A Magyarországi Református Egyház figyelőjének idei első száma a keresztyénség és az iszlám kapcsolatával foglalkozik. A lap helyzetéről, a szerkesztői elképzelésekről és a választott tematikáról Csoma Áron felelős szerkesztőt kérdeztük.
A Magyarországi Református Egyház figyelőjének idei első száma a keresztyénség és az iszlám kapcsolatával foglalkozik. A lap helyzetéről, a szerkesztői elképzelésekről és a választott tematikáról Csoma Áron felelős szerkesztőt kérdeztük.
A Magyarországi Református Egyház figyelőjének idei első száma a keresztyénség és az iszlám kapcsolatával foglalkozik. Az összeállítás igyekszik áttörni az európai ember gondolkodásának a témával kapcsolatos előítéleteit, korlátait, és az iszlámot több szempontból is próbálja megközelíteni. A lap helyzetéről, a szerkesztői elképzelésekről és a választott tematikáról Csoma Áron felelős szerkesztőt kérdeztük.
Hogy áll most a Confessio? Hányan olvassák egyáltalán?
Kis példányszámú folyóirat, hétszáz darab jön ki a nyomdából, amiből kétszáz a remittenda. Ráadásul az olvasó is csak drágán juthat hozzá. Ugyanakkor jelentős hagyománya van a 37. évfolyamában járó lapnak. A ’70–80-as években különösen jelentős szerepet töltött be a keresztyén értelmiség tájékoztatásában. Ma a hétköznapokban főleg az internetes portálokról és a hetilapokból tájékozódunk a világ dolgairól, de a folyamatok értelmezésében és megértésében igazából a folyóiratok lehetnek a mélyebb érdeklődésűek segítségére. Megvan tehát ezeknek az orgánumoknak is a tájékoztatásban, tájékozódásban játszott fontos szerepük.
A Confessióé mégis mi lenne?
Egy olyan lap ez, amelyben aktuális, közérthető és érdekes, sőt olvasmányos írások jelennek meg, természetesen református szemszögből megközelítve a világ dolgait. De éppen ezek miatt gondoljuk úgy, hogy nem csak a reformátusok számára lehet érdekes a Confessio.
Aktualitásra törekszenek. A keresztyénség és az iszlám kapcsolatának kérdésköre miért pont most aktuális?
A probléma folyamatosan napirenden van, igazából mindig aktuális. Elég csak a pár hete történt moszkvai metrórobbantásra gondolni, vagy általában az iszlám európai jelenlétére, ezzel összefüggésben például a minaretépítést megtiltó tavaly novemberi svájci népszavazásra. De érdemes lehet megvizsgálni azt is, hogy milyen állapotban van a mi református keresztyén önazonosságunk.
Elnézést, de az utóbbi hogyan függ össze az iszlámmal?
Az iszlám jelenléte is erre ösztönöz, hiszen rendkívül öntudatos civilizáció, szemben a mi önfeladó európaiságunkkal. Érdekes, sőt példaértékű lehet számunkra, hogyan élik meg a muzulmánok a hitüket. Ugyanis nem lehet az iszlámra csak úgy tekinteni, mint egy intoleráns, a terrorizmus eszközével élő vallásra, mert nem erről szól elsősorban.
Mivel foglalkozik majd a következő szám?
Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Erről fogunk megemlékezni. Nyíltan fogunk beszélni erről a problémakörről. A történeti visszatekintés mellett a 2010-es diagnózis felállításához és a terápia meghatározásához is szeretnénk hozzájárulni: azt fogjuk vizsgálni, hogyan kell számolnunk ma, majd' egy évszázaddal később az elrontott békeszerződés hatásaival, illetve hogyan lehetne orvosolni az azóta is sajgó sebeket.
Kiss Sándor
A Confessio 2010. évi első számának főtémája a keresztyénség és az iszlám kapcsolata. Ebben a témakörben beszélgetés olvasható Németh Pál iszlámkutató református lelkésszel, valamint tanulmány olvasható Bassam Tibi libanoni egyetemi tanár, az iszlám fundamentalizmus szakértője és Krizmanits József politológus tollából. A folyóirat Figyelő című rovatában többek között Tóth Károly nyugalmazott püspök a cigányság és az egyházak kapcsolatáról ír a mai Magyarországon. Ugyanitt olvasható Fekete Zsuzsa újságíró összeállítása a gender-ideológia problémaköréről. A negyedévente megjelenő folyóirat megrendelhető és előfizethető a Kálvin Kiadó elérhetőségein (1113 Budapest, Bocskai út 35., tel.: 1-343-7870, e-mail: kalvin.kiado@kalvinkiado.hu) vagy a református könyvesboltokban. Előfizetési díj egy évre: 5200 Ft, egy lapszám ára: 1300 Ft.