13:03 Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor áhítatával megkezdődött a kétnapos tanácskozás.
A balatonszárszói SDG-telep konferenciaterme megtelt a zsinati tagokkal, illetve a tanácskozási joggal meghívottakkal. "Ki különbözteti meg a prófétákat az álprófétáktól?" – tette fel a kérdést az igehirdető Jeremiás próféta szavai kapcsán. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy az Istentől átitatottból átcsúszik az emberibe.
>>Itt olvashat részletesen Hajdú Zoltán Levente áhítatáról.
Hajdú Zoltán Levente a nyitó áhítat közben
13:35 Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte a megjelenteket, bevezetőjében vázolta a református egyház helyzetét.
Mint mondta, a teremben ülők az egyházkormányzás választott testületét alkotják. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a teremben nincs ellenzék és kormány, mint az országgyűlésben, mindenkit ugyanaz a közösség bízott meg és küldött ide. Ezen a két napon olyan témákról folyik majd a tanácskozás, melyeket közösen fontosnak éreztek, s az itt született megegyezésekből kiindulva a jövőben közösen kell cselekedni egyházunk vezetőinek. Azt kívánta, hogy az ülés folyjon a jeremiási Ige fényében, a zsinat tagjai igaz próféták módjára merjék Isten akaratát követni.
Ezután a Zsinat lelkészi elnöke statisztikai adatkora hivatkozva elmondta, hogy bár az Istenben hívők aránya növekedett 1990 és 2009 között, a felekezetekhez tartozók és az egyházi alkalmakat látogatók száma folyamatosan csökkent. Ez nem egyedi jelenség, Európai összehasonlításban Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Németországban a legrosszabb a helyzet, mondta a püspök, majd kifejtette, hogy reagált a Rajnai Református Egyház ezekre a kihívásokra. A németországi reformátusok több éves előkészítés után új stratégiát fogadott el 2009-ben, majd ez alapján útmutatást dolgoztak ki a gyülekezeteknek. A reformok célja az volt, hogy az egyházban nagyobb hangsúlyt fektessenek az emberekre, mint a struktúrákra.
>>Itt részletesen elolvashatja a zsinati lelkészi elnök prezentációjában elhangzottakat.
13:24 A megjelenteket Huszár Pál, a Zsinat világi elnök köszöntötte. A Zsinat elfogadta az ülés közreműködőit, akik megállapították, hogy a testület határozatképes.
14:00 Az egyházszervezet megújításáról gondolkodhatunk, mondta Bölcskei Gusztáv.
Egyházfinanszírozási kérdésekről szólva a püspök elmondta, a református egyház költségvetése csak 32 százalékban fordítódik az egyházi feladatok elvégzésére és 68 százalékban az államtól átvett feladatok ellátására. Az államtól átvállalt feladatok között döntő részben az oktatás finanszírozása szerepel.
14:06 A Zsinati Elnökség javaslatára az ülésen felváltva fognak elnökölni az egyházkerületek elnökségei. A tárgysorozati pontot egy tartózkodással elfogadták a zsinati tagok. Ezt követően a Zsinat tagjainak a ciklus három évét és a helyzetét értékelő megjegyzései következtek.
A felszólalók egyike, Szalai László fehérgyarmati lelkipásztor
Szűcs Attila dunántúli világi küldött azt kifogásolta, hogy a zsinati ciklus elején elfogadott ciklusterv általánosságokat fogalmazott. Szerinte több konkrét feladat megjelölésére, a felelősök kijelölésére van szükség. Csatlakozott hozzá ebben a véleményben Derzsi György dunamelléki világi tag, aki az elnöki prezentációban felvázolt adatokkal ellentétes tapasztalatokról számolt be, mert gyülekezetében (Budapest, Pozsonyi út) az elmúlt években nagyarányú gyarapodás következett be. A dunamelléki főgondnok, Tőkéczki László arról beszélt, hogy az idei népszámlálás kiváló alkalmat kínál a református egyház számára is a leltárkészítésre.
14:31 Takaró Tamás lelkész a bemutatott statisztikai adatok kapcsán a hitelességet említette az egyik legfontosabb elemként. Utalt arra, hogy a református fiatalok a legutolsó sorban a lelkészekhez fordulnak lelki problémáikkal. A hitelesség szerinte a szószéken születik és megkerülhetetlen elem a jövőről való gondolkodásban.
14:48 Püski Lajos azt javasolta, hogy az ülés elején bemutatott prezentációhoz hasonlóan valamennyi zsinati ülésen legyen hasonló előadás. Ezek egy-egy témára koncentrálhatnának, és az elmélyülést, az elemzést szolgálhatnák a zsinati „törvénygyár” működtetése mellett.
15:10 Simonfi Sándor esperes hiányolta a stratégiai látást, gondolkodásmódot az eddigi elhangzottakból. A református egyház elmúlt húsz évének szerinte az volt a legnagyobb problémája, hogy nem az evangéliumhoz, hanem a társadalmi igényekhez igazította a tevékenységét.
15:17 Sipos Bulcsu Kadosa elmondta véleményét az egyházfegyelemről és a rendkívüli ülés céljáról is. Szerinte az egyházfegyelem gátja, hogy sok lelkész úgy gondolja, nem számon kérhető, de a jogalkotók sem mindig hitelesek. Sok problémát megoldana, ha mindenki betartaná a bibliai alapelveket és a jogszabályokban, határozatokban leírtakat. Fájlalja, hogy az egyház nem lát önmagán kívül, elmegy a problémák mellett. Szeretné, ha az a sok áldás, amit Isten Lelke által elkészített, belehelyezett a jelenlévők szívébe, eljutna a gyülekezetekhez.
15:24 Kocsis Márta zsinati jogtanácsos válaszolva a zsinati üléseket ért kritikákra elmondta, sokan működnek közre az ülések előkészítésén, de ez nem pótolja, hogy a zsinati tagok nem olvassák el az előterjesztéseket. Az információáramlás hiányát sem lehet a Zsinati Hivatalnak felróni, szerinte a testület minden tagjának személyes felelőssége, hogy a zsinati határozatokat, fontos információkat a saját környezetében kommunikálja. Végül arra kérte a küldötteket, legyenek bizalommal a javaslatokat beterjesztő személyekkel, akik a legjobban elmélyedtek javaslatuk témájában.
15:30 Mátyás Sándor tiszáninneni lelkészi képviselő konkrét javaslatot tett: rendezni kell a nem lelkészi jellegű hitoktatók jogállását az egyházban.
15:41 Bölcskei Gusztáv összegezte az elhangzottakat, majd szünetet rendelt el 16 óráig.
16:11 A 105. zsoltár első versszakának éneklésével folytatódott az ülés. A következő másfél órában a misszió belső témáival foglalkozik a testület, az ülést Steinbach József dunántúli püspök vezeti. A főbb témakörök: egyháztagság, területi elv, hitoktatás, egyházfegyelem, konfirmáció, református identitás. Az előterjesztők: Márkus Mihály, Püski Lajos, Ónodi Szabó István, Szabó György, Kádár Zsolt, Molnár János.
Az ülés második szakaszát Steinbach József dunántúli püspök vezeti
16:15 Márkus Mihály nyugalmazott püspök szerint négyszáz éves adóssága egyházunknak, hogy a mai napig nincs tisztázva a gyülekezeti tagság és az egyházi tagság viszonya. Felvetette a parókiális jog kérdéseit is, utalva a lelkészek közötti együttműködés hiányára, mely az oktatási intézményekben tapasztalható. A püspök azt is javasolta, a kudarcot vallott hittanoktatás helyett hitre nevelésre lenne szükség.
16:19 Püski Lajos a Zsinat missziói szakbizottságának előterjesztését ismertette. „Minden cselekedetünket a jövő építése kell, hogy meghatározza” – kezdte. A gyülekezetek intézménnyé válásáról beszélt, hiányolta azok közösségi jellegét. Mint mondta, nem az intézmények visznek életet a gyülekezetekbe, hanem az evangélium által megragadott hívő emberek. Szerinte az egyáltalán nem vonzó struktúra helyett a közös hitet, az el- és befogadó szeretetet kellene előtérbe helyezni. Kifejtette, a megújulás a megtérésen és a közösségeken áll.
16:28 „A lépcsőt csak felülről lefelé lehet seperni” – mondta Ónodi Szabó István, aki szerint az egyház vezetői között kell először fegyelmet teremteni. Beterjesztésében a lelkészek helyzetével, felelősségével és értékelhetőségével foglalkozott.
16:30 Szabó György a központi fizetés ötletével állt elő. Szerinte a lelkészek javadalmazását központilag kellene meghatározni. Az esperesek, püspökök feladata lenne értékelni a lelkészeket.
16:35 Öt fogalom köré építette megszólalását Kádár Zsolt, egervölgyi esperes, aki a református identitás megőrzésének szükségességéről beszélt. Elsőként arról szólt, szükséges egy etikai útmutatás, dogmák alapján, hogy hogyan kell élni magyar reformátusként. Gyermekeinkkel meg kell értetnünk, hogy milyen reformátusként, büszke reformátusként élni. Majd a fegyelem, a számon kérhetőség fontosságát hangoztatta: minden református, minden szinten számon kérhető legyen, jelentette ki.
Kapcsolat – ez volt a következő kulcsszó, ami a szolgálattevők kapcsolatára utalt. „Mert nem ismerjük egymást, az ország különböző részein élő lelkipásztorok. Ahhoz, hogy tudjunk egymásról, alkalmakat kell keresnünk, konferenciákat, találkozókat kell szerveznünk, hogy egymás hite által épüljünk.”
Majd a gyülekezetek státuszára tért. Itt azt hangsúlyozta, senkit nem hagyhatunk magára, nemcsak egyént, hanem egyetlen gyülekezetet sem. Kell, hogy legyen elég pénz, eszköz, ember – és szeretet. Fontos, hogy a legkisebb, leginkább fogyó gyülekezetek is érezzék meg, hogy nem hagyjuk őket magunkra. Attraktivitás, vonzerő – ezzel zárta előterjesztését Kádár Zsolt. Úgy vélekedett, külföldi missziói stratégiákat veszünk át, de az igazi vonzerő az az, ahogyan keresztyénként élünk, ahogy a gyülekezet él. Ha valóban belső vonzerőt sugároz a gyülekezet élete, akkor fogják a szülők kézen fogni a gyermekeiket és elmenni a református templomokba.
Az elöregedés és a fogyás problémáit feszegette előterjesztésében Molnár János tiszántúli világi képviselő. Az a küldetésünk, hogy „menjetek és tegyetek tanítvánnyá mindenkit.” Hogyan, miként és milyen eszközökkel szabad ezt tenni? Felelevenítette az ülést megnyitó prezentáció azon részét, amely a Rajnai Egyház ötéves útkeresését, stratégiaalkotását mutatta be. Úgy véli, ez lehet az út a Magyarországi Református Egyház számára is.
16:45 Ezután az előterjesztésekhez, a misszió témájához kapcsolódó felszólalások következtek. Takaró Tamás korábbi esperes azt hangsúlyozta, nem a világi elvárások számítanak, mi Isten felől vagyunk számon kérhetőek. Ezért is fontosnak mondta a megtérés kérdésének napirenden tartását, örülne ennek a vizsgálatát, hiteles megtérések bemutatását.
A dunamelléki főgondnok, Tőkéczki László arra hívta fel a figyelmet a közelgő népszámlálás kapcsán, hogy erős református kulturális tudat él sokakban, ezért vallhatták magukat sokan reformátusnak tíz éve; ez a református tudat viszont nem hitvallásos. Ehhez kapcsolódott Szűcs Attila dunántúli világi küldött szerint megtérés nélkül nincs egyház, gyülekezetépítés. A református identitás ápolása a kultúr-reformátusság terjedése lehet az az eszköz, amellyel elérhetőek azok, akik a református egyház perifériáján, de a transzcendensre fogékonyan, mégis Isten és egyház nélkül élnek. Markó István tiszántúli világi zsinati tag a hagyományok ápolására szólított fel, utcák reformátusok utáni elnevezésére, temetők gondozására, a helyi hagyományok ápolására.
A dogma szó fontosságára hívta fel a figyelmet Futó Zoltán Sarkad-Újvárosi lelkész, aki az egyházi életet érintő, meghökkentő, mégis egyházi képviselőktől elhangzott megállapításokkal támasztotta alá, hogy nem egységes, amit református hitünkről gondolunk.
A misszió feltételeit, lehetőségeit érintette Illés Dávid Budapest-Déli esperes hozzászólása. Elengedhetetlennek nevezte a kulturális akadálymentesítést református templomainkban, amely alatt azt értette, hogy az egyházi közeg és a külső világ kulturális szokásai mára nagyban eltávolodtak egymástól. Úgy véli, a nem vallásos, egyháztól távoli emberek bemenni sem mernek már a templomokba, idegen számukra a közeg. Az épülő templomokról is azt mondta, át kell ezek szerepét, funkcióját gondolni, nem szabad ugyanis olyan templomokat építeni, ahol hetente egy órát vannak gyülekezeti tagok. Ezzel szemben kulturális tereket, közösségi tereket kell építeni, amelyek megtelnek élettel.
Ismét a hitelesség fontosságát hangsúlyozta Takaró Tamás. Úgy véli, református egyházunkat nem a nagy református fejedelmek története teszi vonzóvá, hanem az, hogy ha megtért, élőhitű lelkipásztorok prédikálnak mindenhol. Az emberek ugyanis nem kulturális vonzódás okán, hanem őket gyötrő életproblémáik miatt keresik az egyházat. „Ha élőhitű lelkipásztoraink lesznek, köröttük élet fog támadni – feltartóztathatatlanul” – zárta gondolatait.
17:48 Mindenki érti, hogy a misszió az egyház létalapja. Az a fontos, mi az, ami ebből a Zsinatra tartozik – szólt hozzá az elhangzottakhoz Bölcskei Gusztáv. Kérjük meg gyülekezeteinket, hogy ahol működnek jó gyakorlatok, élő értékes példák, küldjék el ezeket hozzánk. Aquinói Tamást idézve arról beszélt, szükség van az evangélium előkészítésére, mert igenis sokan vannak olyanok, akikre nem lehet rögtön az evangéliummal rárontani. Ezért támogatta Tőkéczki főgondnok javaslatát, amely a kulturális reformátusság propagálásáról szólt.
17:49 „Hirdessük meg a megújulás évét!” Bodnár Péter az eredmények mellett megemlítette a bajokat is, azt kérte, ne féljenek ezeket bevallani, a Zsinat ebben is mutasson példát. Javasolta, hogy a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódva hirdesse meg a megújulás évét. „Ha a Szentlélek nem fújja a vitorlát, hiába feszítjük a kötelet. Ezt vegyük komolyan″ – mondta.
18:00 A Zsinat stratégia-alkotó ülésre gyűlt össze - hívta fel erre a figyelmet Szücs Attila felhívta. Szerinte az egyház állapotának diagnózisában megegyezés van a testületben, a stratégia-alkotás viszont arról szól, hogyan lehet előre jutni? Konkrét javaslatot tett: az egyházrészek költségvetésük felét költsék misszióra. Hogy mit értenek misszió alatt, azaz hogy ezt a pénzt mire költik, azt az egyháztesteknek kell eldönteni.
18:09 Véget ért az ülés második szakasza, a vacsora után, 19:30-kor folytatódik. Steinbach József négy pontban összegezte az elhangzottakat, ezek kisebb részével a Zsinat tanulmányi bizottsága, többségével pedig a missziói bizottsága foglalkozik, az eredményeket a Zsinat elé tárja. Emellett fontos, hogy a gyülekezetek összegyűjtsék és megosszák egymással jól működő kezdeményezéseiket. A négy pont: I. Stratégia fontossága, a református identitás erősítése, a csak kulturálisan az egyházhoz tartozók megszólítása. II. A jelenlegi struktúrák újragondolása. III. A közösség és a személyes kapcsolatok fontossága, kapcsolattartás a lelkészek között. IV. Egyházfegyelem, számonkérhetőség, a fegyelmezés biblikussága.
Tarr Zoltán Futó Zoltánnal beszélget a szünetben
19:36 Folytatódott az ülés, ismét a misszió lesz terítéken, ezúttal az egyházon kívüliek megszólítása lesz a középpontban.
19:38 Két előterjesztést hallgatnak meg a zsinati tagok, az elsőt Püski Lajos, a Missziói Bizottság elnöke előadásában, a testület részéről.
A bizottsági elnök elmondta, az egyházlátogatási jegyzőkönyveket áttanulmányozva egyértelmű, hogy megvan a gyülekezetekben a missziói lendület, azonban ezeknek a próbálkozásoknak a teológiai alapozottsága a legtöbb esetben nem látszik. Hagyományos evangelizációs kísérlet sok helyen van, ezek azonban nem érték el a megcélzottakat.
A bizottsági előterjesztés lényege: össze kell fogni, át kell gondolni, hogy hogyan lehet a mai magyar társadalomban hitre segíteni az embereket. Mindaz, ami evangéliumi és hasznos, folytatni kell, de ez nem elég, végig kell gondolni, hogyan tudjuk megszólítani a vallásos neveltetésben nem részesült tömegeket.
19:45 Szűcs Attila dunántúli zsinati tag előterjesztése következik. Felidézte Hajdú Zoltán Levente prédikációját, és emlékeztetett arra, hogy a zsinati tagok vállán nagy felelősség nyugszik. Úgy véli, a Rajnai Egyházzal szemben a Magyarországi Református Egyháznak nincs öt éve, hogy kidolgozza a jövőre vonatkozó stratégiáját.
A misszió egyik legfontosabb területének nevezte a médiát, ennek érdekében a református tartalomszolgáltatás lényeges bővítésére van szükség. Felidézte az egy évvel ezelőtti, szintén balatonszárszói médiakonferenciát. Felújította azt az ott felvezetett, de közegyházi támogatást nem kapott ötletet, amely a református média koordinációját egy Református Média Intézet keretében valósítaná meg. Úgy véli, a média hatékony evangelizációs eszköz lehet az egyháztól távol maradók között.
Szűcs Attila határozati javaslatot terjesztett a Zsinat elé, amelyben a református tartalomszolgáltatás lényeges bővítését, valamint a Református Média Intézet létrehozását indítványozza. Másik indítványával arra kérte a Zsinatot, hogy támogassa a szakmai alapon szervezett, református kötődésű embereket tömörítő és missziós feladatokat is ellátni képes szerveződéseket.
20:09 Megkezdődött az előterjesztésekről szóló vita. „Gyűjtsük csokorba a jó módszereket” – mondta Arday András tiszántúli főjegyző, aki feltette azt a kérdést is, mit tud fölajánlani az ezer sebből vérző egészségügy a misszió szolgálatában? Utalt Jézus missziói parancsára: "Hirdessétek az evangéliumot és gyógyítsátok a betegeket!" Az egészségügy várható struktúraváltásában szerinte nagy szerepe van a keresztyéneknek, hitvalló módon, krisztusi alázattal kell hajolniuk a betegeknek.
20:17 Krisztus nem a módszert bízta ránk, hanem engedelmességet vár, mondta Sipos Bulcsu Kadosa a misszióról. Felszólalását azzal kezdte, az evangéliumnak embertől emberig kell terjednie hallható módon és hiteles élettel. Szerinte a tanítványságnak két állapota van: engedelmesség és engedetlenség. A misszió nem más, engedelmeskedni a Mesternek. „Az a dolgunk, hogy Krisztust hirdessük. Magyarország jövője senki, csak Krisztus.” Arról beszélt, csak olyan egyházra, gyülekezetre, igehirdetőre van szükség, amelyik Krisztust adja a világnak. Ha a gyülekezetek tagjai nem lesznek tanítvánnyá, annak szerinte az az oka, hogy az elöljárók megkerülik Krisztust. A misszióhoz először meg kell tisztulni, zárta felszólalását.
20:22 Szabó György szerint a társegyházakkal mindent meg kell tenni azért, hogy létrejöjjön egy keresztyén TV-csatorna. Ugyanakkor az is fontos, hogy az egészségügyben is jelen legyen az egyház. Szerinte az apácák és diakonisszák ápolása mindig példaértékű volt, s a szerepvállalás az egészségügyben gyakorlati haszonnal is jár. Ez a szolgálat hitelesíti az egyház tanítását és óriási reklámfelület számára.
20:27 Fél perces felszólalásokra adott lehetőséget Steinbach József. „Mi a baj az evangelizációval?” – kérdezte a beterjesztéshez kapcsolódóan Takaró Tamás. Szerinte át kellene gondolni, mi is az evangelizáció, ki végzi ezt? Valójában a Szentlélek munkálkodik. Azt is hozzátette, hogy nem módszerek vannak, hanem a Lélek szabadsága.
Ezután Velkey György szólalt fel. A Bethesda Gyermekkórház igazgatója úgy véli, a református egyház kiemelkedően van jelen a magyarországi egészségügyben, ezzel olyan embereket is elér, akiket egyébként nem tudna. A jelenlegi anyagi helyzetben nem érdemes újabb kórházba beruházni, de az egészségügyi ellátás más formáiban jelen kell lennie a reformátusoknak, mondta.
Szalai László fehérgyarmati lelkész szerint először imádkozó közösségre van szükség, ez legyen minden missziós tevékenység alapja.
A Károli Gáspár Református Egyetem alkalmas arra, hogy az egyházat képviselje a társadalom felé, mondta Balla Péter rektor, aki szeretné, ha az egyház magáénak tekintené és használná is.
20:41 Most ért véget a mai hivatalos ülés, Futó Zoltán napzáró áhítatával, majd az egyházkerületek fordított frakcióülésével folytatódik az este.
21:15 Elkezdődtek a fordított frakcióülések. Az egyházkerületek vezetői egy-egy másik kerület képviselőivel kezdtek zárt ajtók mögötti kötetlen beszélgetésbe.
Az ülésről a Zsinat májusi ülésszakán döntöttek és az ezt követő időszakban várták az egyháztagok, gyülekezetek, fokozatos egyházi testületek javaslatait a megtárgyalandó kérdésekre vonatkozóan. A beérkezett felvetéseket a Zsinat Elnöksége öt témakörbe csoportosította, ezek mentén folyik majd a tanácskozás. Először az egyház és a magyar társadalom helyzetét mutatják be, ezt vitatják meg egyházunk vezetői, értékelve az egyház helyzetét a világban. Ehhez kapcsolódnak a misszió stratégiai kérdései, valamint a világi tisztségviselők helyzete az egyházban és a lelkészi szolgálat témaköre. A tanácskozáson egyházszervezetet érintő kérdések is felmerülnek, szó lesz az egyházkormányzat átalakításának lehetőségeiről is. Végül az egyház-finanszírozás jövője és a gyülekezetek önfenntartó képessége kerül napirendre.
Cikkünk a tanácskozás szerda kora délutáni megkezdése után folyamatosan frissülni fog, beszámolunk minden fontos mozzanatról, megszólalásról, javaslatról.
Az ülésről tudósít: Czanik András, Csepregi Botond, Feke György, Kalocsai Richárd (fotó), Kiss Sándor, Kováts Annamária, T. Németh László.
16:30 Szabó György a központi fizetés ötletével állt elő. Szerinte a lelkészek javadalmazását központilag kellene meghatározni. Az esperesek, püspökök feladata lenne értékelni a lelkészeket.