Ahogy az európai országok a területükön élő kisebbségekkel bánnak, az az alkotmányosságuk mércéje – nyilatkozta Michael Bünker, a leuenbergi közösség főtitkára Szlovákiában.
Ahogy az európai országok a területükön élő kisebbségekkel bánnak, az az alkotmányosságuk mércéje – nyilatkozta Michael Bünker, a leuenbergi közösség főtitkára Szlovákiában.
Ahogy az európai országok a területükön élő kisebbségekkel bánnak, az az alkotmányosságuk mércéje – nyilatkozta Michael Bünker, a leuenbergi közösség főtitkára Szlovákiában.
„Az államnak kötelessége, hogy elősegítse és megvédje a vallásszabadságot és elismerje minden egyház és vallási közösség elidegeníthetetlen jogait” – fogalmazott Michael Bünker püspök, az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (CPCE) főtitkára a Zsolnai Zsinat 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, melyet július 4-én Szlovákiában, Zsolnán tartottak. A rendezvény védnöke Ivan Gasparovic szlovák elnök volt.
Szlovákia területén 1606-ban ismerték el az Evangélikus és Református Egyházakat, az Evangélikus Egyház 1610-ben tartotta első zsinatát. Azóta az eseményekre Magyarországon és Szlovákiában is a vallási és politikai ellentétek békés megoldásának példájaként emlékeznek. „Az egyházak váltak a megbékélés előmozdítóivá, mert nemzeti identitásukat alárendelték a közös hitnek” - hangsúlyozta Milos Klatik, a Szlovákiai Evangélikus Egyház és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke.
„A mai Európában a különböző hitbeli formák, vallási, kulturális és etnikai különbözőségek újból kihívást jelentenek”– mondta Bünker, hiszen több száz kisebbség él Európában. „Ahogyan az európai országok bánnak a kisebbségeikkel, az az alkotmányosságuk mércéje."
Az európai népességnek mintegy 15 %- a protestáns, tehát az európai protestáns egyházak kötelesek felemelni hangjukat a kisebbségekért. Ebből az okból kifolyólag Bünker kiemelte, hogy az európai protestáns egyházak határozottan, világosan üdvözölték az EU lisszaboni szerződését, amelyben az Európai Unió világos, nyitott és rendszeres párbeszédre kötelezte magát az egyházak és világnézetek képviselőivel. „A protestáns egyházak hozzájárulnak a plurális társadalomban való együttéléshez, figyelemre és tiszteletre tanítanak mások hitbeli meggyőződése iránt és kiállnak az emberi jogokért.”
Bünker a zsolnai ünnepet az egység sikeres példájának tekinti, ahol az európai protestáns egyházak a különbözőségek ellenére a megbékélésről tanúskodtak. A magyarországi és szlovákiai protestáns egyházak határozottan kiállnak az országaik közötti politikai feszültséggel szemben: „a protestánsok hidakat építenek ott, ahol mások falakat emelnek.”