nagy matematikus nem érhette meg, hogy életében meg- és elismerjék tudományos eredményeit, szellemi nagyságát. Évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy elnyerje méltó helyét a magyar és az egyetemes tudománytörténetben. Bandi Árpád megköszönte mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy „álma valóra váljon”. Oláh Gál Róbertnek az ötletet, a Pax Kft.-nek, Kelemen György, Zima Ferenc, Illés Kálmán vállalkozóknak, Ilyés Leventének, az egyik nagyáruház igazgatójának, azoknak az önkénteseknek, akik nyáron, élő láncot alkotva kézről kézre adták a cementes-vedreket, a Székely Lajos vezette faragótábor résztvevőinek, Kovács Attila, Magdás István, Csiszér Mihály főfaragóknak. Szó esett még bátyjáról, Bandi Dezső néprajz-kutatóról is, akinek a szellemi örökségét is őrzi a kopjafa. A felszólalásokat követően a jelenlevők közel hatvan koszorút helyeztek el a kopjafa talapzatánál. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, a Vártemplom vegyes kara az alkalomhoz illő kórusműveket adott elő.