Ugyan a kormányzat jelentősen csökkentette az állami férőhelyek számát a felsőoktatásban, a hitéleti képzésekkel foglalkozók tárt karokkal várják azokat az elkötelezett fiatalokat, akik szeretnének felsőfokú hitéleti alap- és mesterképzésben részt venni. Nemcsak lelkipásztor, hanem katekéta- és vallástanárjelölteket is fogadnak a református felsőoktatási intézmények.
A hitéleti képzés iránt elkötelezett fiataloknak nagy szerep juthat a jövőre már kötelezően választható hit- és erkölcstan- vagy etikaoktatásban.
A tavaly december 20-án elfogadott új köznevelési törvény értelmében 2013. szeptember 1-jétől minden alap- és középfokú oktatási intézményben kötelező tantárgy az etika vagy a hit- és erkölcstan. Utóbbit megfelelő hitéleti végzettséggel rendelkező egyházi jogi személyek oktathatják. Hitéleti képzésként működik a református felsőoktatási intézményekben a lelkipásztori, protestáns teológus, katekéta-lelkipásztori munkatárs, vallástanár, református közösségszervező és a diakónus szak. Ezek közül a lelkipásztori, katekéta- és vallástanári képzés jogosít közoktatási feladat ellátására – előbbi kettő az általános iskola teljes időtartama alatt, utóbbi felső tagozatban és középiskolában.
A felsőoktatásba 2006-ban bevezetett, úgynevezett bolognai folyamat miatt a kilencvenes évek óta működő vallástanárképzést alap- és mesterképzésre bontva kellett újra akkreditálni. Ez hívta életre a hat féléves katekéta-lelkipásztori munkatárs szakot és a ráépülő négy féléves vallástanár mesterszakot. Katekétákat, vagy a régebbi szaknévvel hitoktatókat minden magyarországi teológián képeznek, vallástanár szak viszont csak Debrecenben és Budapesten érhető el.
Sárospatak
Bár a legkisebb egyházkerületben él, mégis a Sárospataki Református Teológiai Akadémia katekétaképzése vonzza a legtöbb érdeklődőt, évről évre népes évfolyamok indulnak el az intézményben. A hallgatók többsége már érett fejjel, másoddiplomásként végzi el a szakot. A hallgatók között volt egyházmegyei gondnok, rendőr és börtönőr is, illetve egy csoport mezőcsáti pedagógus is szerzett itt képesítést. Ahogy Dienes Dénes professzor és Füsti-Molnár Szilveszter rektorhelyettes meséli, a pedagógusok nagyon jó diákok voltak – nem mindegyikükből lett hitoktató, viszont mindannyian szerették volna jobban megismerni és megérteni az egyház világát.
A pataki alma mater karjai már a határon túlra is átnyúlnak: Kárpátalján is működik kihelyezett katekétaképző. A megszerzett alapdiploma után a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen szerezhető hittanár–nevelő egyetemi végzettség, de a teológia szak felé is nyitva áll a továbbtanulni vágyó katekéták útja. Elsősorban azonban mégsem karrierlehetőségként tekintenek a képzésre. „A tiszáninneni gondolkodás számára mindig a kicsin való hűség a fontos. Úgy gondoljuk, egy katekéta csak gyülekezeti tagként végezhet érvényes munkát” – mondja Dienes Dénes.
Pápa
Az ország másik végében a Dunántúli Egyházkerület és a de jure újraindított Pápai Református Teológiai Akadémia (PRTA) már 1991-ben megindította a hitoktatóképzést Győrött és Kaposváron, ez a képzés folytatódott 1998-tól hitoktató főiskolai szakként. A csak katekéta szakiránnyal rendelkező katekéta–lelkipásztori munkatárs alapszak 2006-tól vette át felmenő rendszerben a hitoktató szak helyét, amelyet 2007-től a pápai székhelyen oktatnak. Amint azt Hanula Gergely rektorhelyettestől megtudtuk, 1998 óta tizenhat katekéta (beleértve a korábbi hitoktató szakon végzetteket is) szerzett diplomát, és a ‘98 előtti időszakban is körülbelül ugyanennyien. Beszédes, hogy évente (!) húsz férőhely áll rendelkezésre, ám a képzés még bőven elbírna jelentkezőket.
A katekétajelöltek egy része vagy már rendelkezik tanári, tanítói végzettséggel, vagy párhuzamos képzésben szerez ilyen végzettséget, más részük gyülekezeti hitoktatásban, gyermek- és ifjúsági munkában részt vevő személy, aki a már végzett munkához szerez a pápai teológián szakképzettséget.
Nagykőrös és Budapest
A Károli Gáspár Református Egyetemen két hitoktató és egy vallástanár szak működik. Hitoktatói képzésre a nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karon és a budapesti székhelyű Hittudományi Karon van mód, a vallástanár mesterszak viszont csak Budapesten végezhető el, ahová az ország minden részéből várnak hitéleti végzettséggel már rendelkezőket nappali és levelező oktatási rendben is.
Nagykőrösön a hitoktató szak mellett tanítói és óvodapedagógusi végzettség is szerezhető – informálja lapunkat Szenczi Árpád dékáni hivatalvezető. Az elmúlt években visszaesett a pedagógusképzés – remélik, hogy az idén sikerül feltölteni a kereteket hallgatókkal, és tervezik egy felekezeti tanítóképzés kidolgozását is.
A budapesti képzéssel kapcsolatban Németh Dávid tanszékvezető lapunknak elmondta: a levelező képzésben jelenleg is van mindkét alapdiplomával csoportjuk, de nappali képzésben három éve nem indult csoport a jelentkezők alacsony száma miatt – egyszer sem jött össze az induláshoz szükséges tíz fő. Nagykőrösön ellenben 1990 óta folyamatos a nappali tagozatos hitoktatók képzése.
„Természetesen mind a nappali, mind a levelező szakokra meghirdettük most is a jelentkezést, és várjuk az érdeklődőket. Az új köznevelési törvény hatására várhatóan nagyobb lesz az érdeklődés, mint az elmúlt években volt” – véli Németh Dávid, aki biztatja a lelkipásztorokat, hogy az ilyen szolgálatra alkalmasnak látszó, hitben érett fiatalokban ébresszék fel a felelősségtudatot egyházunk és népünk jövendőjével kapcsolatban, és irányítsák őket ezekre a szakokra.
Debrecen
E tanévtől új utakra indult a Tiszántúlon a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola – az intézmények ugyanis az összeolvadás útjára léptek. Fekete Károly, az egyesített intézmény rektora azt mondja, a köznevelési törvény keltette igényeket nem szorongva, hanem ugrásra készen várják katekéta–lelkipásztori munkatárs alapszakjukon, amelyre a hittanár–nevelő mesterszak épül. Elsősorban frissen érettségizett hallgatókat várnak a szakok, levelező képzés ugyanis nincs – de a több éve működő kateketikai központ és a felnőttképzési intézet gyakorló pedagógusoknak és elhivatott gyülekezeti tagoknak is kínál képzést.
„Azok a fiatalok, akik számára a hit, az egyház, az egyházi szolgálat jelent valamit, és bölcsészeti, humán képzéseket keresnek, ezen a területen lehetőségük van belépni a felsőoktatásba, és a hitéleti szakokon keresztül humán végzettséggel rendelkező egyházi szolgálattevőkké válhatnak” – vázolja a képzés előnyeit Fekete Károly. A rektor úgy véli, a két oktatási intézmény fúziója miatt létrejövő képzési változatosság csak erősíteni fogja a hitéleti képzéseket: „A történelem Ura úgy rendezte, hogy ebben a zilált időszakban újragondoljuk református egyetemi létünket. A szószék és katedra egysége a Kollégiumhoz tartozott. Ez most újra összerendeződik, és jó lenne jól élni ezzel a lehetőséggel.”
Debrecenben újragondolni készülnek a katekétaképzést: az önálló kántorszak helyett egy, a katekétaképzéssel párhuzamosan végezhető egyházzenei szakirányt dolgoznak ki, hogy ezzel a gyülekezetek egy státusz teremtésével állíthassanak be kiképzett embert e két fontos szolgálatba, hiszen sokhelyütt külön hitoktatóra és önálló kántorra nincs pénz.
Nehézségek
Ugyan cikkünk csak a katekéta- és vallástanárképzéseket mutatta be, fontos tudni, hogy a lelkészek továbbra is taníthatnak hittant az általános iskolákban. Évszázadok óta tisztázatlan a falusi papok és tanítók viszonya – már amennyiben nem ugyanarról a személyről van szó. Az intézmények vezetői elismerik, hogy a gyülekezetek többsége nem tud önálló hitoktatót alkalmazni, az iskolai hitoktatás minimális bére pedig a kis gyülekezetek lelkészeinek kiegészítő jövedelme, amelyről kevesen mondanak le. Mint mondják, a feladatkörök tisztázása a Zsinat feladata lenne, a bérekkel kapcsolatos kormányzati rendelkezések pedig legkorábban jövő tavasszal válnak aktuálissá.
Bagdán Zsuzsanna